Sikeres környezetvédelem?
Persányi közel 50 perces tájékoztatóját, amely az elmúlt három év tevékenységét mutatta be, meglehetős érdektelenség fogadta. A miniszter beszámolt a környezetvédelmi hatóságok átszervezéséről, a globális felmelegedés okozta klímaváltozásokról, a Vásárhelyi-tervről, az energiaellátás liberális koncepciójáról, az alternatív energiaforrásokról, az elkerülő utak erőltetett fejlesztéséről, az ivóvízbázisról. Kijelentette, a liberális vezetésű minisztérium a ciklus eleje óta olyan kedvező változásokat indított el, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa.
Kinek a felelőssége?
Felforrósodott a hangulat, amikor a Rába szennyezése került szóba. A miniszter szerint a négy éve tapasztalt habzás egy összetett jelenség tünete, a folyó általános vízminősége ugyanis 2000-től folyamatosan romlik. Kijelentette, az akkor hivatalban lévő kormány járult hozzá az ausztriai bőrgyárak létesítéséhez, ha nem így történik, ma sokkal jobb lenne a helyzet.
Persányi hangsúlyozta, a Magyar-Osztrák Határvízi Bizottság ülésein a minisztérium képviselője a legnagyobb határozottsággal követelte az osztrák hatóságok intézkedéseit. Az osztrák fél minden alkalommal jelezte, vették a problémát, dolgoznak a megoldáson.
Korlátozott hatáskörök
A miniszter szerint az osztrák szövetségi kormánynak korlátozott jogai vannak a tartományok döntéseinek befolyásolására. Miközben az osztrák kormány tisztában van a helyzet súlyosságával, csak megfelelő adatok birtokában léphet fel. A magyar fél ezért fogadta el a december 20-i közös kormányülésen elhangzott javaslatot, amely további vizsgálatokat tartalmazott, igaz, határidők kijelölése nélkül. Persányi hangsúlyozta, a problémát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megemlítette, ami a diplomácia nyelvén komoly hangvételű felszólításnak számít.
A miniszter szerint nem igaz, hogy a kormány nem a súlyának megfelelően foglalkozik az üggyel, jogállamban, békeidőben azonban lényegesen több eszköz nincs a kezünkben mondta. Úgy vélte, a nemzetközi bírósággal, demonstrációval való fenyegetés csak lelassítja a folyamatot, a jelenlegi feladat az, hogy következetesen, határozottan, adatokkal alátámasztva követelni kell az intézkedést.
Labritz Béla, a szentgotthárdi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke szenvedélyes hangú felszólalásának elején a közelmúlt környezetvédelmi botrányait sorolta. Mint mondta, amikor a Veres-patak ügyétől visszhangzik az amerikai kongresszus, amikor néhány növény miatt többmilliárdos beruházást hiúsítanak meg a Zengőn, akkor mi négy éve egy uniós országtól kapjuk a mocskot. Megdöbbentőnek nevezte, hogy az európai parlamenti képviselők asztalán két éve ott a teljes dokumentáció, és semmi nem történik. Kijelentette, nem tudja elfogadni a közös kormányülés további vizsgálatokra vonatkozó javaslatát, a Rába állapota ugyanis folyamatosan romlik. Utalt egy biológiai vizsgálat eredményére, amely már 3 éve kimutatta a tápláléklánc megszakadását, és biológiai katasztrófát jósolt.
Ha délre, északra, keletre érvényesíteni tudjuk jogainkat, akkor forduljunk nyugatra is, egyenesedjünk fel, és mondjuk ki, hogy elég! jelentette ki a bizottsági elnök.
Mit tegyünk?
Mit tegyünk, mi a javaslata? kérdezte a felszólalás után a miniszter, aki elmondta, a nemzetközi jog szerint a magyar állam jogi úton valóban felléphetne a bőrgyárakkal szemben, az eljárás azonban nagyon hosszú ideig tartana. A diplomáciában különben is csak bizonyos szabályokat betartva lehet eredményt elérni hangsúlyozta, hozzátéve: Osztrák kollégámról sehol sem fogok rosszat mondani. Úgy vélte, felelős, átgondolt intézkedés szükséges, aminek van súlya. Javasolta, várjanak néhány hónapot, történik-e érdemi lépés a közös kormányülés eredményeként. Ha akkor sem változik a helyzet, hozzá lehet nyúlni az egyéb eszközökhöz, a kormány például bejelentheti, hogy visszavonja a bőrgyárak működéséhez adott hozzájárulást.
Ki tudja várni ezt a néhány hónapot? tette fel a kérdést Labritz Bélának, aki némi gondolkodás után igennel válaszolt.
Biológiai hatástanulmány
Csécs Sándor, a Vas megyei Horgászszövetség elnöke egy vizsgálat eredményét adta át a miniszternek. Csécs József hangsúlyozta, a szennyezés elpusztította a táplálékláncot, a határtól 12 kilométerre fekvő Magyarlakig gyakorlatilag üres a Rába. Az őshonos halak elvándoroltak, a telepített állomány pedig nem tud szaporodni. Az elnök elmondta, a szövetség egy uniós pályázaton félmillió eurós támogatást nyert, amelyből a horgászturizmust kívánták fejleszteni. A kialakult állapotok miatt azonban félő, hogy elmaradnak a turisták.
Csécs József szerint a szövetséget évente közel 20 milliós kár éri a szennyezés miatt. Az elnök egy biológiai hatástanulmány elvégzésének támogatását kérte a minisztertől.
Persányi Miklós válaszában ígéretet tett arra, hogy a vizsgálat költségeit a tárca fedezi, egyúttal felhívta a figyelmet, ha sikerül bebizonyítani az anyagi károkozást, a szövetség pert indíthat a bíróságon. A miniszter szerint egy sikerrel záruló próbaper elősegítheti az osztrák hatóságok keményebb fellépését is a Rába-szennyezés megszüntetése ügyében.
fotó: Kránitz Balázs
