"Volt már itt bánya és nem kell újra"
Mint arról már korábban beszámoltunk, a Nógrádszén Kft a veszprémi bírósághoz fordult, hogy a környező települések önkormányzatainak, környezetvédő-, és civil egyesületeinek tiltakozása ellenére megkezdhesse hazánk legnagyobb lignit mezőjének kitermelését, amely történetesen Vas megyében található. A bányászati vállalat az első elutasítást két évvel ezelőtt tehette zsebre, ekkor az említett terület még fokozottan védettnek volt nyilvánítva. 2003-ban az Országos Területrendezési Tervbe azonban - meglepő módon - bányászatra részlegesen felhasználható területként került be a kulturális örökség e fokozottan érzékeny területe. Így a bánya nyitás ötlete ismét előkerülhetett. A hatvanas-hetvenes években a környező települések már élvezhették a lignitbánya szomszédságát - azt csak a nyolcvanas évek elején zárták be - és érthető okokból nem is kívánják annak ismételt megnyitását.
A május 8-ra kitűzött első tárgyalást a bíróság a szükséges iratok hiányában elhalasztotta és a holnapi tárgyalás eredménye is kétséges, hiszen átfogó hatástanulmány azóta sem készült. Tudni kell, hogy a folyamatban levő közigazgatási per tétje a próbafúrások megkezdése, de ahogy Németh István, megyei főépítész fogalmazott, a próbafúrások befejezése után már lehetetlen lesz megakadályozni a bányatelek létesítését, a kitermelés következményei és hatásai a környezetre pedig beláthatatlanok - pontosabban: beláthatatlanul súlyosak.
Környezetkárosodás és kulturális értékek pusztulása
Mint a főépítész elmondta, a megyeszékhelytől nem messze több mint egymilliárd tonna lignit, vagyis alacsony fűtőértékű szén és több millió tonna kerámia agyag, kavics és homok lapul - ekkora mennyiségű anyagot akár közel száz évig is bányászhatna a Nógrádszén Kft. Így persze könnyű ígéretet tenni arra, hogy a kitermelés befejeztével az eredeti állapotba állítják vissza a környezetet. Hozzá kell tenni: a külszíni fejtés során elpusztuló bioszféra rekultiválása gyakorlatilag lehetetlen is, ahogy a római korból származó régészeti kincsek és műemlékek - melyek a szóban forgó területet a világörökség részévé teszik - sem helyreállíthatók.
Nemzetgazdasági érdek és munkahelyeket is teremt?
Legalábbis a Nógrádszén Kft. állítása szerint, a főépítész szerint a kérdés csak az: az alternatív energiaforrások korszakának kezdetén miért nemzetgazdasági érdek a szénbányászat és 19. századi technológiával működő szénerőművek üzemeltetése? Nem is beszélve arról, hogy az Európai Unió, ha nem is tiltja, de erősen támogatja éppen az efféle technológiák felszámolását. Külszíni fejtésről lévén szó, arra sem számíthatunk, hogy új munkahelyek teremtődnek, hiszen a munkálatok csak kis számú munkást igényelnek, főleg gépkezelőket, attól pedig biztosan nem kel tartani, hogy a Nógrádszén Kft. munkaerő hiánnyal küszködne.
Lesz bánya, vagy sem?
Mint közben kiderült, június 26-án, csütörtökön Veszprémben elnapolták azt a bírósági pert, amely engedélyezné, vagy tiltaná azokat a kutatófúrásokat, amit a Nógrádi szén Kft. végezne két Vas megyei település közelében. Várhatóan a bíróság szeptemberben folytatja a lignit ügy tárgyalását.
