Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Figyelemelterelés és népbutítás - Az alkotmányozási kérdőívről

A jogász szerint álságos és népbutító az alkotmányozási kérdőív. Az biztos, hogy beleillik a kormány eddigi kommunikációjába.

12 kérdést tartalmaz a postaládákba sok százmillióért kiküldött kérdőív. A hivatalos kommunikáció szerint a visszaküldött válaszokat beépítik majd az új alkotmányba. (Emlékeztetőül, ide kattintva újra elolvashatják a kérdéseket és a felajánlott válaszokat.)

Rohammunka

Kezdjük azzal, hogy egy egyetemi tanár, alkotmányjogász azt mondta, szíve szerint megváltoztatná A magyar alkotmányfejlődés jelenségei tantárgy nevét. Mert ami ma zajlik, az visszafejlődés...

A kérdőíves ötlet nekünk is okozott némi fejvakarást, hiszen egy alaptörvény összeállítása nem a laikusok feladata kellene, hogy legyen. Normál esetben az alkotmány előkészítése éveket vesz igénybe, szakemberek szedik darabokra, majd rakják össze a tervezetet, és általában népszavazásra bocsátják, ahol csak annyit kell eldönteni, hogy igen vagy nem. Ráadásul egy demokráciában nagyon ritkán módosítják az alaptörvényt.

Nálunk rohammunkában zajlik az alkotmányozás, és nem lesz róla népszavazás. Ezt akarja helyettesíteni a kormány a kérdőívekkel. Így később állandóan arra hivatkozhatnak, hogy megkérdezték a zembereket és ők akarták, hogy így és ilyen legyen.

De nézzük, a kérdőívben megfogalmazott kérdéseknek van-e valamiféle közük az alkotmányhoz. Először jogi szempontból. Kikértük dr. Szendrő-Németh Tamás jogász véleményét, aki több jogvédő szervezet képviseletét is ellátja.

Álságos és népbutító

A jogász elmondta, hogy a Társaság a Szabadságjogokért szervezet hivatalos állásfoglalást nem adott ki az alkotmányozással kapcsolatban, azonban a szervezet informális álláspontja szerint az alkotmányozás illegitim, mivel nem áll fenn alkotmányozási kényszer.

Hozzátette, hogy saját álláspontja szerint álságosnak és népbutítónak tartja a kormány azon kommunikációját, amikor sztálini jelzővel illeti a sokat módosított 1949. évi XX. Törvényt, amely többek között magában foglalja Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezményt is az alapvető jogok és kötelességek fejezetben.

A jogász véleménye szerint érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon a sztálini állami berendezkedés egyedüli jellemzője-e a magántulajdon kisajátítása, a média és szólásszabadság korlátozása, az alkotmánybíróság jogkörének csorbítása. Mindezen demokratikus alapjogokat biztosítja ugyanis a jelenlegi alkotmány, amellyel kapcsolatban a kormány kritikát fogalmaz meg.

Rendszertelen szemelvény

A kormány által feltett kérdések a jogász szerint nem alkalmasak arra, hogy az érdemi alkotmányozásba beépítésék őket, több okból sem: A jelenlegi alkotmány 15 fejezetbe, 78 §-ba és számtalan bekezdésbe foglalja az állami berendezkedés alapjait, ezzel összevetve a feltett 12 kérdés csupán rendszertelen szemelvénynek számít.

Példának okáért az első kérdés arról szól, hogy az új alkotmány az állampolgári jogok mellett terjedjen-e ki a kötelezettségekre is? Nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy a jogok megférnek kötelezettségek nélkül, ez körülbelül olyan, mint amikor megkérdezik egy kisgyerektől, hogy csak játszani szeretne, vagy a házi feladatát is meg akarja-e csinálni.

A 4. kérdés alapjaiban kérdőjelezi meg az egyenlő és általános választójogot azzal, hogy a kiskorú gyermeket nevelő szülők részére választójogot biztosítana a gyermekek után.

Akkor mi is ez?

A 6. kérdés új fogalmat teremt: az új alkotmány vállaljon kötelezettséget a jövő nemzedékek iránt. Kérdés, hogy a közhelyen kívül mit is jelent ez?

Valóban fontos kérdés lehet a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabhatósága, mint a másik fel nem vetett 100 kérdés a büntetőjog területén, főleg a hozzá nem értők számára. Figyelembe véve azt is, hogy ha a magyar közvéleményen múlna, már régen visszaállították volna a halálbüntetést, ami számtalan nemzetközi egyezménybe ütközne.

Végezetül: Magyarországon közvetett demokrácia működik, azaz a parlament választott képviselők által hozza a törvényeket, az alkotmányozásról népszavazással nem lehet dönteni, akkor ez most mi is? – kérdezi az ügyvéd.

A jó, a rossz és…

Mi a kérdések megfogalmazására hívnánk fel a figyelmet. A vannak, akik… és a mások … fogalompár használatára. Nem is akarják titkolni, hogy a társadalom további megosztására törekednek, erősíteni akarják azt a régebben kialakított attitűdöt, hogy vannak a jók és a rosszak…

De szerintünk nem is ez a legnagyobb probléma a kérdésekkel. Hanem az, hogy – mint az ügyvéd is megfogalmazta -, ezeknek a kérdéseknek semmi közük az alkotmányhoz. Egy modern alkotmány ugyanis rövid, néhány pontból áll. Rögzíti az ország államformáját, az emberi és állampolgári jogokat, az állam kötelességeit, az állami szervezeteket, létrehozásuk módját, az állam és az állampolgár kapcsolatának legfontosabb szabályait. És kész.

Ezzel szemben áll a túlszabályozott államokra jellemző részletező alkotmány, amely több tíz, akár száz oldalból is áll, és átveszi a törvények egy részének szerepét. A jelenleg érvényes alkotmány is ebbe az irányba megy a folyamatos módosítások következtében, ebből pedig az látszik, hogy a politikusok egyre mélyebbre akarnak behatolni a mindennapi életbe.

Majd jól megvéd a kormány…

Ráadásul a feltett kérdések többségére szinte borítékolható a válasz. Hiszen nem tettek egyebet, mint a közbeszédben leginkább forgó ügyeket fogalmazták meg, el kell ismerni, nagyon ügyesen, hiszen mindenki számára világos, melyik a "jó válasz".

Mindez beleillik a kormány eddigi kommunikációjába, amely sokkal többet foglalkozik az ideológiai, szimbolikus dolgokkal, mint érdemi kérdésekkel. Ami – tegyük a szívünkre a kezünket – népszerű, csak éppen látszattevékenység. Mint ahogyan az egész kérdőívesdi az, megismételjük, célja, hogy a polgárok úgy érezzék, kíváncsiak a véleményükre, később pedig hivatkozási alap lesz, mondván, a zemberek akarták így.

Egyúttal sikeres figyelemelterelésről van szó, miközben komoly megszorítások jönnek, az ország ázsiója nem éppen pozitív a nemzetközi színtérben. Vegyük ehhez hozzá a tervet, hogy az ország neve Magyar Köztársaságról Magyarországra változzon, és azt is, hogy az alkotmány preambulumát ezen túl nemzeti hitvallásnak hívják.

Tulajdonképpen semmi jelentőségük, de gumicsontnak megfelelnek. Erre harapnak az ellenzéki pártok, rácsap a média, a kormány meg jól megvédi tőlük a zembereket .

Elgondolkodtató az is, hogy a jelenlegi, rengetegszer módosított alkotmányt sztálinistának nevezik, azért, mert első változatát 1949-ben fogadták el. De ott van például a Polgári Törvénykönyv, amely 1959-ben született, vagy a polgári perrendtartásról szóló, 1952-es törvény. Mindkettő érvényben van, naponta többször alkalmazzák is, mégsem csípik senkinek a szemét. Mert hozzáigazították őket a demokratikus elvekhez, szabályokhoz, éppúgy, mint a "sztálinista" alkotmányt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra