“Örüljön, hogy maga még kint van, mert akik bementek, mind a megfigyelőben vannak!” – mondja az egyik mentős a leharcolt betegágyon fekvő huszonéves lánynak. A Baleseti Központ sürgősségi osztályán járunk, reggel 9 óra van. A lányt elütötte az autó, vélhetően kificamodott a bokája. Az egész család elkísérte a kórházba, még a nagyszülők is vele vannak. Mint megtudom, már több mint két órája várják, hogy sérülését végre megnézze egy orvos. Hiába azonban a mentős nyugtatása, a lány egyre türelmetlenebb. “Esküszöm, ha negyedórán belül nem jön egy orvos, hazamegyek! “- jegyzi meg ingerülten, látva, hogy jönnek, mennek az orvosok, de vele senki sem foglalkozik.
Mindeközben kisebb káosz alakul ki az osztályon, mert egy központi hiba miatt leállt a betegfelvevő számítógépes rendszer. A recepciós ingerülten csak annyit mond az egyik betegnek, hogy vagy kivárja, míg megjavul a rendszer, vagy átmegy máshova. 4-5 óra várakozás alatt nem lehet megúszni
“Ja, hát itt várni kell, 4-5 órát biztosan” – biztatja a betegszállító a tőle érdeklődő beteget, akinek kezén feltűnő kötés jelzi, miért van a Baleseti Központban. Pedig most nincsenek is sokan, teszi hozzá biztatólag. Vissza kell varni az ujjamat! – válaszolja nevetve a srác, amikor arról kérdezem, mi történt a kezével. Ennyire azért nem súlyos a helyzet, de a sebét valóban össze kell varrni. Orvossal még ő sem találkozott, csak találgatni tud, mikor fogják behívni a rendelőbe.
Az Abcúg újságírója azután keresett fel néhány sürgősségi osztályt, hogy az RTL Híradója arról számolt be nemrég, hogy egy nő 18 órát várakozott a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház sürgősségi osztályán. A riportban megszólaló nő elmondása szerint a betegek a székeken és a földön aludva várták a sorukra; volt egy olyan magatehetetlen idős nő is, akit hosszú órákra magára hagytak a folyosón. Olyanok is meséltek, akik “csak” 10-13 órát vártak az ellátásra.
Hogyan működik a sürgősségi betegellátó osztály (SBO)?
Aki még nem járt sürgősségi osztályon, annak úgy kell elképzelnie mint a Vészhelyzetet; a kritikus állapotú betegek ellátására szakosodott sürgősségi szakorvos feladata, hogy stabilizálja a beteg állapotát, megállapítsa, milyen súlyos a baj, majd a diagnózis felállítása után minél hamarabb a megfelelő osztályra továbbítsa. Ha mondjuk beérkezik egy hasfájós női beteg, akkor a sürgősségi szakorvos dönti el, hogy a sebészetre, a belgyógyászatra vagy a nőgyógyászatra (pl. méhen kívüli terhesség esetén) küldi a beteget.
Egy fiatal férfi hátfájdalmai miatt jött be a Baleseti Központ sürgősségi osztályára, háziorvosa küldte oda. Üljön le, majd szólítják – kapja meg az instrukciókat. Meglepően gyorsan, néhány perc múlva megjelenik egy nővér, aki kezébe nyom egy papírt, azzal kell a röntgenre mennie. A felvételek is gyorsan elkészülnek, csak az okoz fennakadást, hogy nem tudni, ki az orvosa. Rövid tanácskozás után (“hogyan nézett ki a nővér?”) a recepción megállapítják, hogy melyik rendelőnél kell várakoznia, hol fogják megvizsgálni. Végül két óra múlva sorra is kerül, a vizsgálat maga viszont röpke öt perc alatt megvan. Ha nem múlnak el a panaszai, keresse fel a körzeti reumatológiát – hangzik az orvos tanácsa.
Betolnak közben egy beteget, ránézésre is látszik, hogy komoly a baj: speciális ágyon fekszik, nyakán nyakmerevítő, a hozzátartozói még annyira sem mozdíthatják meg, hogy megitassák. Ennek ellenére órákig kint parkoltatják az osztály folyosóján, ahol fűtés sincs, így kabátban ülnek a várakozó betegek.
Rá kell szánni a délutánt
“Neurológiai vizsgálat? Az sürgős! Üljön le, majd szólítjuk!”
– ezt a beszélgetésrészletet már a újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SBO-ján kaptuk el a délutáni órákban. Ottjártunkkor gyakorlatilag tele van az osztály, körülbelül 20-25 beteg vár csendben, beletörődően a sorára: egy tizenéves kislány a padon fekszik, infúzióval a karjában. A falhoz tolva egy hajléktalan alszik a kerekesszékében – úgy tűnik, vele senki sem törődik. Csak akkor szólnak hozzá az ápolók, amikor kiderül, nincs elég kerekesszék az osztályon. “Valahova, mindegy hova, de ki kell ültetnünk” – mondja egyikük idegesen.
Szóba elegyedem az egyik várakozó nénivel. Rosszul lett a háziorvosnál, meséli, mentő hozta be a sürgősségire – még délelőtt, vagyis ennek már több mint 5 órája. Sokat dob a várakozási időn, ha vért is vesznek, legalább 1-1, 5 óra, mire megvan annak az eredménye, tudom meg tőle.
Sorstársának, egy másik idős nőnek csak egy rozzant szék jutott, az is vizes volt, ezért inkább a falnak támaszkodva várakozik. Háziorvosa trombózisgyanújával küldte a Szent Imrébe, délben vették fel az osztályra, azóta eltelt több mint négy óra, de orvos még nem látta. “Rá kell szánni a délutánt” – summázza, mikor arról kérdezem, mire számíthatnak az újonnan érkezők.
Nem gyorsasági ellátás
Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának vezetője, egyetemi docens azt mondta az Abcúgnak, hogy egyáltalán nem kirívó, hogy a betegeknek akár 10-18 órát is várniuk kell a sürgősségin. Ha laborvizsgálatokra (pl. vérvétel) is szükség van, az már alapból két órás várakozást jelent, erre utalt az egyik néni is a Szent Imrében. Újabb két órát jelent, ha CT-, röntgen vagy ultrahang vizsgálatot is el kell végezni. Egy mellkasi fájdalom kivizsgálását például nem lehet 6 óránál gyorsabban megúszni, magyarázta az orvos. Ugyanakkor a sürgősségi “egy konzultatív szakma”, de egyáltalán nem biztos, hogy a konzíliumra hívott orvosok (pl. sebész, pszichiáter, nőgyógyász stb.) azonnal el tudnak szabadulni a saját osztályukról (illetve az is kérdéses, van-e egyáltalán elég orvos), így könnyedén kijön a 12 órás várakozási idő. Úgy fogalmazott:
“a betegek sokszor összekeverik a sürgősségi ellátást a gyorsaságival.”
Mindehhez hozzátartozik, hogy a betegek sokszor olyan panasszal is a sürgősségire mennek, ami nem oda való, feleslegesen terhelve ezzel a rendszert – ilyen például a riportunkban szereplő hátfájós férfi példája vagy akár a trombózisgyanú is. A szegedi SBO-n megforduló esetek 20-30 százaléka ilyen, mondta Pető. Pedig a sürgősségi ellátást pont azoknak találták ki, akik a legbetegebbek, tette hozzá. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy a betegnek végül sokal kell várnia, hiszen nem sürgős panaszával értelemszerűen hátrébb sorolódik.
Előfordul az is, hogy a háziorvosok azért küldik a sürgősségire betegeiket, hogy így kerüljék meg a váróslistát; az SBO-kon órákon belül elvégezhetőek olyan vizsgálatok, amelyekre egyébként lehet, hogy heteket, hónapokat kéne várniuk.
Kevesen vállalják a gályamunkát
Természetesen az orvoshiány itt is jelentkezik; májusban nagy botrány volt abból, amikor kiderült, hogy egy urológusrezindens szakmai felügyelet nélkül maradt a Soproni Gyógyközpont sürgősségi osztályán ügyeleti időben. A Magyar Orvosi Kamara korábbi – sokak által kritizált és hiteltelennek tartott – felmérése szerint a minimumfeltételek biztosításához szükséges 600 helyett mindössze 140 sürgősségi szakorvos dolgozik a magyar kórházakban, ami egyúttal azt jelentené, hogy a 49 SBO-ból mindössze 15 működik szabályosan.
Pető Zoltán szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a sürgősségi ellátás még fiatal műfajnak számít; az angolszász minta alapján működő ellátási forma csupán 2002 óta létezik, maga a képzés alig tíz éve indult el. Ez is az oka, hogy nincs elég szakorvos ezen a területen. Másrészt a sürgősségi kemény terep; “igazi gályamunka”, ezért kevesen vállalják ezt a kihívást.
