Az elmúlt hétvégén startolt el Pécsett az utcazene fesztivál, majd másfél héten át megannyi utcazenésszel, hangulatos térzenésszel, vagy épp dübörgő koncertzenekarokkal várják a "mediterrán" városba érkezőket. Pénteken a Maszkura és a Tücsökraj avatta fel a fesztivál nagyszínpadát, szombaton ugyanitt az Ocho Macho zenekar pengette, fújta s énekelte a talpalávalót.
Elgondolkodtunk, hogy mi lehet a kapcsolat a jelenleg Pécsett és a múlt héten Veszprémben is zajlott utcazene fesztivál közt, de mint kiderült, csak a név hasonlít. A jelenleg Pécsett táborozó fesztivál a már 14 éve megrendezett Zamárdi UtcaFesztivál testvérprogramja, mint megtudtuk, lassan-lassan bővítik a sorozatot, jövőre már 12 városba szeretnék elvinni ezt a rendezvényt.
Utcarock
A Sétatéren sétálgatva nyugtáztuk, hogy a helyszín minden szempontból remek, közel a bazilika, a nagyszínpad lényegében a székesegyház dombjának tövében van, szökőkút, füves placc, sok pad, árnyékot adó fák, egyszóval minden megvan a város szívében, ami egy hangulatos, evős-ivós illetve kézműves termékekre ácsingózó szolid fesztiválarcnak szüksége van.
Naponta 20-30 előadó/zenekar lép itt-ott színpadra, vagy csak épp a padkára, hiszen utcazenéről beszélünk, így a büfésoron is hamar belebotlottunk egy rockzenekar koncertjébe. Saját dalok, közönség kérésére eljátszott népszerű rockballadák és a zenekar elé, a földre kitett, aprópénzt váró nyitott gitártok tette autentikus utcazenévé az előadásukat.
Lájk a vasalós húsra és az Ocho Machora
A pavilonok egymást érték, ételek és italok változatos kínálatát felvonultatva, kedvencünk egyöntetűen a régi szenes vasalóval is kissé meglapított mozarellás csirkemell volt hagymás burgonyával. Nagy evés helyett kóstolgatásba kezdtünk, így ízleltünk temérdek sültet, vadat, halat, kalácsot, édeset, savanyút s mindent, mi jó falat. Környékbeli borokból és pálinkákból is kóstoltunk párat, idővel már azon kapja az ember magát, hogy gasztro-túrán van, ahol hangulatos térzene szól. Vissza is siettünk a nagyszínpadhoz, ahol a vasi zenekar, az Ocho Macho lépett fel.
Nem ragoznánk túl, galériánkban a képeken is látszik, hogy résztvevőkből nem volt hiány, a színpad előtt tomboltak, hátrébb a fűben heverészve és a távolabbi lépcsőkön ülve pedig ringatóztak az emberek. Egy-két, a koncert alatt feltűnően ugráló fiatallal a később beszélgetve megtudtuk azt is, hogy ők pécsiek, először látták/hallották a zenekart, és lájkolják (értsd: kedvelik).
Inkább gasztro, mint zene
Éjjel indultunk haza, magunk mögött hagyva az olajban sercegő húsokat, a borgőzös közegben, kipirult arccal nevetgélő pálinkázókat, a mediterránként emlegetett várost, ahol nem tombolt a hőség, estére lágy szellők simogattak. Nekünk inkább volt ez gasztro, mint zene, de attól függ ki honnan nézi. Lehet nézegetni, még egy hétig, utána pedig költöznek Zamárdiba, hogy tizenötödszörre is elfoglalják az ottani utcákat, padkákat. De még egy kicsit várni kell, a héten lesz ugyanis az elektronikus Woodstock, csütörtöktől vasárnapig tart az idei Balaton Sound.
Hangulatvideó a fesztiválról: