Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

"A grafika ma nem trendi" – Séta a haikuk földjén

Haiku-versek és az éjszaka képei: a nyelvész-költő, Pusztay János és a képzőművész, Masszi Ferenc munkái a szombathelyi könyvtár falán. Alkalmi tárlatvezetőnkül a grafikai anyagot készítő Masszi Ferenc szegődik.

Tapintható a csend – hétköznap délelőtt van, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár kiállítóterében rajtunk kívül nincs látogató. Tömörség, letisztultság. Pusztay János háromsorosaihoz egy-egy grafika kapcsolódik; harmincnégy lap, plusz két színes kép: irodalom és képzőművészet egyben. Alkalmi tárlatvezetőnk a tárlat grafikai anyagát készítő Masszi Ferenc. A tárlat (és a könyv anyagának fele) alap-koncepciója a tradicionális japán versformára, a haikura épül. Sajátos műfaj ez, életérzés és világlátás egyben. Nem én-központú, a természet ürügyén a lényegről mesél.

Masszi Ferenc kiállítása
Masszi Ferenc kiállítása
Horváth Balázs

A két szombathelyi alkotó nem egy kötetet készített már együtt

Masszi Ferenc számos olyan verses- és tanulmánykötet borítóját, grafikai anyagát tervezte, amelynek szerzője Pusztay János volt. A mostani kiállítás előzményéről a grafikus így mesél: „János egy éve, valamikor húsvét előtt keresett meg azzal, hogy szeretne egy haiku kötetet magánkiadásban megjelentetni. Van vagy hetven haiku- verse, szinte mindegyiket éjszaka, utazás közben írta, ezeket szeretné kötetbe rendezni. Mielőtt nekiláttam, utánaolvastam a műfajnak. Kosztolányi Dezső például maga is fordított egy kötetre való kínai és japán verset, de Horigucsi Niko álnéven néhány haikut is írt. Tandori Dezső fordításában megjelent egy csodaszép verses naptár, egy japán költőtől, aki hónapokig gyalogolt, aztán élményeit haikukban mesélte el.”

Masszi Ferenc kiállítása
Masszi Ferenc kiállítása
Horváth Balázs

A haiku legfőbb formai követelménye, hogy 17 szótagból álljon

Három versszakra bontva, 5-7-5 formátumban. A japán versforma időmértékes verselésű, a magyarban azonban ez nem működik. Nyelvünkben ugyanis a japánnal ellentétben kevés az egy szótagú szó. A sorvég rímelhet, de ez sem kötelező. Az igazi haiku egy természeti forma leírásával kezdődik, és mindenképpen van benne egy csavar. Az igazán jó versek kifinomultak, filozofikus mélységűek, és elölről-hátulról egyaránt működnek, az első és az utolsó sor felcserélhető.

Nem véletlenül szerepel Pusztay János kötetében épp 66 haiku, maga a hatvanhat szó alliterál ugyanis a haiku-ra. Ráadásul a kötet címe önmagában is egy haiku:
„Pusztay Masszi
az éjszaka képei
hatvan haiku”

Tradicionálisan a japán haikut kézzel, ecsettel és tussal festik

Masszi Ferenc kiállítása
Masszi Ferenc kiállítása
Horváth Balázs

A jelek függőlegesen lefelé jelennek meg. „Hihetetlen szépek, de Magyarországon az ecsetírást utánzó képek falsnak tűnhetnek. Nem akartam úgy járni, mint annak idején a kelták, amikor elkezdtek római pénzeket utánozni. Se olvasni se írni nem tudtak, így lett a római feliratból sorminta. Az ecsetet és a tust – mint eszközt – azért megtartottam. A műfaj adta magát, tudtam, nem rajzolhatok regényeket, egy-egy háromsoroshoz egy-egy jó gesztus kellett. Viszonylag gyorsan kellett haladnom. Ha ezt a hatvanhat képet ki akartam volna metszeni linóleumba, másfél év múlva lettem volna kész. Tempósan így is jó hónapig készült.”

A vers kötött formája a grafikust is behatárolja, Masszi Ferenc azonban ezt nem bánta: „Bach mondta egyszer, minél több a megrendelő részéről a kötöttség, annál jobban szeret dolgozni. Így van ez, mielőtt nekiállok dolgozni, körberakom magam tiltó póznákkal: kijelölöm magamnak, mi az a rend, amin belül maradhatok. Minél szorosabb ez, annál jobb.” A munkamódszeréről így mesél: először elolvasta a verseket, aztán megkereste hozzá a legmegfelelőbb technikát. A kész munkákat kirakosgatta, átválogatta, több kép is készült, amikből szelektált. A végső kiválasztás előtt barátainak és tanítványainak is megmutatta, mert „bármilyen külső reflexió remekül tudja terelni az ember gondolatait.”

A verseskötetet tavaly húsvétkor jelentették meg. Mindössze kétszáz példányban, közös magánkiadásban. Azonban könyvesboltokban ne keressék, nem árulták. „Ezek a rajzok azért készülnek, hogy legyenek. Ügyek, amire az ember áldoz.” – fogalmaz a grafikus, amikor a kötet anyagi hátteréről kérdezősködöm. A tárlat anyagát először Pápán állították ki, most Szombathely látható, de viszik Szlovákiába is.

A könyvkiadóknak nincs szükségük grafikusokra

A grafikusok számára ritka lehetőség, ha könyvillusztrációkat készíthetnek. Manapság – teszi hozzá Masszi – a kiadók inkább régi kiadásokat, és régi grafikákat elevenítenek fel. Nemrég épp itt a könyvtárban találkozott egy új Sherlock Holmes-szal, abban is a régi újságrajzok szerepeltek. Az új kiadványoknál a kiadók adják a jogot, hozzá a színes anyagot, meg a szöveget. A grafikai anyag adott, betördelve átküldik számítógépen, a hiányzó helyekre a fordítók csak beteszik a magyar szöveget. A legszomorúbb, hogy a tankönyvkiadók is csak minimálisan alkalmaznak képzőművészeket. Ha nagy ritkán akad is ilyen munka, megvan az a pár belső ember, aki elvégzi. Ráadásul a tankönyvekre a szerzői jogdíj sem úgy vonatkozik, mint másokra, így a grafikai anyagot bárhonnan összenyalábolhatják.

Masszi Ferenc kiállítása
Masszi Ferenc kiállítása
Horváth Balázs

Manapság a grafika nem divat

Ma a grafika nem trendi, ha valaki képet vásárol, az elsődleges szempont az, hogy színes és nagyméretű legyen, és lehetőleg szitával készítsék: „ Én nem szeretem a szitát, akkor inkább nekiállok ecsettel festeni.” A könyvet is úgy veszik: rövid legyen, tele poénnal. A festmények és grafikák lakberendezési tárgyak, a fő szempont, illik-e a fal színéhez: „Érthető persze, te sem fogsz eredeti nyomott selyemfüggönyt venni, ha tudod, két év múlva megunod, lecseréled.”

Arra a kérdésemre, milyen biztatót tud mondani középiskolás, grafikusnak tanuló diákjainak, így válaszol: ”Ők alkalmazott grafikusok lesznek, több az esélyük.” A két műfaj különben sem külön el, feltételezi, kiegészíti és erősíti egymást. Ma már szinte elengedhetetlen, hogy aki grafikával akar foglalkozni, ne legyen mindkét műfajban járatos.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra

Tovább az oldalra