Álmok álmodói - Világraszóló kiállítás

Szimbolikus helyszínen, az 1897-ben épült Lövőház utcai Ganz-villamossági gyártelepen nyitotta meg kapuit az "Álmok álmodói - Világraszóló magyarok" című kiállítás, melynek nem titkolt célja, hogy bemutassa, hogyan járultak hozzá a hazánkban és külföldön alkotó magyarok a világ szellemi kincsének gazdagításához. A gyönyörűen felújított és korszerű köntösbe öltöztetett gyártelep - ahol korábban számos nemzetközileg elismert, nagy jelentőségű találmány született- ma az ország egyik legszínvonalasabb kiállításának ad helyet.

A szellemi élet legjava egy helyen
A 2001. decemberében megnyitott kultúrtörténeti kiállítás felvillantja a magyar szellemi, tudományos, illetve műszaki élet nagy egyéniségeit, bemutatja munkásságukat, külön kiemelve a magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasok életműveit, a kiemelkedő magyar szabadalmakat és ezeknek a mindennapi gyakorlatban megvalósult formáit. De megtalálhatjuk még itt a zenei alkotó- és előadó-művészet legjavát, valamint a sport minden olyan eredményét, amiben a magyar gondolkodás újszerű sajátossága, leleménye öltött testet.

Híres íróink a telefonfülkében
A kiállítótermekben minden kipróbálható, megszemlélhető, ízekre szedhető. Egy csapat kisiskolást például alig lehet elrángatni Kempelen Farkas többmint kétszáz évvel ezelőtti beszélőgépétől, de kedvelt látványosság még a Maróti Géza által épített Atlantisz-makett, amely az elsüllyedt város feltételezett alaprajzát vette alapul. Az én abszolút kedvencem a Virtuális kávéház, ahol legendás irodalmi folyóiratokat olvasgatva pihenhettem ki a látogatás fáradalmait, hogy aztán a hófehér telefonfülkében híres íróinkat hallgathassam, mikor a saját hangjukon szólnak hozzám.

Közlekedésben jók voltunk
A gyerekek kedvence a műemlékdaru, amelyből felülről is láthatjuk a kiállítás leglátványosabb terét, ahol az autózással, közlekedéssel kapcsolatos találmányok találhatók, úgy mint a Galamb József nevéhez köthető Ford T-modell, vagy Kandó Kálmán világhírű vasút-villamosítási találmányai, id. Rubik Ernő Vöcsök nevű vitorlázógépe, vagy az egykori lakatosmester, Svachulay Sándor 1909-ben készített "Kolibri I" repülőgépe. Hosszú sorok állnak Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó előtt is, amelynek segítségével korabeli híreket, országházi jelentéseket, nyelvleckéket hallgathatunk meg.

Kiállítás a számok tükrében
A kiállítócsarnokokban olyan lenyűgöző látványelemekkel találkozhatunk, melyek még egyes külföldi múzeumokban is megállnák a helyüket. A 12.800 négyzetméteren közel három éves tartalmi előkészítés után megnyitott kiállítás nagyszabású előkészületeiben 628 szakember vett részt, munkájukat pedig mintegy kettőszázötven múzeum, intézmény, magángyűjtő segítette. A kiállítóteret kilencszázötven (!) - hatszáz kW összteljesítményű - lámpa világítja meg, a világításhoz és a vezérlésekhez huszonötezer méter kábelt építettek be. A fényeket vezérlő több mint ötszáz áramkörös rendszer - amit a New York-i Metropolitanben, Las Vegas-ban és San Francisco-ban is használnak - az első ilyen rendszer Magyarországon. A huszonöt látványtárban tizenegyezer fotóból kiválogatott képek, diák láthatók, ugyanezekben az információs központokban huszonnyolc érintőképernyős monitor ad információkat: életrajzokat, adatokat, kapcsolódásokat. Ezen kívül harminckettő - a kiállítás különböző pontjain elhelyezett - monitoron további képanyagok láthatók, a hat vetítő filmjei pedig kiemelt témaköröket ölelnek fel.

A kiállítás 2002. december 31-ig tekinthető meg a Millenáris Parkban lévő Millenáris Kiállítócsarnokban. (Cím: Budapest II. ker., Kisrókus utca 16-20.)

Nyitva tartás: Minden nap 10-21 óráig