Szigliget, télvíz idején, befagyott Balatonnal és korkedvenc Kossuth-díj várományosokkal, sikítva szerelmeskedő vagy a más örömének zajától aludni nem tudó írókkal, valamikor ’53 telén. Egy „csuda” korban, amikor egy pillanat alatt minden a feje tetejére állhat: a rémes rántottát sütő házmesterből egyszerre Sztálin-díjas költő, a pezsgőhűtőből pedig felmosóvödör lehet. Ahol fura mód minden kacatnak lába kél, és ahol az írógép W-betűje gyanús „nyugatimádó” elem lehet. Ahol, ha hiányzik valaki a reggeliről, már mindenki azt hiszi, elvitte a fekete autó.
Itt éli alkotói válságát az egykor ünnepelt regényíró, a kényszernyaralásra beutalt Kálmán (Jordán Tamás), aki csak somolyog ezen az egész sztálinista bazáron, miközben csendben átgubancolja Rákosi elvtárs baráti szálait.
Itt, ebben az egykori Eszterházy kastélyban sem minden fenékig tejföl, tél van és szürkeség, hullik a vakolat, leesik a kilincs, és csak a fő íróelvtárs szobája meleg. A nagyok, mint Füst Milán, Kassák Lajos vagy Illyés Gyula nem télvíz idején jön ide, most Lukics Mária drámaírónak (Kiss Mari), Boncz Kálmánnak (Jordán Tamás) és Tarló János írónak (Orosz Róbert) lett kiutalva a kényszermunkatábor. Őket szolgálja Malacsik István, a mindenes (Bajomi Nagy György).
Remek műhelymunkát kapunk a szombathelyi színháztól, igazi színházi mogul, Balikó Tamás rendezésében. Kiváló munka Hamvai Kornél Szigliget átirata, saját jogon érvényes komédia, kipipálva és felturbózva Michael Frayn Balmoral című vígjátéka. Hamvai nyelvi humorát eddig is kedveltük, kapunk tőle karikaturisztikus korrajzot, jellemkomikumot, görbe tükröt tart az akkori irodalmi elit és a magát egy Rádió-gombért eladó értelmiség elé.
Kiss Mari nagymamaszerepei után is tud csábos írónőcskét játszani, aki nappal a Traktoristalány című drámájához gyűjt élményanyagot, éjszaka pedig Sas elvtárs ölelő karjaiban sikongat. Jó látni Trokánt mint besavanyodott, nőgyűlölő házmestertempójú gondnokot, Orosz Robiról pedig elhiszem, hogy nyikhaj 3/3-as tollnok, de az egész sztori Bajomi Nagy Györgyön áll vagy bukik. Ez esetben áll, mert két szerepre való terhet visz a vállán, és ügyesen megcsinálja. Nem ragozom tovább, egyben van ez, üresjáratok nélkül, korrekt és korhű díszlettel, kamarateremben szervírozva, semmi nagy körítés.
Így választások előtt, a lózungokkal és üres szólamokkal agyonnyomott március idusán most jól esett elődeinken röhögni. Lehet mondani, hogy ők hogy kúrták el. De amikor a végén Bajomi kinéz a ládából, beleborsózik a hát… De ki lopta el a rádió gombját?
Michael Fryan - Hamvai Kornél: SZIGLIGET
Szereplők:
Malacsik István, mindenes / Bajomi Nagy György
Darányi Pál, gondnok / Trokán Péter
Boncz Kálmán, író / Jordán Tamás
Lukics Mária, drámaíró / Kiss Mari
Tarló János, író / Orosz Róbert
Pippolo Luigi, riporter / Szerémi Zoltán
Furák Tamás, kritikus / Horváth Ákos
Szabó Vera, főhadnagy / Alberti Zsófi
Rendőr főhadnagy / Avass Attila
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
A rendező munkatársa: Juhász Ádám
Rendező: Balikó Tamás
