Kicsit meglepődtünk, hogy a „Hefele 300” kiállítás lent a Szombathelyi Képtár szűk (és hideg) folyosóján kapott helyet. A meghívóból nagyobb szabású tárlatra számítottunk, nem egy jórészt szövegcentrikus, tablósorozatokból álló anyagra. Amit azért egy-két vitrinnel, és a szombathelyi székesegyház bombázásakor raktárba került, sérült épületmaradványokkal igyekeztek feldobni.
Persze, ha Hefeléről van szó, elég ha kimegyünk a szombathelyi Fő térre, aztán teszünk egy sétát a Püspöki Palota felé, majd lekanyarodunk a Szily János utcába, és megszemléljük közben az utunkba kerülő épülethomlokzatokat. Máris meglátjuk, mi mindent köszönhetünk ennek a tiroli származású, szombathelyivé lett építésznek. Aztán ha még kíváncsiak vagyunk, szánjunk rá egy fél órát, és áprilisig menjünk be a képtárba, és kezdjük el olvasgatni a tablókat...
Addig is következzék pár érdekesség a tiroli származású, asztalosból lett Hefele Menyhértről. Mi mindent köszönhetünk neki?!
1. Egy személyes tragédia után lett Hefele a birodalom egyik legjelentősebb építésze
Az első érdekesség, amit a tárlatmegnyitón hallottunk, és ami a hivatalos életrajzokból rendre kimarad, hogy egy személyes tragédiának „köszönheti” Szombathely, hogy annak idején Hefele egyáltalán Magyarországra jött. Ugyanis miután meghalt felesége és két gyereke, költözött át ide, és vetette bele csak igazán magát az osztrák építész a munkába.
2. A püspökség létrehozásakor Szombathely pont olyan kis poros település volt, mint Zalaegerszeg
Hogyha annak idején Mária Terézia nem Szombathelyet jelöli ki az egyik magyarországi püspökség székhelyének, és nem Szily Jánost ülteti az újonnan szerveződő egyházi hivatal élére, akkor ma nem ez a városkép fogad bennünket. 1777-ben, a püspökség létrehozásakor Szombathely ugyanis, lakosainak számát tekintve még nem volt nagyobb, mint Zalaegerszeg. A püspök építkezéseivel formálódott Szombathely késő barokk magja, és elképesztő mértékű fejlődésnek indult.
3. Az első szombathelyi Hefele-épület a volt papi szeminárium
Az eredetileg egyszintesre tervezett épületet az építkezés alatt változtatták két emeletesre, s az áttervezett arányok mellett költségtakarékosságból a finomra szánt vakolatkiképzést is elhagyták.
4. A Püspöki Palota leginkább a pozsonyi prímási palotára hajazott, nem véletlenül
A kétemeletes szombathelyi püspöki rezidencia (1778-1783) az ország legszebb késő barokk (copf) stílusú műemlékeinek egyike. Az építtetője Szily János püspök volt, a terveket Hefele Menyhért készítette. Az egyházmegye első püspöke beiktatása után másfél héttel (!) nekiállt a munkálatoknak. A szombathelyi épület egyidőben épült a szintén Hefele tervezte pozsonyi prímási palotával, nem véletlen, hogy sok a rokon vonás. (Stílusa klasszicizáló barokk. Neves mesterek festették ki, mint: Anton Maulbertsch, Stefan Dorffmaister.)
5. Az ország harmadik legnagyobb székesegyháza a szombathelyi
Ma már elképzelhetetlen, mennyire monumentálisnak számított annak idején, ebben a poros kis vidéki városban ez a hatalmas, késő barokk, klasszicista vonásokkal is bíró székesegyház. Gondoljunk csak bele, a kisváros akkori lakossága majd kétszer elfért volna benne!
5+1: Tudták, hogy ezeket a szombathelyi épületeket is Hefele tervezte?!
Szegedy János kanonok 1784-86 között épült kétemeletes háza sokáig a Fő tér legmagasabb lakóépülete volt.
Rosty László és neje Tallián Magdolna 1782-ben építette polgárházát, Hefele tervei alapján.
A szombathelyi plébános háza 1779-ben leégett, a munkálatokkal Szily püspök Hefelére bízta.
Ezt a házat Hefele 1782-ben bővítette, mai homlokzata 1820 óta áll.
Eölbey János kanonok megrendelésére, Hefele tervei alapján Anreith János György építette 1796 és 1800 között, eredetileg préposti székhelynek.
Csődy Pál őrkanonok 1782-ben emeletet építtetett házára Hefelével. A lakóházat aztán 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
Melchior Hefele élete (Kaltenbrunn, 1716. január 11. - Szombathely, 1794. április 17.)
Tiroli parasztszülők gyermekeként született. Előbb asztalosnak tanult, majd Németországba ment, ahol rajzművességet tanult és bronzöntéssel foglalkozott.
1734-ben Würzburgban Georg Oegg udvari lakatosmester rajziskoláját vezette. Innen Bécsbe ment, ahol a bécsi Schmutzer képzőművészeti iskola építészet tanára lett. 1742-ben Bécsben művével építészeti pályadíjat nyert. 1757-től a bécsi képzőművészeti akadémiának is tagja lett. Neve Passau hercegének rezidenciája átépítésével lett ismert. Főleg Pozsonyban és Bécsben élt. Legjelentősebb alkotásai egyházi és főúri megbízások alapján születtek. Palotái a XVI. Lajos-stílusú épületek első hazai példái voltak. 1771-1773-között átépítette a Győri székesegyházat.
1777-1781 között Pozsonyban dolgozott, a pozsonyi prímási palota építésén, Batthyány József hercegprímás építőmestereként. Legnagyobb pártfogója Szily János püspök volt, aki a pozsonyi munkálatok alatt meglátogatta és meghívta őt Szombathelyre, az ottani püspöki székhely kiépítésére.
1777-ben elkészült a szeminárium épülete, 1778-1783 között felépült a püspöki palota. 1789-ben pedig Szily püspök őt bízta meg a szombathelyi székesegyház tervezésével és kivitelezésével. A székesegyház építési munkálatait azonban már nem tudta befejezni, 1794. április 17-én itt, Szombathelyen érte a halál. Itt, a székesegyházban temették el.
Főbb művei
Győri székesegyház átépítése (1771-73)
Pozsonyi prímás palota (1777-81)
Szombathelyi püspöki székhely kiépítése
Szeminárium (1777)
Püspöki palota (1778-83)
Székesegyház (1791-től)
Szombathely: Szegedy- és Rosty ház
Kőszeg: Árvaház
Nova: Templom
Buda:Batthyány prímási palota (1783 körül, lebontva)
Megbízást kapott a fertődi Eszterházy kastély homlokzati és távlati terveinek elkészítésére is. (Az épület mai formájának létrejöttében játszott szerepét azonban még nem tisztázták)
Olvasónk a cikkel kapcsolatban a következő helyreigazítást kérte:
A 2016. január 21-i Hefele 300 címmel a Képtárban rendezett kiállítás megnyitóján elhangzottak alapján készítette Pais-H Szilvia a Nyugat.hu cikkét, ezt szeretném pontosítani.
A Hefele Menyhért életrajzának tragikus adataival kapcsolatos információ magyar földön először Szombathelyen jelent meg, 2015. februárjában a Vasi Szemle 2015. 1. számának 54. oldalán (Balló László: Melchior Hefele bútorművészete Szombathelyen, első rész), másodszor pedig 2015. december 4-én: Balló László: Melchior Hefele bútorművészete Szombathelyen című kötet 17. oldalán. Forrásomat én mindkét esetben közöltem.
