A Pro Savaria közvetlenül az önkormányzati választások előtt alakult. Céljuk az volt, hogy három - négy képviselőt juttassanak be a képviselőtestületbe. Ez nem egészen teljesült, az egyesületből a volt alpolgármesteren, dr. Prugberger Emilen kívül csak Önnek sikerült bekerülnie.
Valójában mi is tudtuk, ez a cél nehezen elérhető, de reményeim szerint hosszú távon sikerülhet.
A választások után egy politikai pártot is nehéz összetartani, nemhogy egy frissen alakult civil szervezetet...
Való igaz, volt egy kis szétesés. Mindenki kereste önmagát. A folytatás aztán azoknál, akik be tudtak kapcsolódni a bizottságok munkájába, nem is lehetett kérdés. A többiek helyzete már nehezebb volt, a választásokkal a bizonytalanba vágtak bele, hittek a dologban, és rengeteget dolgoztak érte. Akadt, aki az eredményeket kudarcként élte meg, ám mindenki maradt és dolgozik tovább.
Milyen mérleget vontak?
A Pro Savaria legnagyobb sikere az, hogy még mindig jelen van. Ez erőt adhat másoknak is, és bizonyítja, van létjogosultsága civil szerveződéseket létrehozni.
Több függetlent a Közgyűlésbe!
Hány taggal működik a Pro Savária?
Harminc és negyven között. Egyelőre havonta egyszer jövünk össze, azt, hogy milyen formában fogunk működni, még most kell kitalálnunk. Pártszerű felépítést hozzunk létre, vagy egy klasszikus egyesületit, vagy a kettő között találjunk ki valami mást? Olyan ez, mint amit Orbán Viktor az új polgári szövetségre mondott, most szerveződik. Ilyen típusú civil szervezet ugyanis nem létezik a városban.
Az egyesület legfőbb célja a megalakuláskor az volt, hogy a pártok felett szakmai kontroll gyakoroljon. Mi valósult meg ebből?
Mi valódi szakmaiságra gondoltunk, nem olyan ellenzéki szerepre, mint ami az elmúlt tizenkét év önkormányzati munkáját jellemezte. Ugyanis, sok esetben, ha a képviselő érdekei úgy kívánják, akkor ellenzéki, és ha másként, akkor a mindenkori kormányzó-pártokkal szavaz.
Most az a legfontosabb, hogy a várost érintő kérdésekben egyedüli valódi függetlenként, karakterisztikusan megfogalmazzuk a szakmai véleményünket. Tényleg jó lenne, ha legalább hat-nyolc olyan valóban független képviselő ülne az önkormányzati testületben, aki egyéni érdekektől mentesen, csupán jobbító szándékkal szólalna fel a közgyűléseken.
Persze jó lenne várost vezetni, de nem ez az elsődleges célunk. Itt élünk, itt akarjuk, hogy a gyermekeink felnőjenek, és szeretnénk, ha ők jobb környezetben nevelkedhetnének.
nehéz azt mondani, hogy megvettek bennünket.
Többen úgy vélték, a választási eredményekhez képest túlreprezentáltak. Ezzel akarta Önöket a várost vezető koalíció megvenni.
Bizottsági helyekben annyit kaptunk, amennyi számarányosan járt, nem igaz, hogy a függetlenek túlreprezentáltak lennének. Sőt: több helyet szerettünk volna, hogy erősebben működjön a szakmai kontroll.
Egyébként mi nem írtunk alá semmilyen koalíciós megállapodást senkivel, ettől kezdve nehéz azt mondani, hogy megvettek bennünket.
Legutóbb akkor érte önöket ez a vád, amikor a kórház felügyelő-testületébe az ellenzék Prugberger Emilt nem volt hajlandó ellenzéki képviselőként elfogadni.
- Ez tipikusan az a kategória, amikor két-három ember személyes ellentétét várospolitikai szintre emeljük. Mondjuk ki, hogy ez politikai vagy szakmai kérdés, és ha politikai, hozzon a testület politikai döntést, ha szakmai, akkor szakmait, de ne keverjük. Ha volt politikai megállapodás, akkor azt be kell tartani, vagy meg kell változtatni az új helyzetnek, illetve a képviselőtestület új összetételének megfelelően. Erre van egy másik tipikus példa is, az önkormányzati cégek felügyelő bizottságaiba történő delegálás.
Ahogy mondta, olyan helyekre nincs jelentkező, ami felelőséggel jár, de pénzzel nem, olyan helyekre meg túl sokan pályáznak, ami pénzzel jár...
Igen ez így van. Immár tizenkét éve úgy működik a városvezetés, hogy az ellenzék akkor ellenzék, ha az érdekeit sérti az adott dolog. Ha érdekelt benne, akkor rögtön eltűnnek a kifogások. Ez így volt az elmúlt négy évben, és így van most is, csak végig kellene nézni, hány olyan ember van a testületben, akinek közvetlen vagy közvetett módon az önkormányzattól függ az egzisztenciája.
Az ellenzékkel tud jobban együttműködni, vagy a koalícióval?
Ez mindig az adott ügytől függ. Szám szerint lehet, hogy több esetben szavaztunk az ellenzékkel. Mi akkor tiltakozunk, ha látjuk, nem arra mennek a dolgok, amerre a választások során tett ígéretek szerint haladniuk kéne. A választási ígéreteket minden közgyűlésen számon fogjuk kérni, például a város tisztaságát.
Nem lehet állandóan a pénz hiányára hivatkozni
Pedig a városgazdálkodási vállalat az egyik legnagyobb nyereséget termelő cégünk.
Könnyű úgy nyereséget termelni, ha nem végzem el a feladatot, ha nem költöm el a pénzt arra, amire kapom.
Ön többször kritizálta a Városháza működését is.
Igen, mert nem tartom elég hatékonynak. Ha a városban problémák vannak, a felelősség azoké, akik a hivatalt és a várost irányítják. Nem lehet állandóan a pénz hiányára hivatkozni. Van egy csomó dolog, amin nagyon kevés pénzzel is javítani lehetne. A költségvetési előterjesztésben olvastam, hogy azért nem bővítik a hivatal létszámát, mert nincs elég hely a városházán. Volt egy javaslatom, sokan poénnak vették, pedig én félig-meddig komolyan gondoltam. A termelő cégeknél, ha sok a megrendelés, átállnak két műszakra. Ez a megoldás hatékony lenne a hivatalnál is, nem kell két asztal, két számítógép. Az adott infrastruktúra mellett, az ügyfélfogadási idők meghosszabbításával létre lehetne hozni a legpolgárbarátabb hivatalt.
Nevesíteni kell a felelősöket
Állandó vesszőparipája a költségvetés racionalizálása, amivel szintén nem jut előbbre.
A költségvetésben pontosan le van írva, hogy a város pénzügyi helyzetét hogyan kellene rendbe tenni, azonban erre se felelős nincs megnevezve, se határidő nincs megjelölve. Ez a versenyszférában elképzelhetetlen. Itt van a legnagyobb különbség a szakmaiság és politika között. Azon felül, hogy a városi vagyonból ismét felélünk egy részt, nem történik semmi, nincs hosszú távú koncepció, csak drága, ad-hoc döntéseket hozunk.
Ezért kifogásolta a tervezett Kisfaludy utcai kamaraszínház építését is?
Én nem vagyok mit többen állították színházellenes. Ez a kamaraszínház lehet, hogy egy jó cél, de nem látom mögötte a koncepciót: miért pont azt és miért pont ott. Amikor döntöttünk róla, nem tudtuk, hogy húsz vagy százmillióba fog kerülni, ma már sejtjük, de még mindig nem látjuk a végét. Ha ez egy kulturális koncepció része, rendben van, de ha nem, akkor lehet, hogy ismét kidobtunk százmilliót.
Jól kell gazdálkodni
Úgy kellene működnie a városvezetésnek, mint egy gazdasági társaságnak?
Nem, de gazdálkodni kellene. Állandóan úgy érzem, hogy a pártok ugyanazt a pár dolgot szajkózzák: minden egyes közgyűlésen visszajön, hogy a Fidesz elherdálta a gázközművagyont, a másik oldalról pedig érkezik a válasz, nincs meg a közalkalmazotti bér fedezete. Hónapok óta ez a két aktuális téma van.
Persze mindkét felvetésben találni igazságot. Lehet arról vitázni, jó volt-e a gázközművagyonból tófürdőt építeni vagy nem. Szerintem nem lett elherdálva pénz, csupán jobban kellett volna vele gazdálkodni, mert ilyen lehetősége a városnak többé nem lesz. Igaz az is, az önkormányzat nem kapta meg a köztisztviselői béremelés fedezetét, azonban azzal már senki sem foglalkozik, hogy ezt a hiányt miből lehetne kitermelni. Mi azt szeretnénk kikényszeríteni a mindenkori városvezetéstől, hogy jobban gazdálkodjon, és így könnyebben be tudják váltani választási ígéreteiket. Jó példa a sportcsarnok ügye.
Egy ígéret, ami végre megvalósul.
A város még Jánosi Györgytől ígéretet kapott egymilliárd forintos központi támogatásról. Ez minden fórumon elhangzott, igaz hivatalos okmány azóta sem készült róla. Bízzunk benne, hogy az új sportminiszter sem gondolja majd másként.
Ma már azonban mindenki látja, hogy ez a beruházás legalább hárommilliárd forintba fog kerülni, ebből kettőt pedig a városnak kell biztosítani. Ha nem tudunk jelentős összeget megtakarítani, ha jövőre sem változik az önkormányzatok finanszírozási rendszere, és ha nem adunk el egymilliárd értékű vagyont, a város működésképtelenné válik. Ez a helyzet reményeink szerint végre kikényszeríthet egy olyan gazdálkodást, amire ez idáig is nagy szükség lett volna.
Miért veszteséges a karnevál?
Egy ízben hasonló kifogása volt a Savaria Karnevállal kapcsolatban is. Akkor elmondta, egy ekkora rendezvénynek már önfenntartónak kellene lennie.
Számomra kívülről nézve is hihetetlen, hogy van egy ilyen nagyszabású, fantasztikus rendezvényünk, ami még mindig veszteséges. Ennek rövidtávon nullszaldósan, hosszútávon nyereségesen kellene működnie. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha hosszabb távra tervezünk. El lehetne gondolkodni mondjuk azon, hogy leszerződünk egy sörgyárral, aki eztán római sört fog árusítani. A karnevál idejére megkapná az összes sörforgalmazási jogot, a római sörnek adnánk egy nevet, amit aztán akár egész évben forgalmazhatnának. Lehet hogy ez egy blőd ötlet, de szerintem valahogy így lehet elindulni. Nem csak az önkormányzattól várni a pénzt.
Társával együtt közösen üzemeltetik az Art Cafet. Amikor megnyerték a pályázatot...
Nem lesz jó a kérdés, mert nekem sem a pályázathoz, sem a megnyeréséhez nem volt közöm, csak jóval később, a pályázat elbírálása után csatlakoztam. Egyébként vendéglátással már korábban is foglalkoztam.
Visszatérve az Art Caféhoz, az eredeti tervek szerint itt egy, a Művészetek Házához kapcsolódó elit-kávézó létesült volna. Olyan zenével, műsorokkal és választékkal. Miért nem sikerült ezt megvalósítani?
Mert akkor nem mi fizetnénk bérleti díjat, hanem az önkormányzatnak kellene nekünk támogatást adni.
