Lehet, hogy még az irodalmi életben járatosak számára is újdonság, hogy a nyolcvanas évek elején a Magyar Mûhelynek volt olyan kiadványa, amelyben egyszerre öt szombathelyi költõ is publikált. Az avantgarde folyóirat, amely több mint három évtizedig párizsi és bécsi székhellyel mûködött, a kilencvenes években egy rövid ideig három-pólusúvá vált: a szerkesztõsség Szombathelyre költözött.
A szombathelyi kitérõ
Ekkor lett a lap fõszerkesztõje a szombathelyi Székely Ákos - aki szintén avantgarde mûvész. A Mûhely olyan nevekkel indult, mint Mészöly, Weöres, Tandori és Esterházy, az utánuk következõ újak nemzedékébõl pedig már többen elismert képzõmûvészek, költõk és írók. A mûhely fénykorában Szombathelyen Párizsi Magyar Mûhely Baráti Kör mûködött, és a rendszerváltás után itt rendezték a Mûhely elsõ két magyarországi találkozóját. Helyszíne a mostani Mûvészetek Háza volt, ahol akkor az "Életünk" címû folyóirat szerkesztõsége mûködött - a múlt héten stílusosan itt tartottak konferenciát a Mûhely szombathelyi kapcsolatairól.
Az elveszett szerep
A folyóirat szerepe a rendszerváltást követõen megváltozott. Az egykor felkarolt avantgarde mûvészek a világútlevéllel, valamint a sajtó és a könyvkiadás szabadságával zöld utat kaptak, a Mûhelyre, mint nyugati kiskapura, hídra és közvetítõre már kevésbé volt szükség. Rövid szombathelyi léte sem volt a mozgalom legszerencsésebb korszaka, azonban a város csak nyerhetett vele, a több évtizedes kapcsolat Szombathely szellemi életének egyik fontos forrása és büszkesége volt.
Jeles vasi posztmodernek
Az itteni régió egyik legjelentõsebb költõje Kemenes Géfin László Celldömölkön született. A szabad-szájú poéta a híres szombathelyi Géfin-család sarja, a híres püspök unokaöccse volt. Géfin az egyik legnagyobb avantgarde költõvé lett, aki céljának a prûd magyar nyelv megreformálását tartotta. Elsõ kötetét, a Jégvirágot a Mûhely adta ki. Szombathelyrõl indult Kristóf Ágota is, aki a Mûhelyben, szintén avantgarde költõként debütált, majd Párizsba költözött, ahol 56-ról szóló bestseller-regényeivel hódította meg a francia közönséget. Székely Ákos a nyolcvanas évektõl volt tagja a lapnak. Vizuális költõként, képzõmûvészeti alkotásaival, montázsaival szerepelt. A 89-es Magyar Mûhely Találkozó mappáját is õ szerkesztette. Az utóbbi években saját lapot, a Leopold Bloom-ot készíti, emellett õ a szombathelyi Bloomsday egyik fõszervezõje.Molnár Miklós mint költõ jelentkezett a Mûhelynél. Rá is a nyelvi leleményesség, a szójátékok, a szókifacsarás mûvészete a legjellemzõbb. Az elsõ Derrida-fordítás is az õ munkája, a Grammatológia a mûhely gondozásában jelent meg. A Mûhely közölt még képverseket Abajkovics Pétertõl, rendszeresen megjelentették Péntek Imre és Balló László költeményeit. Két tehetséges fotóst is adott az avantgarde mozgalomnak a város, Rosta Józsefet és Somlósy Lajost.
Pais
(Az írás a "Magyar Mûhely Párizsban: a szombathelyi kapcsolat" címû elõadássorozat apropóján, Nagy Pál elõadásának anyagából készült. A képek Székely Ákos alkotásai.)
