Régi trükk már, amikor csalók valakit mobilon hívtak fel, és arra játszottak, hogy az utcán, boltban vagy vezetés közben az illető nem gondolja végig, ki és miért keresheti. A csalók ilyenkor bankra vagy hitelintézetre, esetleg autólízingre, lakáskölcsönre szoktak hivatkozni, majd az áldozattól elkérték a bankszámlaszámát, bankkártyaszámát, PIN-kódját, lakáscímét, riasztókódját vagy bármi olyan adatot, amivel pénzhez juthatnak.
A csalók így vígan fosztották ki emberüket. A dologban az a csavar, hogy mivel az áldozat később átgondolva rájött, hogy ő maga adta ki adatait, sokszor szégyellt elmenni a rendőrségre és feljelentést tenni. Most a Facebookon történt meg hasonló olvasónkkal. A szerencséje az volt, hogy a Facebook nem csak nagy testvér, de jó testvér is, így nem bánta többszázezer forintja a felületességét.
Olvasónk nem csak magánszemélyként van fent a Facebookon, hanem vállalkozásának oldalt is üzemeltet. Egy közeledő képzését hirdette meg a közösségi oldalon. Nem volt ebben semmi különös, hiszen eddig is sokszor tette meg. Fizetett hirdetés formájában megszerkesztette az eseményt, majd rányomott az élesítésre.
Másnap aztán üzenetet kapott a "Facebooktól", hogy az eseményt feljelentették, ezért, hogy az tovább is kint maradhasson és a felhasználóknak látható maradhasson, nyomjon végig gyorsan egy pár kérdést. Közben pedig adja meg felhasználófiókjához tartozó email címét és jelszavát is az egyes lépéseknél. Olvasónk pedig jó felhasználó módjára végig is klikkelt az ablakokon és kitöltött minden mezőt. Végül pedig örömmel nyugtázta, hogy hirdetése továbbra is élő maradt.
Alig egy óra múlva aztán riasztást kapott, hogy előbb 85 ezer forintért, majd aztán 42 ezer forintért valaki az ő profiljával zsetont vásárolt a Facebookon keresztül játszható online pókerre. Erről pedig a Paypal is megerősítést küldött. Ekkor döbbent rá, hogy a korábbi üzenet, amit valaki a Facebook nevében küldött, átverés volt, és jobban szemügyre véve a korábbi üzenetet ez nyilvánvalóvá is vált.
Egyetlen szerencséje az volt, hogy a Facebook gyanúsnak találta,
hogy ilyen nagy összeget akar játékra költeni, ez ugyanis korábbi szokásaival ellentétesnek bizonyult, így jóváhagyására várva az oldal blokkolta a tranzakciót.
Olvasónk rögvest géphez ült, majd jelszót változtatott minden online felületén a Facebooktól kezdve a Gmail fiókján át a Paypalig. Majd sorra írt az ügyfélszolgálatoknak, hogy a korábbi tranzakciókat nem ő, hanem egy hacker követte el. A pofátlanság netovábbjával akkor találkozott, amikor a Facebook egy korábbi levelét küldte vissza neki, amiben tört magyarsággal azt követelte, hogy azonnal oldják fel a pénztovábbításának blokkolását, különben ügyvéddel fog megjelenni a Facebook irodájában.
Ezt persze nem ő, hanem a csaló írta dühében a webóriásnak.
Olvasónk a válaszüzenetben tisztázta magát, majd a Paypaltól is megkapta a reagálást, és végül mindkét helyen, némi biztonsági protokoll után helyre tették a dolgokat. Az ügy szerencsésen zárult, és olvasónk pénze is megmaradt. Ez elsősorban gyors reagálásának köszönhető, hiszen ki tudja mennyi pénzét utalták volna át a pókerjátékra, hogy aztán onnan a virtuális zsetonokat beváltva valódi pénzre cseréljék azt.
Az eset pedig szolgáljon tanulságként mindenkinek, hogy ne legyen felületes, és adatait soha, senkinek ne adja ki. Még akkor sem, ha esetleg a „Facebook” fenyeget azzal, hogy ha nem teszi meg, akkor kizárják a nagy virtuális életburokból.
