Az elmúlt években azért vágtunk neki a Balaton Sound egy-egy napjának, hogy a számunkra leginkább kedvelt előadó igényesen kitalált produkcióján jól érezzük magunkat, és tomboljunk egy nagyot. A tavalyi szombati napon felbuzdulva úgy gondoltuk, hogy idén nincs más hátra, minthogy végig ott legyünk, és ne maradjunk le semmiről, de rá kellett jönnünk, hogy így azért már teljesen más a leányzó fekvése.
A Balaton Sound, így öt napba csomagolva, már teljesen más élményt adott. Azt persze egyáltalán nem mondhatjuk, hogy nem éreztük jól magunkat, de az eddigi igényes zenei fesztivál mára a selfie-botos tömegemberek falunapjává avanzsált át, ami főleg az esti koncerteken volt érezhető. És akkor nem beszéltünk a külföldi belga hadak folyamatos éééééé-óóóóóó rigmusáról, amit eddig csak focimeccsen hallottunk, és az összes koncertre belerondítottak.
Bontsuk le a dolgokat egy kicsit részleteire. A nulladik nap sztárvendégeként várva várt Tiesto az elmúlt évtized egyik legjobb DJ-ként egy óriási alibiműsort tudott bemutatni, amire csak néha-néha mozdult meg a boogie a lábunkban. Amikor esténként a nagyszínpadon befejeződtek a koncertek, a Music FM színpada előtt általában mindig jó bulit csaptak, tömegek táncoltak Metzker Viki, Andro, Cooky és hasonló magyar lemezlovasok pattogós zenéjére. A nulladik napon mi is így tettünk, mivel más lehetőség már nem nagyon akadt. A Telekom Aréna ekkor még nem nyitotta meg kapuit, de mint később kiderült, az nem is a mi helyünk lesz a levegőt harapdáló napszemüveges zombik között.
Szóval a Tiesto nem igazán jött át, de ugyanez elmondható napjaink elsőszámú Dj-jéről, Hardwellről, akit pedig nagyon vártunk, de sajnos nem nagyon tudtunk különbséget tenni egy-egy trackje között. Nem úgy az Axwell-Ingrosso és a Dmitri Vegas-Like Mike-duónál, akik aztán igazán odatették magukat, és igazi BS-hangulatot varázsoltak. A Faithlesstől egyáltalán nem vártunk sokat, ennek ellenére Maxiék voltak azok, akiket szombaton a nagyszínpad közönsége idén először visszatapsolt.
És hogy mi az, ami még nagyon jó volt? A wellhellos fiúk! A Punnany Massif és a Halott Pénzzel – a két említett befutott magyar zenekar borzasztó hangosítás közepette tulajdonképpen csak haknizott egyet - ellentétben Fluor és Diaz láthatóan felkészülten érkeztek, és egy nagyon komoly műsort raktak össze, ami csütörtökön délután remekül megalapozta az igazi fesztiválhangulatot.
Összességében az idei Sound nálunk nem is este, hanem a délutáni órákban vitte a prímet. A Heineken teraszon igazi bulizós zenére a tűző napon négy decis sörök tömkelegét kortyolgatva éreztük magunkat igazán. A bikinis, jobb esetben tangás lányok popórázása közepette – akik mellett meglepő módon nem véltünk felfedezni Pumped Gabóhoz hasonló amőbaagyú birodalmi lépegetőket – olyan volt, mintha tipikus medencés amerikai videoklip forgatásán lennénk.
Az idei Balaton Sound tehát kicsit más volt, mint amit eddig megszokhattunk, de azért ott leszünk jövőre is!
