Pest megyében van a legtöbb nagyivó az országban, a második helyen Budapest áll, a harmadikon pedig a nyugat-Dunántúl - derül ki az Átlátszó részletes elemzéséből.
A lap több szempontból vizsgálta a hazai alkoholfogyasztási szokásokat. A KSH adatait használták, a statisztikai hivatal négy kategóriát állított fel az alkoholfogyasztás szempontjából. A négy kategória: nagyivó, mérsékletes alkoholfogyasztó, alkoholt ritkán fogyasztó és alkoholt nem fogyasztó.
A KSH meghatározása szerint nagyivónak tekinthetők azok a nők, akik a kérdezést megelőző héten összesen több mint 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. Mértékletes alkoholfogyasztók azok, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztottak alkoholt, alkoholt ritkán fogyasztóknak nevezték azokat, akik szoktak szeszes italt fogyasztani, de hetinél ritkább gyakorisággal.
Alkoholfogyasztás régiók szerint
Az Átlátszó interaktív térképén mind a négy kategóriára rá lehet keresni, ehhez a térkép feletti sorban kell kiválasztani a kategóriát.
A lakosság arányához viszonyítva nagyivónak számító alkoholfogyasztó Pest megyében van a legtöbb, 6,8 százalék. Második helyen Budapest van 6,4 százalékkal, a harmadig a Nyugat-Dunántúl (5,6 százalék). A legkevesebb nagyivó, 3,4 százalék a Dél-Dunántúlon van.
Ha a másik végletet nézzük, az alkoholt egyáltalán nem fogyasztókat, itt a Közép-Dunántúl vezet 35,3 százalékkal. Érdekes, hogy a Dél-Alföldön 33 százalék soha nem fogyaszt alkokolt, Budapesten viszont csak 21,1 százalék absztinens. A Nyugat-Dunántúl 27,4 százalék a nem ivók aránya, ez a harmadik legalacsonyabb adat az országban.
Milyen a tipikus nagyivó?
Általánosnak mondható, hogy a nőknél magasabb az alkoholt nem fogyasztók és alkoholt ritkán fogyasztók aránya, a férfiaknál a mértékletes alkoholfogyasztók és a nagyivók emelkednek inkább ki.
Magyarországon a legtöbb nagyivő a 35-64 éves korcsoportban van, de a 65 év felettiek is kiviszik a részüket a fogyasztásból. Igaz, a legtöbb alkoholt egyáltalán nem fogyasztó az idősebbek közül kerül ki.
Iskolai végzettség szerint a legtöbb alkoholt nem fogyasztó a vizsgált tíz évben a legfeljebb 8 általánossal rendelkező lakosság esetében látható, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között azonban több mint duplájára nőtt a nagyivók száma, és a mértékletes alkoholfogyasztók aránya is meglehetősen magas.
Az adatok összesítése alapján
Magyarországon az alkohol legnagyobb fogyasztói az iskolázott, középkorú férfiak.
Az alkoholisták száma
A jó hír az, hogy a becsült alkoholisták száma 1997 óta a felére csökkent, ami nagy előrelépést jelent. Ezt a számot a KSH a májzsugorodásban elhunyt emberek számából számolja ki: az adott évben ebben a betegségben elhunytak számát megszorozzák 144-el.
A 2020-as adatok alapján 392 ezer a becsült alkoholisták száma, a nyilvántartott alkoholisták jóval kevesebben vannak.
Nyilvántartott alkoholistának számítanak a statisztikában az addiktológiai vagy pszichiátriai gondozókban kezelt személyek. A nyilvántartott alkoholisták száma 2017 óta nincs frissítve a KSH-n, az utolsó elérhető adat szerint több mint 15 ezer nyilvántartott alkoholista van Magyarországon.
Magyarország az Európai Unió középmezőnyébe tartozik
Az OECD 2021. május 19-én megjelent tanulmányából kiderül, hogy egyes EU-s tagállamokban mekkora az egy főre jutó alkoholfogyasztás (literben).
A grafikonon látható, hogy hazánk a lista közepén van, pontosan 14 ország van előttünk és 14 utánunk. A legtöbb alkoholt Csehországban fogyasztják, őket Litvánia, majd Németország követi. A legkevesebb alkohol Norvégiában, Olaszországban és Máltán fogy.
Az Átlátszó teljes tanulmánya itt található.
