Senki nem, valaki mégis
Mint ismeretes, évek óta tart már a herce-hurca a Torony térségében található lignitmező kitermeléséről. Elméletileg a bányacég kivételével mindenki ellenzi a bányászatot, ám valahogy mégis újra és újra napirendre kerül a bánya létesítése.
A kormány is azt állítja: senki nem akar lignitbányát létesíteni Vas megyében. A jelenlévők véleménye azonban más: tudomásuk szerint a Nógrádszén Kft. nem tett le a kutatófúrásokról.
Mint azt Horváth Sándor, Narda polgármestere, a fórum szervezője ismertette a jelenlévőkkel, levelet kapott a bányacégtől: a tulajdonosi szerkezetben és a vezetőségben történt változások után nem áll módjukban részt venni a fórumon, álláspontjukat hétfőn az MTI-n keresztül teszik közzé.
Alaptalan riadalom?
A fórum szervezése még a Legfelsőbb Bíróság döntése előtt kezdődött. Akkor, amikor a községek nem kis riadalommal értesültek Dozmat rendezési terve (RT) kapcsán a geológiai szolgálat nyugat-dunántúli kirendeltségén született szakvéleményről: a települések nem tilthatják meg teljes közigazgatási területükön az állami tulajdonban lévő ásványkincsekhez való hozzáférést.
Mára ez is sajtpapírnak bizonyult, a Magyar Geológiai Szolgálat április 20-án kelt levelében visszavonta saját kirendeltségének szakvéleményét, mert a hivatal "olyan kérdésekre tér ki, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe."
(A tervmódosítással kapcsolatban egyéb észrevételt nem tettek, azt elfogadták.) A Legfelsőbb Bíróság pedig új eljárásra kötelezte az engedélyező hatóságot, amelyben figyelembe kell vennie az RT-ket.
Senki nem ébred lignitbányára
A kormány álláspontját Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára ismertette: a környezetbarát energiatermelés mellett tették le voksukat, csak olyan beruházások engedélyezésével értenek egyet, amelyek csak feltétlenül szükséges mértékben, és a várt haszon arányában avatkoznak be a környezet természetes állapotába. Senki nem fog arra ébredni, hogy egy lignitbányát csempésztek az ablaka alá."
A nyilatkozat arról is biztosít: "Amennyiben a kft. a későbbiekben mégis rendelkezni fog a fúrásokhoz szükséges jogerős engedélyekkel, bizton számíthat arra, hogy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szigorúan és rendszeresen fogja a feltételek betartást ellenőrizni."
Elég az RT - helyi problémák, helyi döntések
A kutatófúrás egyet jelent a bányatelek-fektetés elnyerésének a jogával (újabb hosszas engedélyezési eljárás után), majd csak ezt követően lehet bányát nyitni, egy még hosszabb és még drágább procedúrát követően.
Itt lehet szerepe a települések rendezési tervének, bár ez a kérdés megosztotta a jelenlévő politikus-jogászokat.
Dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő (SZDSZ) , az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint elég a rendezési tervekben kizárni a bányanyitást. A bányatörvény módosítása, mely szerint a termőföldön is megtilthatják a települések a bányászatot, elégséges védelmet jelent.
A Országos Területrendezési Törvény módosítása - a fideszes politikusok indítványa - minden bányászati tevékenységet tiltana, márpedig Felsőcsatáron működik kőbánya, és valaha működött talkumbánya is - gond nélkül.
"Döntsék el az önkormányzatok, mit engedélyeznek a területükön", hivatkozott az unió egyik alapelvére, a szubszidiaritásra az államtitkár.
Dr. Kövesdi Zoltán ügyvéd - ő képviseli az érintett önkormányzatokat a jogi eljárásban - szerint a jelenlegi jogrendszerben a rendezési tervekkel kizárható a bányanyitás.
Egy a százhoz, hogy nem
Az osztrákok, élükön Erwin Scranz tartományi főnökkel, azt mondják, mindent meg fognak tenni, hogy az értelem és az itt élők érdekében szülessen döntés. Arra intik azonban a magyarokat, figyeljenek nagyon oda, mert a törvényeket gyorsan meg lehet változtatni.
Schöpflin György EU-képviselő (FIDESZ) úgy gondolja, egy bányanyitás jelentős nemzetközi tiltakozást is kiválthat.
Szerinte szükség van területrendezési törvénymódosításra is. A jogász-politikus azonban nem bízik teljesen a jogban: egy százalék esélyt ad arra, hogy paragrafusokkal nem lehet tökéletesen megvédeni a területet.
A politikusnak erre az eshetőségre is van forgatókönyve: "Ha ez az egy százalék bejönne, akkor velünk találják magukat szemben, nem fognak tudni beleharapni a bulldózerek az anyaföldbe." A politikus-jogász utalt az alkotmánybíróság egy hasonló ügyben hozott állásfoglalására: "Ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok megengednek, akkor azt a képviselőtestület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére vonatkozóan."
Dr. Kovács Ferenc akadémikust, a soproni egyetem bányászati tanszékének vezetőjét nem hatotta meg se az össznépi tiltakozás, se a jogászkodás. Kifejtette, hogy Európában a század közepéig szükség lesz a lignitre energetikai vagy vegyipari célokra. Torony alatt pedig 300 millió tonna lignit van.
Markó Péter, Vas megye közgyűlésének elnöke szerint erre is alapozza stratégiáját a Nógrádszén. Ezen túl pedig mindenkit kiosztott: "a kormány állásfoglalása nem kóser, mert úgy beszél, mintha a kutatófúrások engedélyezése is bele lenne kalkulálva a történetbe".
Kaptak az osztrákok a habzó Rábáért, de nem kímélte a politikus Nardát se, mert a községnek még nincs elfogadott RT-je.
Horváth Sándor megjegyezte: Nardán nem akarnak fúrni.
Dr. Prugberger Emil tüdőgyógyászként szólalt meg. Mint mondta, a statisztikák szerint a tüdőrák és más légzési megbetegedések, valamint a bányászat között kimutatható összefüggés.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt a kérdést tette fel: melyik érdek erősebb, a környezetvédelmi vagy a gazdasági?
Szerinte a gazdasági érvelés gyengén áll, mert a bányászat nemzetgazdasági haszna elmaradna attól, mint amekkora kárt okozna a környezetvédelemben, az itt élők életminőségében. A konzervatív demokrata párt a helyi érdeket fogja támogatni.
Dr. Ipkovich György Szombathely polgármestereként és országgyűlési képviselőként fejtette ki véleményét. Szerinte sem üldögélhetünk babérjainkon, ki kell zárni annak lehetőségét, hogy bárki bányát nyithasson a környéken.
Jogi zűrzavar
A nagy kérdés csak az: miképpen? Erre utalt az egyik környékbeli jegyző kérdése is, amely a magasabb és alacsonyabb rendű jogszabályok közötti ellentmondásokat, sőt, magában az alkotmányban lévő disszonanciákat firtatta. Ezzel össze is foglalta a fórum tanulságát.
Reméljük, az ügy nem a bíróságokon, hanem a törvényhozásban folytatódik. Ha nem, csak egyetlen esély van arra, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon a környék a bányanyitás fenyegetésétől: ha a Nógrádszén vagy más bányavállalat örökre megfeledkezik a Vas-hegy környékéről.
A lignit-fórum után a résztvevők közül többen átrándultak Pornóapátiba, ahol biomasszával üzemelő távfűtőmű alapkövét tette le Gombos András államtitkár és a falu polgármestere, Purker Valter.
Fotó: Tánczos
