A statisztikai hivatal legutóbbi hivatalos adatai 
Papíron csak 2,2 százalék az infláció, de ez nagyon becsapós 2020. June 10. 14:35 szerint Magyarországon 2,2 százalékos az infláció, ami papíron jól hangzik.
Nem mondjuk, hogy nem igazak a hivatal számításai, csak éppen mást mond a mindennapi tapasztalatunk.
Leginkább az elszabadult élelmiszerárakra csodálkozunk rá, azon belül is a piacokon és a zöldségesstandokon akad fenn a szemünk.
Jelenleg 500 forint egy kiló alma, 1600 forint egy kiló cseresznye, és ugyanannyi a zöldbab. De gyakorlatilag minden drága, egy alig teszünk be valamit a kosárba, és máris ugranak az ezer forintok, még egy visszafogottabb hétvégi zöldség- és gyümölcsbeszerzés is megrogyasztja a családi költségvetést.
Ha éppen olyan kedvünk van, keresetlen szavakkal szidjuk a termelőket, a kereskedőket, az uniót, a kormányt és a statisztikai hivatalt, miközben a régi szép időket és árakat emlegetjük.
A magyarázat bonyolult, de annyira mégsem az
„Minden csak nézőpont kérdése. A termelő például azt látja, hogy évről-évre emelkednek a költségei és egyre kevesebb jövedelem marad nála” – mondta lapunknak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
„Hat évvel ezelőtt például 500 forint volt az egy órára kifizetett élőmunka, most ennek körülbelül háromszorosa. Márpedig vannak olyan termékek, mint például a cseresznye, amelyeknek az éves ráfordításának a közel 40 százalékát a munkabér teszi ki: metszés, szedési költségek” – magyarázta Ledó Ferenc.
Emellett jelentősen megdrágultak a növényvédő szerek, a műtrágyák, üzemanyag és gyakorlatilag minden más is.
Mindezt tovább drágítja a kiugróan magas, 27 százalékos áfa, s persze mindemellett még számolni kell a kereslet-kínálat dinamikájával, amely túlmutat a határokon.
Ez utóbbira kiváló példa a mostani 500 forintos alma ár. Az EU-ban összesen 12 millió tonna alma terem évente, ebből több mint 4,5 millió tonnát Lengyelország állít elő, ami meghatározza az árakat, és ahol most lemerültek a készletek, és ami miatt most jelentős a drágulás a piacon nem csak nálunk, de egész Európában.
"A magas árak érzetéhez hozzájárul az is, hogy mihez viszonyítunk. Egy éve, 2019-ben valóban fele ennyibe került egy kiló alma, csak éppen az elmúlt 10 évben - a 2018-as rekordtermése miatt - tavaly volt a legolcsóbb ez a gyümölcs" – mondja Ledó Ferenc, aki szerint szerencsésebb lenne, ha a KSH közölné az elmúlt öt év átlagát is, mert így tisztább képet lehetne kapni az árváltozásokról.
A kilátások sem túl biztatók
Az idei évi gyümölcsárak növekedéséhez jelentősen hozzájárulhat a hazai fagykár is.
Cseresznyéből egy átlagos évben 16-18 ezer tonna terem Magyarországon, az idén a fagyoknak köszönhetően jó, ha 6-7 ezer tonna lesz.
A tavaszi fagy jelentős károkat okozott az almásokban, így várhatóan ott is gyenge vagy gyenge-közepes lesz a végeredmény. Így várhatóan az idén sem lesz olcsó alma az ősszel, már csak azért sem, mert Lengyelországban is vannak olyan körzetek, ahol 70-80 százalékos fagykárt regisztráltak; és egész Európában gyengébb lesz a termés, mint a korábbi években. A végleges termésbecslés az alma terméskilátásról Európában 2-3 hét múlva várható.
Figyelni kell a déligyümölcs árakat?
A kereslet-kínálat törvénye kihat a déli gyümölcs árakra, pontosabban arra, hogy ezek jellemzően együtt, kölcsönhatásban mozognak az almával is – tudtuk meg.
Mikor egyikből kiemelkedő termés van, vagy éppen hiány, az erősen befolyásolja a másik piaci árazását is – közölte az elnök.
Azt azonban már most meg lehet jósolni, hogy idén összességében magasabb gyümölcsárak lesznek, mint a korábbi években.
A zöldség más pályán mozog
A zöldségek egy részét (hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék stb.) szántóföldön termelik és jól öntözhetők, és ha nincs extrém időjárás, akkor elég stabil terméssel lehet számolni.
Sok zöldségfélét üvegházakban, fóliákban termelik Magyarországon is, így ezeknek sokkal kisebb a kitettsége, ami azt jelenti, hogy az árak kevésbé változnak radikálisan egyik évről a másikra.Jelentős termesztés folyik fűtetlen fóliákban Magyarországon. A paprika és paradicsom szedése nagyobb mennyiségben most kezdődött. E termékek ára a tavalyi árszint alatt van, pedig itt is jelentős költségnövekedés következett be. A fürtös paradicsomot az áruházláncok 330-360 Ft/kg áron akcióban árulják a héten.
Ennek bizonyára örülnek a vásárlók, ugyanakkor a termelők küszködnek, és folyamatosan fejleszteniük kell, ha talpon akarnak maradni.
Ráadásul a klímaváltozás is feladja a leckét, új kártevők és kórokozók jelennek meg, amelyek ellen már nem a hagyományos kémiai szerekkel, hanem a drágább, természetes anyagokkal (hasznos rovarokkal) védekeznek.
"A fogyasztók jó minőségű, növényvédő szermentes zöldség-gyümölcs terméket szeretnének vásárolni, lehetőség szerint minél alacsonyabb áron. A termelők csak folyamatos fejlesztésekkel, nagyobb szaktudással, korszerű technológiával tudnak ennek megfelelni" - világított rá egy másik összefüggésre Ledó Ferenc
A gyenge minőségű áru továbbra is olcsó, csak éppen nem vesszük meg
"Bonyolult és komplex dolog a gyümölcs és zöldségár alakulása" – mondta megkeresésünkre a Budapesti Nagybani Piac szóvivője, aki a keresleti és a kínálati törvényszerűségek mellett a vásárlói igények átalakulására is felhívta a figyelmünket. Például a mostani 400-500 forintos alma fajtáját, frissességét, állagát és minőségét nehéz összehasonítani a 15-20 évvel ezelőtti almakínálattal. A változás mögött magasan fejlett termesztési, tárolási, hűtési technológiák és korszerű fajtaválaszték állnak, amiknek bizony komoly költségvonzata van. A modern trendekhez a magyar termelők is egyre jobban felzárkóznak.
"A gyenge minőségi árut csak nehezen, vagy csak nagyon olcsón lehet eladni" – mutatott rá a szóvivő arra, ami valóban nem mindig tudatosul bennünk.
A magyar vásárlók egyébként továbbra is előnyben részesítik a hazai árukat - ha azok szezonálisan kaphatók a piacon -, hajlandók többet fizetni értük, mint az ugyanolyan kategóriájú importért – tudtuk meg.
A nagybani piac munkatársa hozzátette: a piacon jól megfigyelhető, hogy a zöldség és gyümölcsárak kevésbé rugalmasak: azaz ha valamilyen ok miatt megdrágul egy termék, nem feltétlenül fogyasztunk kevesebbet, vagy ellenkezőleg: ha valamilyen termék „berobban”, és lezuhan az ára, nem biztos, hogy többet vásárlunk belőle.
