Tabletező nagymamák és nagypapák, együtt társasozó, X-boxon játszó idős és fiatal, de mintha pingpongparti is lenne – ez a látvány fogadott, amikor beléptünk péntek délután a szombathelyi sportház nagytermébe. Mondtam is fotós kollégámnak rögtön lőjön néhány képet, ritkán látni ilyet.
Nem jellemző ugyanis felénk, hogy közös programon vesznek részt nagyszülők és unokák, a közös játék pláne nem gyakori. A nagymamák inkább megmaradtak abban a szerepükben, hogy hétvégén várják a családot, esetleg még ők főzik a vasárnapi ebédet, ám az, hogy együtt kimozduljanak nehezen összeegyeztethető. Míg évtizedekkel ezelőtt együtt élt több generáció, mostanra már eltávolodtak egymástól, nem nagyon látnak bele a másik korosztály hétköznapi dolgaiba, feladataiba.
„Látogass el hozzánk nagyszülőddel, unokáddal, vagy akár egyedül is”- így szólt a felhívás az Életkorok játéka vetélkedőre, amelynek célja az volt, hogy közelítse egymáshoz a két generációt. A nemzedékek közti távolságot az is mutatja, hogy elvétve találkoztam olyannal, aki valóban az unokájával jött a rendezvényre. A legtöbb idős ismerősétől hallott a lehetőségről, vagy éppen egy idős klub tagja és a többi klubtaggal tartott, mert szeret játszani, kikapcsolódni, aktívan éli a nyugdíjas éveit. A fiatalok pedig középiskolákból jöttek.
Ahogy láttam a sok vidám, tettre kész nyugdíjast, eszembe jutott a nemrég készített videós anyagunk, amelyben az utcán kérdeztünk Hogy érzik magukat most a 70-80 évesek? Mi a legnehezebb és a legjobb dolog az életükben? 2023. October 01. 10:26 70-80 éves embereket arról, milyen idősnek lenni. Akkor a legtöbben borúlátóak voltak. Na, de térjünk vissza a rendezvényhez.
Piroska, aki kicsit messzebbről, Szentgotthárdról érkezett egy közel két méter magas fiatalembert kapott maga mellé párnak, Hunort. Vele ment végig a különböző állomásokon. Amíg Piroska tableten tett rendet egy szobában, ide-oda húzta ujjával a képernyőn a bútorokat, addig Hunor a hagyományos kézi módszerrel ablakot pucolt.A korosabbak elsősorban az online, a diákok pedig az offline világban tehették próbára magukat, és segítették egymást abban, amiben a másik otthonosabban mozgott.
„Nekem messze élnek a nagyszüleim, szívesen jöttem, tetszik a program. Az ablakpucolás újdonság volt, de jók a feladatok” – mondta mosolyogva Hunor. „Én meg szeretek kimozdulni, a barátnőm mondta, hogy jöjjünk el. Jövök-megyek, a mai napig táncolok a senior korosztályban, még fellépésekre is járunk” – tudtuk meg Piroskától. Ez igen.
Nézzük milyen játékos feladatok voltak még: a résztvevők gombot varrtak, régi mérlegen mértek, fűszernövényeket ismertek fel illat alapján, gumicukrot pakoltak át az egyik tányérból a másikba evőpálcikával, volt online és offline útvonaltervezés, céllövölde, játékkonzolok, közös főzés, akadálypálya, ahol még a kerekes bevásárlókocsival közlekedést is kipróbálták a fiatalok. És persze ott volt az egyik legnépszerűbb eszköz a VR szemüveg. A párosokról a végén közös fotó is készült, poénos jelmezekben.
Körülbelül 200-an regisztráltak a programra, amelyből Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezetőjének reményei szerint hagyomány lesz, és a következő években több olyan nagyszülő lesz, aki az unokájával érkezik majd. Balázsék célja, hogy az emberek az idősödést ne problémának, hanem lehetőségnek lássák. Komplex rehabilitációs képzés indítottak a Pécsi Tudományegyetemen, együttműködnek a Király akadémiával, megálmodtak egy intelligens idősotthon szobát, olyan termékeket teszteltetnek az idősekkel, amik segíthetik a hétköznapjaikat.
Az Életkorok játékát az önkormányzattal közösen szervezték a Szombathely 2030 gazdaság- és városfejlesztési program keretében. A versenyfeladatok szünetében egészségügyi mérésekre, szűrővizsgálatokra várták a résztvevőket.