Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

„A nyitottabb gondolkodásúak más irányba is elindulhatnak” – A sörtörvény másik olvasata

A vendéglátósok egy része haragszik az új szabályozásra. Mi meghallgattuk, mint mondanak azok, akikre a kormány hivatkozik. Sokat tanultunk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A közelmúltban jelent meg írásunk az új sörtörvényről, amely véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a három nagy multinacionális sörgyár kizárólagossági szerződést köt a vendéglátókkal. A szabályozást azzal indokolják, hogy így lehetőséget kapnak a kisebb cégek is. A vendéglátósok viszont attól félnek, hogy a kieső anyagi és egyéb támogatásokat majd áremeléssel tudják pótolni.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Cikkünk megjelenése után nem sokkal felvette velünk a kapcsolatot Kiss András, a Kőszegi Sör tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzők Egyesületének tagja, hogy szeretné elmesélni, hogyan néz ki az új törvény a kézműves sörök szemszögéből.

Kiss András interjú
Mészáros D. Zsolt

Egy szombathelyi belvárosi udvarban ültünk le.

Egy átlagos sörivó nem feltétlen érzi, hogy hatalmas szükség volt erre a törvényre.

Úgy becsülöm, a megyében a vendéglősök nagyjából 99% százaléka le van szerződve a három nagy sörgyártó cég valamelyikével, ami az én olvasatomban a sörkultúránk bizonyos szintű fejlődését gátolja, vagy legalábbis lassítja. Az utóbbi időszakban Magyarországon nagyon eltérően alakult a sörkultúra. Hatalmas szakadék alakult ki a fővárosi és a vidéki sörkultúra között. Budapest némileg más pályán mozog. Ott - talán a nemzetközi pezsgő életnek, a turizmusnak is köszönhetően - sokkal nagyobb kultúrája alakult ki a kraft söröknek; de minél inkább távolodunk a fővárostól, annál nehezebb a helyzet.

Talán azért, mert a három nagy gyártó is széles választékot produkál, így szinte minden keresletet ki tudnak elégíteni. Egy falu végén levő vendéglátóhelyen nem feltétlen akarnak kézműves IPÁ-t inni.

Ez igaz, éppen ezért fontos, hogy ne csak az IPA álljon a kézműves sörök kínálatában. Rengeteg fajta sör létezik, köztük népszerű, könnyed, ivós sörök is, melyek zamatos malátázottsága, komlózottsága jelentősen eltér bármelyik ipari sörétől.

Kiss András interjú
Mészáros D. Zsolt

Egyébként a fogyasztók egyre kíváncsiak, és az utóbbi években az IPA sörök ismertségén kívül azok kedveltsége is jelentősen emelkedett, mert a multinacionális cégek is elkezdtek ilyeneket gyártani. De hozzá kell tenni azt is előzményként, hogy a kisüzemi sörök piacán egy világos igény volt tapasztalható, így beleálltak a nagyok is, látva a keresletet. Ez valamennyire jó nekünk is, mert pozitívan visszahat a piacra, azaz a kis cégek termékei sem csengenek olyan idegenül a füleknek. De még mindig nagyon messze vagyunk Hollandiától, Belgiumtól, Németországtól vagy Csehországtól, ahol szintén ott van az összes nagy gyártó, de mellettük labdába rúghatnak a kisebb helyi márkák is. A múltkor egyik holland utam során láttam, hogy a Heineken tulajdonú saját sörözőjében a Heineken és más márkái mellett egy csapon ott volt egy helyi kis sörmárka is. Azt mondta a hely üzemeltetője, hogy azért engedte meg ezt a cég saját kocsmájában, mert felismerte, hogy a két sörféle egymást húzza, pozitív hatással van a vendégekre. Ez megerősítette bennem azt az információt, melyet korábban egy belga konferencián hallottam a Heineken vezérigazgatójának az előadásán, miszerint Hollandia a világ egyik leginnovatívabb országa, mindig nyitott az új megoldásokra. Mivel a sörpiac is mindig változik, a lépést itt is tartani kell. A Heineken is egy ilyen nyitott gondolkodású holland cég, felismerte, hogy a sörpiac sokkal dinamikusabban tud fejlődni, hogyha teret adnak - csapon is - a kis kézműves sörmárkáknak, akár a saját tulajdonú vendéglőikben is. Ez ráadásul a fogyasztást is emeli többnyire, hiszen nagyobb, s egyedibb a kínálat, melyre a fogyasztók pozitívan reagálnak.

A magyar vendéglősöknek sem kellene félni az újtól, a változástól, szerintem ez a jövő, és ebbe az irányba mutat az új törvény is. A méretgazdaságosság miatt a nagy gyárak mindig is olcsóbban fogják tudni adni a termékeiket, és ez a magyar fogyasztó számára fontos, de a kicsiknek több lehetőségük van az új dolgok kipróbálására és megszerettetésére. A kettő szépen kiegészíti egymást, színesedik és fejlődik a magyar sörkultúra.

Az utóbbi időben láthatóan fejlődött is. Nem lenne egészségesebb egyszerűen hagyni a folyamatokat a maguk útján menni? Ha az állam beleszól valamibe, annak sokszor rossz vége van. Amennyire látom, az utóbbi időben már a multik sem vették annyira komolyan a kizárólagosságot, számos helyen lehet kisüzemi üveges söröket is kapni. Lehet, néhány éven belül maguktól is beértek volna ezek a folyamatok.

Senki nem ellensége saját magának. Ha a piac az ő javukra lejt, nem feltétlen érdekük, hogy ezen pont ők kezdjenek változtatni. A multinacionális sörgyárak tevékenységét máshol is igyekeznek egy bizonyos szinten szabályozni, ezzel egy egészségesebb versenyhelyzetet létrehozni: egy uniós ajánlás alapján 80-20 százaléknak kellene lennie a nagy és a kis gyártók piaci részesedésének. Ettől még nagyon messze vagyunk, és állami beavatkozás nélkül biztos, hogy nem teljesíthető ez az arány. Még az új törvénnyel sem vagyok ebben biztos. A palackos söröket valóban egyre megengedőbben kezelték a multik, ezért lehet jelen egy-egy nyitottabb gondolkodású vendéglőben a kisüzemi sör. De azt is tudni kell, hogy az üveges sörök általában csak „tölteléknek” vannak a vendéglátóhelyeken, lassú a forgásuk, és mivel a sörnek – ellentétben a borral vagy pálinkával – lejárati ideje van, így egy mennyiség alatt egyszerűen nem érmes foglalkozni velük. A bevételt a legtöbb helyen csap hozza, ide szeretnének nagyobb arányban bekerülni a kis gyártók is.

Kiss András interjú
Mészáros D. Zsolt

A szomszédos Ausztriában ez hogyan van?

Ott szintén a nagy gyártók dominálnak, de az osztrákoknak nagyon fontosak a régiós márkák, amiket a helyiek nagyon tisztelnek, támogatnak, így aztán a söreiket a helyi kocsmárosok forgalmazzák, csapon is az ipari márka mellett. Mert ez jó az üzletnek, jó a helyi gasztronómiának és turizmusnak, hozzátesz a helyi gazdasághoz. Más a gondolkodásmód. Nálunk még a helyi rendezvényeken is ugyanazt kínálják országszere, mert ez a legegyszerűbb és anyagilag a legbiztonságosabb. A kis főzdék rengeteg tekintetben nehezebb körülmények között kell, hogy boldogulni próbáljanak.

Akkor mégis érthető a vendéglátósok szempontja. A kis főzdék nem tudják ugyanazt a feltételeket adni, mint a nagyok.

Ez nem teljesen igaz. Több millió forintot valóban nem tudunk fizetni, de sörcsapot, csapszervizt, tisztítást, poharakat, dekorációkat én is tudok adni. A vendéglősök többsége egyszerűen az eddig megszokottat szeretné fenntartani, talán fél az újtól, illetve attól, hogy elesik ezektől a nagyobb összegű támogatásoktól Azt viszont látni kell, hogy ezeket az összegeket a szerződött évek alatt a vendéglőssel kifizetteti a nagy gyár, melyet végül a fogyasztó fizet meg.

De az valahol érthető, hogy a vendéglősök szeretnék nem feladni a kényelmüket.

De a törvény végre lehetőséget ad erre. A nyitottabb gondolkodásúak más irányba is elindulhatnak, mert felszabadulnak a nagy sörgyárak nyomásától, és megtartva a nagy gyáraktól kapott eddigi szolgáltatásokat, pénzügyi támogatásokat, az mellett mégis árulhatnak kisüzemit is.

Kiss András interjú
Mészáros D. Zsolt

Ezzel olyant tudnak majd kínálni, amire egy bizonyos rétegnek van már igénye. Magyarul: hadd döntse már el a vendég, hogy mit szeretne.

Ár tekintetében a kisüzemi sör, csapolva is mindig is drágább lesz, mint ipari. Igaz, ízérzetben talán többet nyújt. Viszont a kisüzemi sörök árai ezáltal mérséklődhetnek, ugyanis csapolt kisüzemi sör sokkal kedvezőbb áron vásárolható meg, mint az üveges verzióik - ennek oka a csomagolási költségek, melyek a palackokra rárakódnak. Tehát a vendéglős is jobban jár, ha csapolt kisüzemi sörrel tud dolgozni, mivel jobb haszonkulcsot tud használni, mégis kedvezőbb lehet a sör ára.

Magyarország mégiscsak boros ország, ami megmagyarázza, miért nincs meg a helyi sörfőzdéknek az a kultusza, mint Ausztriában vagy Németországban.

Szerintem a helyi gasztronómia mindenhol érték, amit értékelnek a helyiek és a turisták is. Bár Budapest a központja a magyar kézművessör-forradalomnak, már vannak olyan városok – főleg Kelet-Magyarországon -, amikhez hozzátartozik a helyi sör is. Én eredetileg közgazdász-marketinges vagyok, onnan érkeztem erre a területre, és a szándék motivált, hogy létrehozzak valami olyant, ami illik a régióhoz és színesíti annak a minőségi gasztronómiai kínálatát. Kőszegen korábban volt egy sörgyár, ami többek kört bécsi lagert is gyártott, ez megihletett mint sörfogyasztót és lokálpatriótát. Erre emlékezik, ez előtt tiszteleg a sörmárkám, mely egy szimbolikus elnevezés, ami – minőségi, technológia és egyéb beruházási okok miatt – egyelőre kisüzemi bérgyártásban készül. Közben elég beletanultam a szakmába, elkezdtem egy sörfőző tanfolyamot is elvégezni és már van egy másik sörmárkám is. A fent említett okok miatt nem egyszerű a kisgyártók élete, de szeretem csinálni, máshogy ezt nem is lehetne.

Személy szerint mit vár az új törvénytől?

Öt év múlva biztosan jobban látjuk, hogy mi lett belőle. Drasztikus változást nem várok tőle, de ha a kis sörfőzdék mostani 3-4 százalékos részesedése felmegy 8-10 százalékra, már jó döntés volt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Gazdaság

Hirdetés