A szombati versenynap utolsó perceiben mi is megízleltük, milyen is az, ha a kutyabőrbe bújtatott dámák és urak a serlegekért versenyre kelnek. Nem egy szokványos tárlatfélén kószáltunk: az OMK zöldjén ugyanis két év szünet után a hétvégén, július 17-18-án újra kutyakiállítást rendeztek. Persze azt, hogy a versenyprogram javáról lecsúsztunk, már a bejáratnál sejthettük volna, hiszen a terepre jegy nélkül szabadulhattunk be Pedig a szervezők a kiállítást egész napra hirdették, 10 órától egészen este 6-ig. Ebből azt sejtettük, hogyha a megadott időintervalluban bármikor érkezünk, mindig találunk majd valami látnivalót. Ám a négy órás startunkkal jó, ha fél órát élvezhettünk a programból, az is főként a pakolás jegyében telt. Végignézhettük a manöken-négylábúak raktározásának ezernyi módozatát: kit ketrecbe, kit sátorszerű luxus-tasakba raktároztak el. A kisebb ficánkolóknak pedig a hátsó ülésre rongyocskákból ágyaztak fészket
A szervezők másfélezer csontrágót ígértek
A bejáraton túl, tikkadt szöcskenyájként a fűben heverésztek a házőrzők. A kifutóról frissen szabadult manöken-négylábúak nemigen csaholtak, a kutyabőrös elit a kíváncsiskodók gyűrűjében, a gazdik nagy elégedettségére méla nyugalommal, már-már arisztokratikus gőggel viselte a mustrát. Csak egy itt-ott megkopasztott, tarkabarka hajgumikkal csinosra frizurázott uszkár gyakorlatozott a porban, csomagtartóra föl, fűbe le, aztán vissza.
Az óriássátorban a verseny utolsó pillanatait kaptuk el
Egy bobtail és egy újfundlandi, hátukban gazdáikkal az utolsókat rótták. A méretes sátor szélén a kutyabarátok ácsorogtak, a levegőben átható kutyagumi-szag terjengett. A büszke tulajok kefével a kézben percenként igazgatják a cicababák szőrét, tupíroztak, masnit igazgattak, majd megálltak. Taps. A versenyprogram zárásaként eredményhirdetés. Első a bobtail, nagy volt a gazdi öröme, a szőke hölgy ujjongva csókolta körbe szőrgombócát. A kutyusokat ölben a dobogóra cipelték, majd serlegosztás. Végül mindenki visszavonult kempingszékekkel kijelölt tanyájára.
A győztes például fejedelmi lakhelyére, egy sátorszerű utazófülkébe. Körülöttük békesség füvön és égen, csupán egy meztelen kínai törpe-fajzat ugatott egy mackósan kószáló masztiffra. Bár kiállítást ígértek, a helyszínen ezen túl egyebet már nem igen lehetett felfedezni. Még egy-két búcsús-sátrat, ahol a pórázok és gumilabdák mellett műcsontokat és egyéb nyalánkságokat árultak két- és négylábúaknak.
A mezőny nemzetközi volt, a bírók úgyszintén
A hírek szerint az Oberwarttal közösen szervezett versenyen rangos nemzetközi (moldáv, spanyol, német, svájci, szlovén) bírók előtt folyt a versengés, két napon át 157 kutyafajta 1607 egyede indult a díjakért. (Állítólag soha ennyi ebadta nem vonult még fel hazai megmérettetésen, mint a mostani hétvégén.) A szombathelyi rendezvényre megmozdult Európa kutyás társadalma, majd nyolcszáz külföldi érkezett, többek között Oroszországból, Dániából, Lengyelországból, Litvániából, Ausztriából és Olaszországból.AO
