A legutóbbi Vukán-koncert után nem igen lehetett megszólalni. Van, hogy az írás értelmét veszíti, mert a tökéleteshez a szavak csak tökéletlenül férkőzhetnek hozzá. Majdnem ez a helyzet állt elő Balázs Elemér együttesének tegnap esti koncertjével is.
A Lamantin Klub rendezvénye fölkerült a Tavaszi Fesztivál helyi programjai közé, ami - remélhetőleg - rangot jelent. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a jazzformáció kedd esti produkciója emelte az idei kulturális programsorozat fényét.
A Padlást zsúfolásig megtöltő közönséget sok esetben valósággal elvarázsolta Balázs Elemér csapata. Mindez első sorban annak volt köszönhető, hogy a jazztől a világzenéig sokféle színt felvonultató együttes zenéje briliáns ritmikai alapokra épült. Balázs már számtalan alkalommal bebizonyította, hogy az egyik legkiemelkedőbb dobos a hazai "kínálatban". Az egyéb ütőhangszereket bűvölő Dés Andrást sem csupán nevének ismerős csengése miatt tartják számon: virtuóz képességeit korábban már a szombathelyi közönségnek is megismerhette. Kettejük együttes játéka azonban egészen különleges zenei csemegét jelentett.
Ehhez a megingathatatlan alaphoz kell még sorolnunk Szandai Mátyás teljesítményét. A Dresch Quartett nagybőgőse - egyetlen szólótól eltekintve - háttérben maradt ugyan, de visszafogott játékával is meghatározó ízekkel járult hozzá az este hangulatához.
Mondhatnánk, ha a bőgő és az ütősök rendben vannak, könnyű építkezni. És ezzel nem is járunk messze a valóságtól. A billentyűs Balázs József és a gitáros Juhász Gábor élt is a lehetőséggel. Az improvizációnak is tág teret engedő szólóikkal azonban nem telepedtek rá a zenekarra, egyetlen pillanatra sem bontották meg az egységes, telt hangzást.
Némi zavaró mozzanatot csak a két énekes esetében lehetett felfedezni. Talán a keveréssel nem volt rendben valami, mert Winand Gábor virtuóz improvizációiból olykor alig lehetett hallani valamit. A hangja alapján komoly karrierre predestinált Czerovszky Henriett még mintha keresné saját tónusát, valahol mondjuk Sebestyén Márta és Tisza Bea között. Egy elrontott intonáció utáni köhögést, vagy a gerjedő mikrofon miatti jogos ingerültségét kezelhette volna ugyan kicsit visszafogottabban, de mindezzel együtt is képes volt elvarázsolni a közönséget, és nem csak a férfi részét.
A műsor vitathatatlan sokszínűségét tarthatjuk épp erényének is. Talán célszerűbb lett volna azonban egyetlen koncerten, vagy legalább a két részből álló koncert egy-egy felében egyféle zenei világ anyagából válogatni. A gyakori átállások következtében olykor lankadni látszott a hallgatóság figyelme.
Ezen apróságoknál azonban jóval fontosabb, hogy a Lamantin Klub jóvoltából ismét remek muzsika szólt Szombathelyen. Balázs Elemérék fellépése pedig minden bizonnyal növeli a közelgő Jazz Fesztivál iránti érdeklődést.
