Költöznek a renitens családok – Győrffy utca- zűrös utca

Öt családot költöztet ki az önkormányzat a Győrffy utcai önkormányzati bérházból, jelentette ki Kővári Attila a lakásbizottság elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet önkormányzati képviselők, és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetői tartottak. Szó esett a cigányok életkörülményeinek javítását elősegítő programokról és egy cigány polgárőrség felállításáról is.

A Győrffy utcai bérházban 23 család él, köztük öt olyan, amelyik nem tudja betartani az együttélés szabályait. Rendszeresek a viták és atrocitások a házon belül, melyek az utca többi lakóját is zavarják. A kilencvenes évek végén kialakított 24 alacsony komfortfokozatú lakásba bérlőkijelölés útján kerültek a lakók, köztük olyanok is, akikről az idők során bebizonyosodott, hogy nem tudják értékelni a viszonylag jó lakhatási feltéteket biztosító otthonukat, amely – mint Kővári Attila fogalmazott – az "ölükbe hullott". A viták a gyerekek miatt kezdődtek, mára azonban úgy elfajult a helyzet, hogy rendszeresek a lopások, balhék, a házat tönkretették, a környezet szemetes. Egy lakás üresen áll, mert az a lakásigénylők közül senki nem akar az elhíresült házba költözni.

Jogszerű kilakoltatás
A ház (Ágh Péter felvetése alapján) a januári közgyűlésen is téma volt, akkor dr. Ipkovich György polgármester a szociális és a lakásbizottság vezetőjét kérte meg, dolgozzanak ki áprilisra egy koncepciót a ciklusokon átnyúló probléma kezelésre. A cigány önkormányzat vezetésével együtt azt sütötték ki a képviselők, hogy a "renitens" családokat kiemelik a Győrffy utcából. Az intézkedés alapja, hogy két család ellen bírósági kilakoltatási határozat van érvényben, három család ellen pedig most folyik hasonló eljárás. Az egyik család elfogadta a számára felajánlott cserelakást, a másik nem jelent meg az egyeztetésen, ezért őket – ha önként nem hurcolkodnak – a rendőrség segítségével fogják új lakhelyükre költöztetni. (Az új otthonok kijelölést nehezíti, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, sehol nem fogadják örömmel a lakók a Győrffy utcából érkező szomszédokat)

Gyebrovszki János a szociális bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy utcára senki nem kerül. Kővári Attila az intézkedéstől azt reméli, hogy "nevelő hatással" lesz a többi családra. Ezt a nevelő hatást igyekeznek nyomatékosítani egy roma polgárőrség felállításával, amely a Győrffy utcában illetve a Jáki út, Körmendi út környékén – ahol jelentős számban élnek cigányok – vigyázná a rendet. A roma polgárőrség képzéséhez, az egyesület létrehozáshoz, miként a többi városrészben is, a Közterületfelügyelet segítséget nyújt, ígérte Horváth Antal a Közterületfelügyelet vezetője. Forgács Károly, a Szombathelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője elmondta, meg van az a tíz ember, aki vállalná a feladatot, de munkájukat – amelyet a város összes többi polgárőre ingyen végez – csak fizetség fejében hajlandóak végezni.

Pozitív diszkrimináció
Gyebrovszki János szólt néhány olyan program elindításról is, amely a cigányság beilleszkedést, életminőségüket célozza. A programok megalkotásban segítségükre voltak a cigány önkormányzatok vezetői is. A megyei cigányönkormányzat vezetője Horváth Csaba például romaügyi referensként a polgármesternek segít a jövőben. Elképzelések szerint évente tíz cigány középiskolás tanulmányait támogatnák, de anyagilag segítenék a cigány rászoruló tanulók úszásoktatását vagy erdei iskolai táborozást. Kérdésünkre, hogy támogatják-e ugyanezt nem cigány tanulók estében is, a szociális bizottság elnöke azt válaszolta, tudja, hogy a rászorultság elve kell legyen a támogatás alapja, szeretnének minden rászoruló gyereket támogatni.

Valami elindult
Forgács Zója, a Szombathelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, harmadéves szociális munkás-hallgató, a Roma Információs központban dolgozik majd. Az információs központ beharangozással ellentétben nem indult be tavaly szeptemberben. A csúszás okát Horváth Csaba, a megyei cigány önkormányzat vezetője azzal indokolta, hogy az országos cigány önkormányzatban kialakult hatalmi harcok miatt nem volt pénz a munkatársak képzésére. Ez (ötvenmillió forint) most rendelkezésre áll, és március 22-én megindulhat a munka a város tulajdonában lévő, az önkormányzat pénzén felújított Óperint utcai épületben.

Forgács Zója elmondta, elindult egy folyamat, reméli, hogy meg is valósulnak a tervek, és nem csak beszélnek róla. Ő mindenben partner, ami a szombathelyi romák érdekit szolgálja.