Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy az alig egy éve felújított Savaria Múzeum kertjében, a Gyöngyös mellé épített Hattyúháznak nevezett valamibe beköltöztek a hajléktalanok. A környékbeliek háborognak, nehezen viselik ugyanis azt a szagot, rendetlenséget és koszt, amit ezek az emberek maguk után hagynak. A környező park tele van ürülékkel, ellepi a szemét:
"Büdös van mindenfelé és már nagyon nem bírjuk, mert ez a kis építmény sem erre szolgál, hanem a vízi madaraknak"
- jegyzi meg olvasónk.
Arra sétálva csak igazolni tudjuk, a szombathelyi hattyúházba tényleg nem madarak, hanem hajléktalanok költöztek
Ottjártunkkor a háromszögletű faépítmény üresen állt, pár üveget, szemetet és cuccokat láttunk környékén. Ellenben a múzeumkertben a padokon, harminc fokban, nagykabátban férfiak egy csoportja pihent.
A Borostyánkő áruház előtti placc, a Gyöngyös patak környéke és padjai eddig is kedvelt pihenőhelyei (gyülekezési pontjai) voltak a Zanati úti szállóról kirajzó hajléktalanoknak. Nem véletlenül terveztek pár éve, ide a sétányra unortodox padokat. Középen egy vaskorláttal, nehogy le tudjanak a padokra feküdni a hajléktalanok.
És most van ez a Hattyúház!
Szent Márton lugasának tövében, új, hajléktalan lakókkal. Akik büdösek, kulturálatlanok, alkoholisták is gyaníthatóan, az üres üvegek mennyiségéből ítélve legalábbis. Ez van, tarthatatlan állapot.
Másrészt milyen is lenne az, Szent Márton szülővárosában, épp az egyik központi emlékhelytől egy lépésre, elzavarni a koldusokat?!
Évekkel ezelőtt a feltételezett szülőház (Szent Márton templom területe) előtti tér kapcsán írtunk arról, hogy Rumi Rajki István Szent Márton szobránál gyaníthatóan azért zárták el a vizet, mert az ott tanyázó hajléktalanok fürödtek benne. Azóta ezt a teret is felújították. De a probléma, a magukkal mit kezdeni nem tudó, városközpontban tengő-lengő, szemetelő, italozó hajléktalanokkal maradt a régi.
Az sem jó, ha elzavarják őket, az sem, ha hagyják... Valaki tud valami európai megoldást?
