A Médiafórum Egyesület álláspontja a médiarendszer átalakításában való szakmai részvételről

"A közmédia átalakítása nem öncél" - írja az egyesület.

A módosított médiatörvény alapján hamarosan megújul a közszolgálati média felügyeleti rendszere: a tulajdonosi jogokat az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület (FKT) fogja gyakorolni. Az FKT-nak kilenc tagja lesz, 3-3 kormánypárti és ellenzéki tag mellett hárman a médiában működő szakmai és civil szervezetek által javasolt jelöltek közül kerülnek ki. A Médiafórum Egyesület — a független média szakmai szervezete — élt a jelölés lehetőségével.

A szakmai jelöléseket az eddig is létezett úgynevezett Közszolgálati Tanács (KT - korábban Közszolgálati Testület) fogadta, a KT szervezte nyilvános meghallgatásukat, majd terjesztett három jelöltet a parlament illetékes bizottsága elé. A jelölés folyamatának elemeit aggályosnak találtuk az alább kifejtett okokból. Összességében hiányoztak a garanciái annak, hogy a médiaszakma és a médiaipar hiteles képviselői kerüljenek előterjesztésre.

Egyesületünk 2026. augusztus 24-én hét további médiaszakmai szervezettel együtt levelet írt az Országgyűlés Művelődési Bizottságának; a bizottság másnapi ülésén a tagjelöltek meghallgatása elmaradt.

MIÉRT FONTOS EZ AZ ÜGY?

Az Orbán-kormányok időszakában a kormánypártok, a kormány, és az általuk finanszírozott propagandisták szélsőséges eszközökkel támadták a független sajtó munkatársait, szerkesztőségeit, kiadóit. (A Médiafórum Egyesület is azért jött létre, hogy közösen tudjanak fellépni a megtámadottak.) A közmédia az igazsággal, a szakmaisággal, a médiaetikával szembemenve hajtotta végre a hatalom utasításait, hazug módon gyalázva mások mellett a független szerkesztőségeket.

Annak, hogy az új parlament úgy módosította a médiatörvényt, hogy a megújuló közmédia tulajdonosi jogait gyakorló testületben a médiaszakma jelöltjei is helyet kapnak, éppen ezért szimbolikus jelentősége van. Azt jelenti, hogy a kormánytöbbség a közmédiát a demokratikus nyilvánosság rendszerének részeként, nem pedig egy párt vagy egy személy hatalmi eszközeként kívánja működtetni. (Az FKT majdani — akár a pártok, akár a szakmai szervezetek által jelölt — tagjai maguk is függetlenek lesznek, nem a jelölőt képviselik, nem utasíthatók és nem visszahívhatók.)

A közmédia felügyeletére kialakított új modellnél igen nagy valószínűséggel lehet majd jobbat is találni a médiatörvény későbbi, átfogó megújításakor. A FKT három médiaszakmai helye egy lehetséges intézményi válasz, de a szakma bevonását járulékos vagy alternatív megoldások is biztosíthatják. Például: rendszeres egyeztető fórum, kötelező nyilvános konzultáció, a médiapiacra gyakorolt hatások kötelező előzetes vizsgálata, tanácsadó testület. Az átalakítás átfogó víziója — amihez Egyesületünk ugyancsak megfogalmazza majd javaslatait — még nem ismert. Természetes ezért, hogy a szakmai szervezetek figyelme annak a létező jelölési eljárásnak a legitimitására irányul, amiben most részt vehetnek.

A DEMOKRATIKUS NYILVÁNOSSÁG RENDSZERE

A közmédia átalakítása nem öncél. A cél a lehető legteljesebb demokratikus nyilvánosság: olyan rendszer, amelyben az állampolgárok hiteles, ellenőrzött és sokféle forrásból tájékozódhatnak, és amelyben a hatalom gyakorlása számonkérhető. Ennek a rendszernek a közmédia egy eleme a sok közül — mellette országos és helyi szerkesztőségek, nonprofit műhelyek, tényfeltáró csapatok, iparági, oktatási és kutatási szervezetek alkotják. És ennek a rendszernek vannak ma is nagyon jól működő elemei: az elmúlt tizenhat évben, rendkívül nehéz körülmények között felépült független médiaökoszisztéma, amelyet olvasói előfizetések, támogatások és adományok tartanak fenn.

Ebből következik, hogy a közmédia újjáépítését a teljes médiarendszerre figyelemmel kell elvégezni. A FKT nem intézményi belügyről dönt: a törvény tizenhét feladatot telepít rá, a vezérigazgatók megválasztásától a könyvvizsgálók megbízásán át a nagy értékű szerződések előzetes jóváhagyásáig. Ezek a döntések a teljes médiapiac működési feltételeit alakítják: a munkaerőpiacot, a hirdetési környezetet, a közmédia és a független szerkesztőségek viszonyát. A Testület összetétele ezért nem a közmédia belügye, hanem az egész magyar nyilvánosság ügye.

A JELÖLÉSI KÖR TAPASZTALATAI

Hangsúlyozzuk, hogy a médiaszakmai szervezetek levelében megfogalmazott kifogások nem a KT által preferált jelöltek személyére, integritására vonatkoznak, hanem az eljárásra magára. A szakmai szervezetek által kiemelt problémák:

  • Egyes jelölő szervezetek jogállása, illetve a jelölési folyamatban való részvételük jogalapja megkérdőjelezhető.
  • A szakmai szervezetek képviselői a KT saját jogértelmezése alapján csak tanácskozási joggal vehettek részt a kiválasztásról döntő ülésen.
  • A közzétett értékelési szempontok között nem szerepelt vállalatirányítási, pénzügyi vagy gazdálkodási tapasztalat — miközben a FKT feladatai túlnyomórészt ilyen természetűek.
  • Ezek mellett sajnos a folyamat további olyan okokból is kifogásolható, amelyek kizárólag a KT saját jogértelmezésein, nem a jogszabály esetleges hiányosságain múltak:

  • Az értékelés szempontjait és a döntéshozatal rendjét utólag, a jelölési határidő letelte után tették közzé.
  • Hiánypótlásra nem volt mód, a KT hiányos dokumentáció esetén nem adott visszajelzést.
  • A jelöltekről a meghallgatás előtt — ahol 20 perc jutott egy-egy jelöltre — rendkívül rövid, 1500 leütéses önéletrajz és 2000 leütéses motivációs levél alapján kellett képet alkotnia a KT tagjainak és a szakszervezetek szintén szavazati joggal felruházott képviselőinek.
  • Bár a jogszabály erre kifejezetten lehetőséget adott, a jogvédő és gyermekjogi szervezetek nem delegáltak képviselőt a jelölésről határozó KT-ülésre. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy egy összetett folyamatban, irreális határidővel kellett volna megnevezniük közös képviselőiket.

    HOGYAN TOVÁBB?

    A felsorolt eljárási problémák nagy része újabb kiválasztások esetén a KT saját jogértelmezésével orvosolható, mások minimális jogszabály-módosítást igényelnének. A mostani eljáráson messze túlmutató alapkérdés ugyanakkor az: milyen médiarendszerben képzeljük el a megújuló közmédiát, és hogyan vehetnek részt ennek érdemi alakításában azok a műhelyek, amelyek a ma létező demokratikus nyilvánosságot az Orbán-kormányok minden támadása ellenére is fenntartották és építették?

    Egyesületünk a közmédia miniszteri biztosának felkérésére készített szakmai anyagában ez szerepel: „A közmédia fejlesztési stratégiájának véglegesítését előzze meg a médiakörnyezet felmérése, és a valós diszfunkciók azonosítása.” Javasoltuk azt is, hogy a szakma „ne csak pontszerűen, hanem folyamatosan” vehessen részt a tervek és folyamatok alakításában. Az FKT-tagok jelölésének ügye is igazolja, hogy erre a folyamatos párbeszédre milyen nagy szükség van.

    (A Médiafórum közleménye.)

    Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

    A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
    A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
    Google Favicon
    Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Közélet