A szombathelyi Weöres Sándor Színház felújított büféje pénteken új nevet is kapott. A névadás komolyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a győztes név egy piros bársonydobozból, fehér füst kíséretében került elő.
A korábbi Krúdy Klub helyén kialakított tér teljesen megújult: új burkolatok, világítás, bútorok és bárpult készültek, a színházi büfé pedig elegánsabb környezetben várja ezentúl a nézőket és a színészeket. A felújítás a FALCO Zrt. támogatásával valósult meg, a cég részéről Kovács Tamás PR-vezető beszélt az ünnepségen.
A történet nem most kezdődött. Kovács felidézte, hogy a színházzal 2022-ben kezdték el a közös gondolkodást, majd a Soproni Egyetem hallgatóit is bevonták a büfé és a kapcsolódó terek újragondolásába. A cél az volt, hogy a hely ne egyszerűen megszépüljön, hanem olyan környezet jöjjön létre, amely új programoknak és közösségi élményeknek is teret ad.
Nemény András polgármester arról beszélt, hogy számára különleges alkalom a színházi büfé avatása, hiszen ilyenen korábban még nem vett részt. A büféhez azonban régi emlékek kötik: a színház indulása óta rendszeresen itt zajlottak a premierek utáni beszélgetések, vacsorák, koncertek, vetélkedők és más programok.
A polgármester szerint a büfé a színház életének fontos találkozóhelye lett, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a tér most új minőségben folytathatja ezt a szerepet. Külön megköszönte a FALCO és a többi támogató segítségét is, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat és a színház forrásai önmagukban nem tették volna lehetővé a beruházást.
A büfé azonban nemcsak új külsőt kapott. Új nevet is kellett neki találni. A felhívásra összesen 171 névötlet érkezett a társulat tagjaitól és a nézőktől. Az öttagú névadóbizottság feladata az volt, hogy olyan nevet válasszon, amely elegáns, kapcsolódik Weöres Sándorhoz, és valamilyen irodalmi felhangot is ad az új helynek.
A bizottság végül egyhangú döntéssel a Galagonya Bár mellett tette le a voksát.
A bejelentéshez természetesen dukált a megfelelő színpadi dramaturgia is: Szabó Tibor színházigazgató egy piros bársonydobozt nyitott ki, amelyből fehér füst szállt fel, majd előkerült a győztes nevet rejtő boríték.
A Galagonya név Weöres egyik legismertebb versére utal, mert ki ne tudná, hogy „Őszi éjjel/ izzik a galagonya/ izzik a galagonya/ ruhája...”. A választás tehát kétségkívül Weöreshez köti a helyet. Már csak azért is, mert valószínűleg azon művek egyike, amelyet akkor is sokan felismernek, ha Weöres Sándor életművének többi részével kevésbé kerültek közeli ismeretségbe.
Pedig a szombathelyi költő életműve ennél jóval nagyobb. A háború utáni kultúrpolitikai fordulat ráadásul különös módon járult hozzá ahhoz, hogy a közönségben Weöres neve erősen összekapcsolódjon a gyermekversekkel: 1949-től a korabeli kultúrpolitikai viszonyok között műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg, miközben korábbi, felnőtteknek szóló költői pályája jóval gazdagabb képet mutat.
Persze egy büfének nem kell irodalomtörténeti tanulmánnyá változnia. A Galagonya pedig szép név, jól hangzik, és a felújított térhez is illik. Csak 171 ötletből, egy Weöres Sándor nevét viselő színházban talán még sok másik vers, szó, motívum vagy éppen kevésbé magától értetődő Weöres-kapcsolódás is ott lapulhatott a borítékokban.
Péntektől mindenesetre nem Krúdy Klub, hanem Galagonya Bár várja a színház közönségét. És ha egyszer karaoke is lesz, ahogy Nemény András a beszédében jelezte, a polgármester már előre jelezte: számíthatnak rá.
