Kutyabőrös nemzetségek egy-egy kézügyességgel megáldott sarja, divatból, bohémságból, esetleg elhivatottságból, ecsettel a kézben, zsíros falatokkal a zsebben külhonba zarándokolt, hogy Münchenben vagy Párizsban a legnagyobbaktól tanulja a művészetet. Hogy mire jutottak, ezt mutatja be a Szombathelyi Képtár legújabb tárlata.
A nagy útról hazatérve aztán az új földesúr és nagyiparos rendszerint országgyűlési képviselő, lelkes és adakozó művészet-pártoló, kultúr-politikus és amatőr képzőművész lett. Kivétel akadt, a múlt században az arisztokrata festők, grafikusok és szobrászok közt szép számmal találhatók kiváló művészek is, néhányukat (báró Mednyánszky Lászlót, gróf Batthyány Gyulát, gróf Bánffy Miklóst) jól ismerjük, azonban legtöbbjüket kiradírozták kollektív emlékezetünkből. A Szombathelyi Képtár tárlata a "nagyok" mellett most őket, a méltatlanul, többnyire politikai okok miatt félretett arisztokrata művészeket mutatja be.
Az "arisztokrata művész", mint kategória persze hamis, a művészettörténetnek ilyen elkülönített egysége nincs, ilyen fogalom sohasem létezett. Annyi biztos, ők, Batthyányiak, Bánffyk, Erdődyek, Pongráczok, Andrássyk és Hatvanyak sokfélét alkottak, ahány kutyabőr, annyi izmus, van, aki tájképre, mű-paraszti realizmusra, más karikatúrákra és jelmeztervekre szakosodott. A hölgyek is szép számmal képviseltetik magukat, láthatók gr. Teleki Blanka grafikái, br. Pongrácz Berta tájképei (Réti István tanítványa), a Lotz növendék, br. Korányi Anna munkái, a Bécsben és Münchenben tanuló vasvörösvári grófné, Széchenyi Emília tájkompozíciói. A kiállítás mind képekben, mind történelmi háttéranyagban igen gazdag, a tárlat külön érdekessége lehet az utolsó árpádházi trónörökös leszármazottja, gr. Crowy-Chanel László néhány képe mellett a 14 éves Ferenc József főherceg egyik rajza is.
Pais
Az Arisztokrata művészek XIX. és XX. század című kiállítás október 29-éig látható a Szombathelyi Képtárban.
