Miről is szól?
Mint az köztudott, az országgyűlés március elején nagy többséggel
elfogadta az állatvédelmi törvény módosítását. Az új szabályozás a gerinces
állatok védelmét hivatott szigorúbban megvalósítani. Ennek értelmében a korábban
50 ezer forintos szabálysértési bírság helyett akár 3 évig terjedő
szabadságvesztés is kiróható arra a személyre, aki gerinces állatot
indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot
alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy
pusztulását okozza.
Állatviadal megrendezése 3 év börtönbüntetést vonhat maga után, állatviadalra
történő állat-tenyésztésért, illetve tartásért két évet lehet kapni. Ám a
módosítás értelmében a tiltott vadászat, illetve bizonyos vadászati módszerek is a
bűncselekmények kategóriájába kerülnek át, szintén két év maximálisan
kiszabható szabadságvesztés terhe mellett.
Pénzbüntetést, vagy szabadságvesztést róhatnak ki arra az állattartóra is, aki
háziállatát kiteszi, elhagyja, vagy elűzi.
Pártpolitikai viták nélkül
A törvényjavaslatot Szili Katalin és Hegyi Gyula, szocialista, illetve Gusztos
Péter és Gulyás József szabad demokrata képviselők nyújtották be tavaly, nem
sokkal az után, hogy egy biztonsági őr komoly közfelháborodást kiváltva halálra
kínzott egy kutyát Fadd-Domboriban. A javaslatot pártpolitikai viták nélkül szinte
minden parlamenti képviselő magáévá tette, és azt március 8-án nagy többséggel,
284 igen, 11 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadták.
A tartózkodók között két vas megyei képviselő is volt, név szerint Gyimesi József
és Hende Csaba (FIDESZ), Németh Zsolt (MDF), Vasvár polgármestere,pedig nemmel
szavazott.
Gyimesi: Jogilag nem elfogadható
Kérdésünkre Gyimesi József elmondta, maradéktalanul egyet ért az állatok
fokozottabb védelmével és az állatkínzás elleni szigorúbb fellépéssel,
jogászként azonban mégsem fogadhatta el ilyen formában a javaslatot.
Az új szabályozás ugyanis, mint gerinces állat indokolatlan megölését,
bűncselekményként kezeli az orvvadászatot, orvhalászatot, illetve bizonyos módszerek
alkalmazását a vadászat és halászat során. Ezáltal akár az a visszás helyzet is
előállhat, hogy egy vad legális kilövése és az állatkínzás speciális esetét,
mint súlyos bűncselekményt mindössze a vadászengedély megléte vagy meg nem léte
választja el egymástól.
A képviselő szerint a gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy a törvény jelenlegi
formájában nem jó, már csak az aránytalanul súlyos büntetési tételeket tekintve
sem. Három éves szabadságvesztés ugyanis semmiképpen sem tekinthető arányosnak,
mikor ugyanennyivel akár egy emberölést is meg lehet úszni.
Gyimesi József hozzátette semmiképp sem valami állatgyűlölettől vezérelve nem
fogadta el a törvényjavaslatot, hiszen maga is állatszerető ember, és ahogy mindig
is, most is tart állatot.
az érzelem a szakma elé mászott
Németh Zsolt, Vasvár polgármestere is állatszeretőnek, illetve
állattartónak vallotta magát, ám a javaslatra mégis nemmel szavazott. Mint mondta, ez
értékrend kérdése, nem lehet ugyanis állatot és embert egy kalap alá sorolni. Az
éles határvonal a lélek létéből ered, hatalmas különbség van tehát egy kutya,
vagy egy ember bántalmazása között. Ha az állatkínzást hasonló szigorral
ítéljük meg, mint egy súlyos testi sértést, azzal az embert alázzuk meg. Ez pedig
elfogadhatatlan. Véleménye szerint a büntetési tételek durván aránytalanok, és
mindössze az elrettentést szolgálják. Arról van tehát szó, hogy az érzelem a
szakma elé mászott, így pedig nem lehet törvényt alkotni.
Hende Csabát is szerettük volna megkérdezni, őt mi késztette a szavazástól való tartózkodásra. Sajnos, a mai napig nem sikerült elérnünk. Az előző két nyilatkozat tükrében azonban azt hiszem, számára is megelőlegezhetjük, hogy döntésében nem valami feneketlen állatgyűlölet, inkább szakmai, vagy ideológiai okok motiválhatták.
