Drága, de jó minőségű zár - ezeket a szavakat érdemes beleégetnünk a memóriatartományba, ha kerékpárt vásárolunk, vagy lakatot keresünk a már meglévőhöz. Mielőtt azonban erre rátérnénk, vegyük számba az emberi tényezőt, amin, mint sok egyéb esetben, itt is sok minden múlik.
Óvakodjunk az eldugott helyektől
Első számú szabály: nincs olyan, hogy csak beugrok a boltba ásványvízért! A biciklit a legrövidebb időre is le kell kötni. Sose gondoljuk, hogy velünk úgysem történik meg a legrosszabb, mert megtörténik. Hasonlóképp veszélyes terep a lépcsőház: hiába érezzük azt, hogy itt mi vagyunk otthon, a delikvens erre magasról tesz, és akár a harmadikról is elemeli a tulajdonunkat. Ha pedig hosszabb időre térünk be valahova, és természetesen lakatolunk, akkor azt forgalmas, jól látható helyen tegyük! Ami a baktériumoknak a meleg, nedves hely, az a tolvaj nevű állatfajnak az eldugott sikátor, a belső udvar.
És akkor jöjjön a lényeg: a zár, ami nélkül otthonról elindulni nem éppen biciklibarát cselekmény. Oké, de ha ez lesz az örökre elválaszthatatlan társ a bajban, akkor milyet válasszunk a sok közül?
Sodronyzár: nem, nem, soha! - avagy a bringaboltok felelőssége
Ami piros betűs tiltást élvez, az a drótsodronyból készült vicc. Ismert ebből a spirálos típus, amit összetekerhető alakjából adódóan kormányra, nyeregcsőre könnyen lehet rögzíteni, valamint a vastagsága miatt komolyabbnak tűnő, valójában csak erősen hülyített változat, amit alumíniumgyűrűkkel toldanak meg a burkolaton belül, a masszivitás látszatát keltve - kár, hogy két ilyen apró gömb között lazán elfűrészelhető ez is.
Szomorú, hogy számos kerékpárboltban a mai napig könnyű szívvel ajánlanak az eladók ilyen zárakat, mintegy aládolgozva a tolvajoknak, akiknek éppen az egyszeri kerekező tudatlansága az aranybányájuk. Ne feledjük, a sodronyra mindig vágjunk rá egy hatalmas, ízes NEMet!
A biztonság záloga: U-lakat
Kezdjük először azzal: lánccal már elég jók vagyunk, ha motorosok körében bevált, akkor egy humánmeghajtású gépezet esetében is. Ez azonban nem lekicsinylendő teher, és itt jön képbe a nevét alakjáról kapó u-lakat.
Nehéz is, drága is, de valószínűleg nem fognak vele próbálkozni: az erővágónak beletörne a foga, fűrész kizárt, a flexelés meg talán mégiscsak feltűnő. Ezek az U-lakat főbb ismérvei, illetve még az az aprócska hátulütő, hogy nem lehet vele nagy tereptárgyakat átfogni, csak kisebb oszlopokat, csőszerű képződményeket. Ilyesmit viszont szerencsére majdnem mindig találni (útjelző tábláknál azonban mindig győződjünk meg róla, hogy nem mozdítható a rúd, mert akkor itt is megszívhatjuk). Amire figyeljünk még: ne körkulcsos u-lakatot vegyünk, mert azt egy golyóstollal is kinyithatják - csakis az ún. lapkulcsos zárak játszanak.
Egy szó mint száz: U-lakattal már majdnem biztosra megyünk (és ne aggódjunk a súly miatt, a legtöbb helyen adnak hozzá rögzítő eszközt, amivel a váz tetszőleges pontjára lehet applikálni), s ezen belül is érdemes a Kryptonite és az Abus termékeit szemet előtt tartani. A legbiztosabb azonban az, ha mindezt megtoldjuk plusz egy lánccal: egyikkel az első kereket zárjuk (ma már gyakoriak a gyorszáras kerekek, amiket fél másodperc alatt ki lehet kapni), a másikkal pedig a hátsót a vázzal együtt. Bombabiztos.
Más kérdés, hogy Magyarországon olykor még a biztonsági őrök is nagy ívben tesznek a bűnüldözésre: az alábbi videóban a Nyugati pályaudvar mellett egy ifjú aktivista szabadít meg egy biciklit az u-lakattól (igaz, egy óra alatt), de az arra érdemes személyeket ez nem különösebben zavarja.
