Az októberi közgyűlés kezdete a megszokott 9 óra helyett ezúttal 11 órára volt meghirdetve. Az éppen csak elkezdődött ülést Rácz Jenő egészségügyi miniszter látogatása szakította meg. Dr. Ipkovich György polgármester délután 4 óráig szünetet rendelt el.
Kíváncsi-e az ellenzék véleményére a városvezetés?
Mivel délelőtt csak a napirend megszavazásáig jutottak el a képviselők, ezért az érdemi munka a délutáni etapban vette kezdetét. A jelentős csúszást az ellenzéki városatyák nehezményezték, mondván, hogy sokuknak más elfoglaltsága is van: a "tilitolival" tervezhetetlenné válik a napjuk. A polgármester viszont az ellenzék megértését kérte, hiszen a kórházi sürgősségi tömb kora délutáni alapkőletételével egy 2,5 milliárdos beruházás vette kezdetét.
Molnár Miklós (Pro Savaria) úgy értékelt, hogy a csütörtöki ülés mélypont volt a közgyűlések történetében. Szerinte a városvezetés a politikailag fontos ügyekben amelyek szakmailag nem tűrnek halasztást gyorsan dönt. Úgy véli: amennyiben többséget élvez a kormányzó koalíció javaslata, az ellenzéki javaslatot rossznak tartva, figyelembe sem veszik.
Hogyan manipuláljunk a szavazógombbal?
Hasonló véleményen volt a FIDESZ frakció is, szerintük a városvezetés szétesett, és kiderült az is, hogy az ellenzék jelenléte nélkül többször is határozatlanképtelen lett volna a testület. Szakmailag hibás kérdésekben pedig visszavonulni kényszerült a koalíció, példaként a sportkoncepciót és a Sportigazgatóság átszervezését említette Rettegi Attila (FIDESZ-MPSZ) frakcióvezető.
Tóth Kálmán (MSZP) a képviselői esküre hivatkozva kiemelte, hogy bizony előfordul: a képviselőnek éjfél után is dolgoznia kell a város és a választók érdekében. Elmondta, hogy az ellenzéki képviselőknek akik nem a koalícióhoz tartoznak éjjel fél kettőkor mondott köszönetet, amiért az ülés végéig kitartottak.
Dr. Ipkovich György aggasztónak tartja azt a parlamentből importált ellenzéki obstrukciót, amivel időnként határozatképtelenné tették a testületet. Az ellenzéki képviselők ugyanis a jelenlétet jelző gombot kinyomták, így hiába voltak fizikailag jelen, virtuálisan eltűntek az ülésteremből.
Az ellenzék kezdeményezett, de a tust a koalíció vitte be
Napirend előtt feszültséget keltett az ellenzék javaslata, hogy vegyék le a napirendről a Sportigazgatóság átszervezéséről és a kitüntetésekről szóló rendelet módosítását. Utóbbit sikerült elérnie az ellenzéknek, előbbit azonban nem.
Rettegi Attila a FIDESZ frakció kérését tolmácsolta a polgármesternek. Meglátásuk szerint az önkormányzati ciklus félidejében aktuális lenne egy rendkívüli közgyűlés összehívása, ahol az elmúlt két év eseményeit értékelnék". November 11-ét látta alkalmas időpontnak Rettegi, de a szavazáson elbukott a javaslat.
Az ellenzék kifogásolta dr. Ipkovich György október 23-i ünnepi beszédét, amely szerintük kampánybeszédnek hatott. A polgármester válaszában önkormányzati jellegűnek titulálta ünnepi megemlékezését, lévén október 23-a a szombathelyi önkormányzat évfordulója is. Válaszát az ellenzék nem fogadta el, ezt demonstrálva a polgármesteri beszámoló megszavazása idejére egységesen kivonult az ülésteremből.
Az első sikeres brüsszeli pályázat
A legnagyobb egyetértés a költségvetésről szóló rendelet módosításában mutatkozott. Abajkovics Péter (SZDSZ) számolt be arról a sikeres brüsszeli pályázatról, amelyen 375 millió Ft-ot nyert a város és kistérsége az elektronikus közigazgatás kiépítésére. Ennek a pénznek a városi büdzsébe illesztése indokolta a költségvetés újabb módosítását.
Ki a sportszerűtlenebb sportkérdésekben?
A sportrendeletet, amihez minősített többségre (50 %+1) volt szükség, kisebb kiegészítésekkel megszavazták a városatyák. A városi sportkoncepcióról és a Sportigazgatóság átszervezéséről vita bontakozott ki. Végül a közgyűlés első olvasatnak tekintette mindkét anyagot, és további átdolgozásra visszaküldték az illetékes bizottságoknak.
A sportkoncepcióból dr. Prugberger Emil a szabadidősportok kiemelt szerepét hiányolta, vele egyetértésben Böröcz Miklós (MDF) is aggodalmát fejezte ki, hogy amíg nem rendeződik a HVSE sorsa, addig nem lehet a koncepcióról dönteni. Vigh Gábor (FIDESZ-MPSZ) a 3,5 milliárd Ft-ból épülő Sportcsarnokot hiányolta a tervezetből. Szerinte a mai napig nem tisztázott, hogy ki és milyen pénzből tartja fenn majd a létesítményt. Abajkovics Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a profi sportból 3 éven belül ki kell vonulnia az önkormányzatoknak az európai normáknak megfelelően. Molnár Miklós azonban úgy véli, hogy akkor az utánpótlásképzéstől is meg kellene vonni az anyagiakat, ami nem jó dolog.
A Városi Sportigazgatóságot a javaslat szerint jogutód nélkül szüntetnék meg, helyette egy közhasznú társaság végezné a korábbi feladatok egy részét. Dr. Szabó Gábor a tervet átgondolatlannak, elfogadhatatlannak és koncepciótlannak tartotta. Az iránt érdeklődött, hogy történt-e országos összehasonlítás: melyik szervezeti forma gazdaságosabb? Horváth Zsolt (FIDESZ-MPSZ) szerint nemhogy 10 millió Ft megtakarítást jelentene a kht., hanem többletköltséget eredményezne. Szücs Gábor (MSZP) azt javasolta, hogy tekintsék át újra: milyen költséget jelent a létesítmények fenntartása, a sportirányítás és a gazdálkodás, aztán egy hónap múlva térjenek vissza rá. Az ellenzékiek mosolyogtak: az ülés kezdetén ők is éppen ezt javasolták Első olvasatnak azonban ez az anyag is megfelelt.
Visszaélésre adhat okot a lakásrendelet módosítása?
Az Aréna 8-as számú ingatlanának bérlőjével nem jut dűlőre az önkormányzat, ezért a helyzet megoldására a bérlakásrendelet módosításához folyamodott a városvezetés véli az ellenzék. A rendelet módosítása értelmében városfejlesztési okokból az önkormányzat felmondhatja a bérleti jogviszonyt, és amennyiben nem tud megfelelő cserelakást biztosítani, akkor pénzbeli kártalanításról is megállapodhat a bérlővel. A kérdés a kártalanítás mértéke volt. A városatyák addig variáltak a százalékokkal, míg egyetlen javaslat sem kapott egyszerű többséget. Rövid szünet és győzködés után koncentrálták a javaslatokat, és végül határoztak: az ingatlan mindenkori forgalmi értékének 90 %-át fizeti ki ilyen esetekben.
Molnár Miklós szerint precedens értékű a döntés, mert félő, hogy a módosított passzust olyan esetben is alkalmazni fogják, ahol nincsen városfejlesztési érdek, de majd utólag kreálnak hozzá.
Ha pénzt adunk a főiskolának, jogunk van tudni, mire költik!
A közgyűlés beszámolót hallgatott meg prof. dr. Gadányi Károly előadásában a Berzsenyi Dániel Főiskola egyetemmé válásának helyzetéről, valamint az intézménynek a város kulturális életére gyakorolt hatásáról. A rektor bevezetőjében megemlítette a szerdai hallgatói küldöttgyűlést, amelyen elmondása szerint több mint száz képviselő volt jelen. Kifejtette, hogy a hallgatóság tenni kíván a városért. Beszélt arról, hogy milyen sokan kötődnek így vagy úgy a városhoz a hajdani hallgatók közül, felvázolta az intézmény bolognai folyamathoz igazodó minőségi és strukturális átalakulását. Kiemelte, hogy az intézmény főként a minőségi változásra helyezi a hangsúlyt, ennek érdekében az idei évben eddig 11 egyetemi tanárt csábított Szombathelyre.
Rettegi Attila hozzászólásában érintette az integrációt, amit szerinte a baloldali városvezetés erőltetett. Mint elmondta, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel folytatott integrációs tárgyalások nem vezettek eredményre, a helyes álláspontot képviselték. Minden őket igazolta, esetenként még az oktatási miniszterrel szemben is. Dr. Szabó Gábor a Németh László Szakkollégium említését hiányolta a rektori beszámolóból, hiszen az két egyetemi szak megalapításához is nagyban hozzájárult szellemi tőkéjével, sikeres konferenciákat, kuriózumnak tekinthető programokat bonyolított le a Művészetek Házában.
Vargha Károly (SZDSZ) az oktatási és kulturális bizottság elnöke több észrevételt és kérdést fogalmazott meg a rektori beszámolóval kapcsolatban. Véleménye szerint kicsit túlzott volt az a demonstráció, amit a főiskolán szerveztek az oktatási miniszter, Magyar Bálint márciusi látogatása idején, állítólag a hallgatók.
Dr. Gyimesi József felvetésére, miszerint olybá tűnik, hogy elszámoltatnák a főiskolát, Vargha Károly úgy reagált, hogy a főiskolával kötött támogatási szerződés értelmében időnként joguk van megkérdezni, hogy mire is költik a város által adott pénzeket. Reményét fejezte ki a bizottsági elnök, hogy lesz Szombathelyen saját jogon szervezett doktori iskola is, hiszen hiába van jelenleg kettő, az egyetemmé váláshoz egyik sem szolgál feltételként, hiszen nem saját jogon szervezett doktori iskolák, hanem kihelyezett képzőhelyekről van szó. Az oktatási bizottság szívesen hallott volna a távolabbi célokról is. Felszólalását két idézettel zárta, ezek közül az egyik: Nincs jó szél annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca)
Gadányi Károly második körben válaszolt a felvetett kérdésekre. Szólt a Zala megyével kialakuló kezdeményezésről, amely egy kétpólusú egyetem létrehozását szorgalmazza. A Pannon Egyetem tervéről azt mondta, hogy annak tagjai egyenrangú félként kerülnének be a szakmai konglomerátumba, annak tervét szakmai, nem pedig szervezeti kérdésnek tekintik. Az említett hallgatói fórumot meglátása szerint túldimenzionálták, a hallgatók talán aggódtak intézményük sorsáért.
Gadányi Károly örömmel számolt be arról, hogy egy nemzetközi egyetemi hálózatról szóló egyezményt Szombathelyen írnak alá a közeljövőben, amire meghívta Magyar Bálintot is. A szakkollégium felvetésére azt válaszolta a rektor, hogy az intézmény életében fontos szerepet játszott a szakkollégium, ennek a kérdésnek eddig is prioritást biztosítottam. Vargha Károly kicsit szűkszavúnak érezte a háromsoros költségvetési beszámolót, erre Gadányi azzal replikázott: nem akartunk terjengősek lenni.
Miért nem szükséges hivatalosan megemlékezni Trianonról?
A döntéshozó grémium jóváhagyta a jövő évi rendezvénynaptárt. Azonban a politika a látszólag semlegesnek tűnő témába is beleszólt. Dr. Gyimesi József indítványozta, hogy vegyék fel a rendezvények sorába a június 4-i, a trianoni békediktátumról szóló megemlékezést, amit több éve megtartanak az első világháború emlékművénél. A megemlékezés szó azonban a koalíció számára nem volt megfelelő, Horváth György (MSZP) azzal érvelt, hogy augusztus 20. és március 15. nemzeti ünnep. Gyimesi javaslatát végül a közgyűlés leszavazta.
Kormány tervez, a szombathelyi útfelújítás bevégzi?
A következő két év szombathelyi út- és hídfelújításának programtervét is jóváhagyta a képviselőtestület. Magyar József (FIDESZ-MPSZ) a választókkal szembeni erkölcsi felelősségére hivatkozva kérte a testületet, hogy szavazza meg a Tulipán és a Senyefai utcák felvételét a listára. Végül ezt megtették a Kilátó utcával egyetemben. Dr. Gyimesi József azt nehezményezte, hogy a Kertész utca csak a 2006. évi felújítások közé került be. Szerinte a szocialisták szószegéséről van szó, mert Ipkovich György az időközi választáson, Szücs Gábor pedig a gazdasági bizottsági szavazatával beígérte az útfelújítást a helyben lakóknak 2005-re, ám mivel nem a szocialista jelölt (dr. Nemény András) győzött, ezért a polgármester véli Gyimesi politikai bosszújáról van szó. A vádaskodást Szücs Gábor azzal hárította el, hogy a felújítandó utak listáját a városüzemeltetési osztály szakemberei állították össze, személy szerint pedig igen szavazattal támogatta a Kertész utca felújítását a gazdasági bizottságban.
Dr. Gyimesi József egy ÁSZ (Állami Számvevőszék) -jelentést is ismertetett, amelyben az szerepel, hogy a jövő évi központi költségvetésben összesen 10 milliárd Ft-ot szánnak út- és hídfelújításra, azonban figyelmeztetett Gyimesi az országban 3200 települési önkormányzat van, Szombathely pedig egymaga igényelne 1,2 milliárd Ft-ot. Ezért úgy véli, hogy a l0 milliárdos állami forrást 100 milliárdra kellene növelni. A koalíció szerint elképzelhető, hogy módosítani kell majd az eredeti útfelújítási terveket.
Visszahívható lesz a folyamatosan hiányzó képviselő vagy bizottsági tag?
Ismét többen szóvá tették, hogy a notórius hiányzók miatt akadozik egyes bizottságok munkája. Molnár Miklós arról a kialakuló gyakorlatról beszélt, ami szerint bizottsági tagok megjelennek az ülés kezdetén fél órára, aláírják a katalógust és távoznak. A polgármesteri hivatal összesítette a hiányzásokat, ám a listába egyelőre csak a képviselők tekinthetnek be. Molnár Miklós felszólalásában nehezményezte, hogy kérése ellenére a hiányzások szankcionálását nem tüntették fel.
Dr. Ipkovich György válaszában kifejtette: felkérte az ügyrendi bizottságot egy eljárásrend kidolgozására, amiben pontosan határozzák meg, hogyan és milyen indokkal lehet kezdeményezni valakinek a visszahívását vállalt tisztségéből.
Börtön-keringő
Az ellenzék FIDESZ frakciója keresi annak a jogi lehetőségét, hogy a szombathelyi polgárok véleményt nyilváníthassanak a létesítendő regionális börtönről. Két lehetőséget említett Rettegi Attila: vagy aláírást gyűjtenek, vagy helyi népszavazás kiírását kezdeményezik. A börtön belvárosból való kitelepítésével maguk is egyetértenek, viszont véleményük szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a város arculatát hogyan befolyásolná hosszú távon a jelenleginél ötször nagyobb fogvatartási intézet, nehogy Szombathely a nemzet börtönvárosa (copy by Ágh Péter) legyen. Dr. Gyimesi József példaként említette Veszprémet, ahol zöldmezős beruházásként 7 milliárd Ft-ból építettek börtönt, ugyanazt a volumenű intézményt pedig 25 milliárd Ft-ból húzzák fel városunkban.
Dr. Ipkovich György ellenben arról beszélt, hogy Veszprémben egy lakópark mellett található észrevétlenül a börtön. Pozitívumként említette, hogy Szombathely az igazságügyi dolgozók ki- és továbbképzésének is központja lehet, mivel az épület egyik tömbje erre alkalmas lesz, hiszen az igazságügyi és a honvédelmi tárca együtt serénykedik a börtön építésében.
Lesz-e szerződés a Jabillel?
Molnár Miklós arról beszélt, hogy a zárt ülésen tárgyalt Jabil-beruházás többet érdemelt volna öt percnél, hiszen mégiscsak egy 10,5 hektáros területről van szó. Vigh Gábor a sajtótájékoztatón annak a véleményének adott hangot, hogy a városvezetés egy értékesebb ingatlant jóval a piaci ár alatt akar eladni, holott a szóban forgó ipari parki területre más vevő is lett volna, mint a Jabil. Ráadásul meglátása szerint az önkormányzat hibát követ el, ha a foglalkoztatás-politikai támogatás 200 millió Ft-os összegét átvállalja a kormánytól, úgy, hogy arról sem a gazdasági, sem a pénzügyi bizottság nem mond véleményt.
A polgármester pár szót ejtett a Jabil-beruházásról, miszerint 700-1000 fős munkahely létesülne, ám konkrét szerződési ajánlat mindezidáig nem érkezett.
A gyalogosok már a hétvégén átsétálhatnak a Centenáris-hídon
Dr. Ipkovich György a tájékoztatón mondta el, hogy a Belügyminisztérium vis maior keretéből 20 millió Ft-ot adott a Centenáris-híd felújítására, így már mintegy 60 millió Ft külső forrás állt rendelkezésre a teljes hídrekonstrukcióra. Ennek is köszönhetően a tervezettnél három héttel korábban, már november 10-én átadják a forgalomnak. A gyalogosok viszont a kegyeleti megemlékezésekre tekintettel már a hétvégén használhatják a hidat.
Az igazgatási osztály adott tippet a bányacégnek?
Böröcz Miklós is szót kért a sajtótájékoztatón. Elutasította azt a vádat, hogy az előző városvezetést hibáztassák a lignitügyben, mivel a 2001. október 17-i szakhatósági állásfoglaláshoz semmi köze az előző városvezetésnek. Böröcz Miklós szerint a polgármesteri hivatal igazgatási osztályának csak annyit kellett volna írnia a Veszprémi Bányakapitányságnak, hogy területileg nem illetékes a kutatófúrások kérdésében. Ehelyett tippet is adott az osztályvezető arra, hogy kihez kell fordulni, hogy a terület rendeltetésének besorolását megváltoztassák, azaz bányanyitásra alkalmassá tegyék.
Az MDF-es városatya szerint a főtéri közműcserék jövő évre halasztásával pedig nyíltan beismerte a városvezetés, hogy ebben a ciklusban nem akar költeni a centrum felújítására. Indoklásként elmondta, hogy már 2002-ben rendelkezésre álltak az engedélyek a közművek cseréjére, tehát az elmúlt két év bőségesen elég lett volna a tervezésre.
