A szombathelyi mikvék története - a leghíresebb ma már családi ház

A Weöres Sándor Színház Mikve című előadásához kapcsolódva a szombathelyi zsidó fürdők, a mikvék történetét járta körül Kelemen Zoltán színész, aki évek óta kutatja Szombathely épületeit, történeteit.

Április 19-én mutatja be a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulata Hadar Galron, kortárs izraeli drámaíró 2004-es darabját, a Mikvét. A mikve nem más, mint a zsidó hitélet egyik legfontosabb eleme, a rituális fürdő.

A történet szerint havi rendszerességgel nyolc különböző helyzetű és korú nő találkozik a Mikvében, ahol megosztják egymással történeteiket saját életükről, gondjaikról.

Az előadáshoz kapcsolódva a szombathelyi zsidó fürdők, történetét járta körül Kelemen Zoltán színész, aki évek óta kutatja Szombathely épületeit.

Ebben történik a rituális megmerítkezés, mely nem keverendő össze a mindennapi mosakodással. A mikve használatához eleve elengedhetetlen a makulátlan tisztaság, ápoltság és puritánság. A „kóser fürdőkhöz” kizárólag „élő” vizet lehet vételezni, így a kötelező jelleggel minimum 800 liter befogadóképességű medencéket eső, forrás, kút, vagy patakok, folyók vizével lehet csak feltölteni. Fontos, hogy a rituális megtisztuláson részt vevő személyeknek egy ponton a fejük is víz alá kell, hogy kerüljön, így ezt a szempontot minden mikve méretének megtervezésénél figyelembe kell venni. A megmerítkezést alkonyatkor kell végrehajtani.

Rituális fürdőzés esetén más „szabályok” vonatkoznak a férfiakra és mások a nőkre. A zsidó férfiak szombatot (sábát) megelőző pénteken és közvetlenül az ünnepek előtt használják a mikvét, mivel a fürdő spirituális megtisztulásukat szolgálja, de lényeges a betérés előtti merítkezés is, hogy megszabaduljon (tisztuljon) a betérő az előző bűneitől. A zsidó nők elsősorban a havi ciklust követő hetedik napon vonulnak a mikvébe (ékszer, smink nélkül, általában egyedül), hogy megtisztuljanak és felkészüljenek a házaséletre, de esküvőt megelőzően, nászéjszaka, vagy szülés után is rituális fürdőzésen vesznek részt.

Nemcsak emberek tisztulnak azonban ezen a különösen fontos helyen, hanem gyakran a kóser konyha különböző rekvizitumai, egyéb használati tárgyak, netán nem zsidó ember által készített eszközök is.

Ma már szinte kizárólag az ortodox zsidó közösségek használják és üzemeltetik a rituális fürdőket. Magyarországon jelenleg egy működik, Budapesten a Kazinczy utcában, mely 1928-ban nyitotta meg kapuit és magánadományokból 2004-ben újították fel.

Mikvék története Szombathelyen
Az első szombathelyi (később ortodox) zsinagóga. Épült 1832-ben. Kattintson a további képekért!
WSSZ/Kelemen Zoltán

A szombathelyi mikvék történetét taglalva, vissza kell mennünk az időben, egészen 1715-ig. Ekkor még a zsidóknak tilos volt a városi letelepedés, de itt, a Batthyány család segítő kezet nyújtott számukra és az akkori szőkeföldi birtokukon (ma nagyjából a Hunyadi János út, Thököly Imre és Rákóczi Ferenc utcák közé eső terület) építési lehetőséget biztosított részükre, amit bérelhettek a nemesi családtól.

Az 1700-as évek végétől a magyar zsidóság egyre hangosabban követelte jogegyenlőségét, azonban ez még évtizedekig süket fülekre talált. Aztán az 1839-40-es országgyűlési időszakban némileg megtört a jég. Törvényileg megengedetté vált a zsidók szabad letelepedése, akik így egyre nagyobb számban érkeztek a városokba.

1848-ra, körülbelül 300 főre nőtt a szombathelyi zsidóság lélekszáma (ez a szám az 1944-es deportálásig már jóval 3000 fölé emelkedett).

A forradalmi hevülettel párhuzamosan – erről keveset beszélünk – az ország nagyvárosaiban pogromhangulat is felütötte a fejét. A zsidóellenesség Szombathelyt is elérte, 1848 április 4-én kifosztották és megrongálták a zsinagógát, felverték a Grünwald család pincéjét, 60 akó borát kiöntötték, a hercegi sörház (ma Aréna utca 8.) ablakait, kapuit beverték, tönkretették. Másnap a városi tanács elrendelte, hogy minden zsidónak el kell hagynia Szent György napjáig a várost. Mindez azonban nem valósult meg, mivel az első felelős magyar kormány nevében megsemmisítették a határozatot.

Batthyány Fülöp herceg, már 1832-ben engedélyezte az akkor még kis izraelita közösségnek, hogy imaházat építsenek, ez abban az évben meg is valósult (egykor Hosszú utca, ma Thököly Imre utca 48., amit 1836-ban véglegesen meg is vásároltak tőle.) Ennek pincéjében lett kialakítva Szombathely első rituális fürdője. Mellette állt a rabbi otthona, a közös udvaron volt a sahter vágó, a macesz sütő kemence és a jelenleg is megtalálható kút, ahonnan a mikve működéséhez vételezték a vizet. A szombathelyi zsidók között, már az 1840-es években hatalmas vita tört ki, hogy rituális fürdőjük kóser-e, avagy sem, ugyanis Königsberger Lajos rabbi 1838-as hivatalba lépését követően néhány évvel, egy szivattyúval modernizálta a mikvét, a medencét pedig a lépcsőket megszűntetve kényelmi szempontból egy szintre hozatta a talajjal.

A hagyományhoz erősebben ragaszkodó ortodox hívők, ezt nem tartották elfogadhatónak, szerintük a szivattyú, ami szállítja a vizet, akár tároló edénynek is számíthat, így az edényben tárolt forrásvíz, mikve használatra már nem lehet kóser (nem számít „élővíznek”). 1855-től ők ezt a mikvét már nem is használták rituális megmerítkezésre.

Mikvék története Szombathelyen
Az első szombathelyi mikve kútja.
WSSZ/Kelemen Zoltán

Aztán 1871-ben kétfelé szakadt a szombathelyi, addig egységes zsidó közösség (a szétválás folyamata formálisan országos szinten 1869-ban indult el), ortodoxokra és neológokra.

Hosszú pereskedés vette kezdetét, mivel a jelentősen nagyobb létszámú, egyre inkább asszimilálódó kongresszusiak, a neológok (szétválás esetén mindig a többséghez került a vagyon szinte teljes egésze) értékesíteni kívánták az addigi régi imaházat (ők új zsinagógát építtetek 1880-81-ben Ludwig Schöne tervei alapján, most hangversenyterem a Rákóczi Ferenc utcában), azonban az ortodoxok visszaperelték egykori otthonukat, az „ingatlancsatát” megnyerték és 1890-ben vissza is kapták azt.

Ám közben új rituális fürdőre volt szükségük. /Külön érdekesség, hogy a neológok egészen 1890-ig használták mikvéjüket, amely az ortodoxok által visszaperelt régi zsinagóga pincéjében volt, miközben az ortodoxok új fürdőt hoztak létre, melyet használtak vallásosabb neológok is. Az ortodoxok miután visszakapták korábbi zsinagógájukat, annak pincéjében megszűntették az általuk nem kósernek tartott fürdőt, majd ezt követően némi huzavona után egyezség született a mindenkori közös, szigorúan „szabályos” mikve használatról./

A régi templom egészen 1956-ig az ortodoxok birtokában volt, majd miután felbomlott a közösség, évtizedekig a Festő és Üveges KTSZ működött benne, az egykori mikvét festék és anyagraktárnak használták, mára szinte már az emlékét sem lehet felfedezni. Jelenleg üzletek, irodák és autósiskola székel benne, az épület homlokzata visszakapta eredeti formáját, ám belső tereit feldarabolták, már csak az egyik cipőboltban található két oszlop maradt meg mementónak az egykori izraelita hitélet központjából.

Mikvék története Szombathelyen
A Gyöngyös partján, a mostani Gayer-park területén felállított rituális fürdő megközelítőleges helyszíne
WSSZ/Kelemen Zoltán

Szombathely második legjelentősebb rituális fürdője az 1870-es években épült a Gyöngyös patak partján, az egykori „Práterben”, a jelenlegi Gayer-park egyik hidjának térségében. Meg kell jegyezni, hogy a patakot 1930-ban szabályozták, csak akkor terelték mostani medrébe. A területet a ferencesektől bérelték és a fürdő a rend gyümölcsöskertjének déli részében létesült. A vizet a Gyöngyösből vételezték, a mikvét szilárd burkolat jellemezte, tégla és deszka fallal volt elkerítve, „víznyerő” katlannal és káddal volt felszerelve.

A bérleti szerződést 1872-ben kötötték, mely 1873 január elsejétől, 20 évre szólt, 10 osztrák forintért. Közben megváltoztak az igények, az 1871-ben mindössze 124 fővel megalakult ortodox közösség létszáma jócskán megnőtt (1944-re már csaknem 1000 fő volt) és a fürdőt nemcsak ők használták, ennyi vallásos zsidó ember igényét már ezzel a kis szabadtéren létesült fürdővel csak nehezen lehetett kielégíteni, ezen felül a bérlet meghosszabbításaival is akadtak „gondok”. Valamit tenni kellett. Egy új, modern fürdőház építését.

Mikvék története Szombathelyen
A Wesselényi Miklós utcai Mikve a Gyöngyös patak partja felől
WSSZ/Kelemen Zoltán

A város új mikvéje a Wesselényi Miklós utcában épült(11-es szám) Weiss Oszkár tervei alapján, miután az ortodox zsidó hitközség 1903-as beadványát pozitívan bírálta el Szombathely Város Polgármesteri Hivatala. 1905 januárjában nyitotta meg kapuját az új, földszintes fürdőház, melynek üzemeltetője és bérlője Zacsik István volt. A létesítésnél itt is fontos szempont volt a Gyöngyös patak tőszomszédsága, valamint, hogy onnan a víz természetesen, mesterséges emelés nélkül kerüljön a rendeltetési helyére (egy iszapfogó aknán át vételezték a vizet, a szennyvíz pedig az utcai csatornán át távozott).

Az új létesítmény minden igényt kielégített, öt fürdőkád és a pincében elhelyezett medence tartozott hozzá. A fürdőmedence lépcsős lejárattal készült, 140 cm mélységgel, 130 cm szélességgel, naponta 700-800 literes vízfelvételi képességgel. A mikve 1936-ig folyamatosan működött. (Szombathely leghíresebb, Wesselényi Miklós utcai rituális fürdője ma már családi ház, többször modernizálták, átépítették, de az utcafronttól jóval távolabbi, patakhoz közeli tájolása elárulja eredeti funkcióját.)

Azonban 1936 őszének végén az ortodox zsidó hitközség már újabb rituális fürdő létesítésére adott be kérvényt Szombathely városához, ehhez a terveket és a kivitelezési munkákat Eigner József kőműves készítette.

Mikvék története Szombathelyen
Az egykori ortodox községháza és elemi iskola
WSSZ/Kelemen Zoltán

Ezzel kapcsolatban van némi információs hiátus, az új mikve, az 1900-ban épült ortodox községháza és elemi iskola (Thököly Imre és Aréna utca sarok, jelenleg hivatalosan Aréna utca 4.) hatalmas pincéjében került kialakításra, erről személyesen is meggyőződhettem, mikor egy néhány évvel ezelőtti városi portyázásom során - egy kedves úr segítségével - lejuthattam oda és megdöbbentően élesen kirajzolódó rituális fürdő nyomaira bukkanhattam. Szinte teljes épségében fennmaradt egy feltehetően vízmelegítésre használt hevítő kemence, a medence egykori szélei és a fülkék maradványai is jól, határozottan kirajzolódnak, a vizet praktikusan nyilván az épület tőszomszédságában álló régi kútból vezették oda.

A holokauszt borzalmait követően hazatérő, a körülbelül 1000-ről mindössze 97 főre olvadt maroknyi ortodox közösség, a háborút követően is igyekezett feléleszteni a vallásos zsidó életet Szombathelyen. 1946-ban, a jelenlegi Aréna utca 6. szám alatt található, 1820-ban épült, korábban magtárnak használt klasszicista épület délre eső pincerészében, Erdőss László tervei alapján teremtettek egy új mikvét. Az 1947-ben kért használatbavételi engedélyre a város 1948-ban bólintott rá. A fürdő megfelelt a „legmagasabb szintű kóserságnak”. Öt öltözőkabin tartozott hozzá, a medencéhez lépcsőkön lehetett lemenni.

Mikvék története Szombathelyen
Egy elfeledett Mikve nyomában. Az egykori ortodox községháza és elemi iskola pincéjében
WSSZ/Kelemen Zoltán

Az utolsó szombathelyi mikve azonban csak néhány évig fogadhatta vendégeit. 1956-ra az ortodox közösség felbomlott, tagjai szétszéledtek, többnyire Izraelben, az Egyesült Államokban, vagy Budapesten találtak új otthonra. Az ingatlan aztán 1959-ben eladásra került, azóta többször is funkciót váltott, jelenleg magántulajdon és látszólag használaton kívül várja további sorsának alakulását.

Ezzel végleg lezárult a város több, mint 100 évet átívelő fejezete, mely egybeforrott Szombathely polgárosodásával és egy vallási közösségnek, identitásáért vívott küzdelmével.

A cikk szerzője forrásként felhasználta Dr. Balázs Edit: Zsidóellenes zavargások Vas megyében 1848-ban és Bajzik Zsolt: Fürdőváros-Szombathely című tanulmányainak, valamint Pais-Horváth Szilvia: Zsidó rituális fürdők Szombathelyen címet viselő publikációjának bizonyos elemeit.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra