Az elmúlt ötven évben megduplázódott a diplomások száma a fejlett országokban - írja a lap egy hivatalos OECD-kimutatásra hivatkozva, sőt, ennek alapján össze is állítottak egy listát a világ legiskolázottabb nemzeteiről. Ahol két ország adata megegyezik a felsőfokú végzettségek számát illetően, ott a magasabb növekedési ráta adta a kedvezőbb pozíciót a rangsorban. Hogy a végeredmény mennyire meglepő vagy mennyire nem az, döntsék el Önök - íme az élboly, ami az oktatási ranglétrákon minél magasabbra lépdelők számát illeti, persze hátulról haladva, hogy izgalmasabb legyen.
Nem akarnak bölcsészek lenni a finn fiatalok
A tizedik helyen Finnország tanyázik 37 százalékkal - ennyi a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az országban. Érdekes, hogy Korea mellett a finnek azok, akiknél nem a jogi, üzleti és bölcsészképzések a legnépszerűbbek, hanem inkább tanulnak a fiatal felnőttek mérnöknek, vagy valamilyen alkotó szakmát pécéznek ki maguknak - fogalmaz a Kölöknet.hu.
Kilencedik lett Ausztrália ugyanígy 37 százalékkal, ahol annak ellenére magas és nő is az iskolázottság, hogy a fejlett országok közül itt fordítanak a hatodik legkevesebb állami forrást a felsőoktatásra - de a nyolcadikként beérkező Angliában (37%) is viszonylag alacsony az állami ráfordítások aránya. Ezzel szemben a hetedik Norvégia (még mindig 37%) már a GDP 7,3 százalékát költi oktatásra, ami a világon a harmadik legmagasabb érték. Ráadásul ennek igen nagy arányát, közel negyedét a felsőfokra szánja a kormány.
Dél-Korea büszkélkedhet a lista hatodik helyével (39%), ahol a diplomások aránya erőteljesen dagad, a növekedés meghaladja az érintett korosztály összlakosságon belüli arányának növekedését. Náluk a szakválasztásban a humántudományok, a művészetek és a pedagóguspályák a legnépszerűbbek. Az ázsiai országot Új-Zéland követi az ötödik helyen és 40 százalékos diplomás-aránnyal, ahol ugyan nem beszélünk jóléti államról, de a diplomások sokasodásának oka az ország magas színvonalú középiskoláiban keresendő. A negyedik az USA (41%), az óriásországban a jelenleg élő embereknek nagyjából az egynegyede tanult tovább érettségi után.
Ők a dobogósok, mi vagyunk a kullogók
A címben lelőttük a poént, de kicsit részletezzük azért. Szóval a bronzérmes Japán lett (44%), ahol már gyerekkorban a fejekbe verhetik a tanulás fontosságát, ugyanis az érettségizők aránya is már 95 százalék - ilyen magas érték Európában is csak Finnországban fordul elő. A Kölöknet.hu szerint az ország dobogós helyezése különösen izgalmas annak fényében, hogy Japán mindössze a GDP 1,5%-át fordítja a felsőoktatásra.
Ezüstérmes lett Izrael (45%), ahol érdekes módon már nincs növekedés, ami a felsőfok expanzióját illeti, de még így is majdnem minden második ember meg tud lobogtatni egy diplomát. Az abszolút első pedig Kanada. Az amerikai országban a felnőtt lakosság fele rendelkezik befejezett felsőfokú végzettséggel, a GDP 2,5 százalékát fordítják az oktatásra, aminek 40 százaléka a felsőoktatásra megy - hát igen, így nincs nagyon min csodálkozni.
És hol állna ebben a lajstromban Magyarország? Pontos helyezést nem tudunk, de az OECD-jelentés szerint nálunk 17 százalékos a diplomások aránya, míg az átlag egyébként 26 százalék a tagállamok körében. Szégyenkezésre tehát bőven van okunk - ebben a tekintetben is.
