„Az időjárás mondjon le! Ami sok az sok” – írtuk tavaly tavasszal, amikor húsvét vasárnap a vízelvezető árok ásása közben
Mikor lesz már igazi tavasz? - Mi történik az időjárásunkkal? 2013. April 04. 13:39 (mert jött a víz) a metsző szél havat vágott az arcunkba. Aztán nyáron sem voltunk elégedettek, amikor a naptár júniust mutatott,
Idén tényleg elmarad a nyár? 2013. June 05. 14:51 mi pedig a télre szánt tüzelővel melegedtünk. Most pedig, január közepén a havat és a hideget hiányoljuk.
- Tényleg, mikor lesz végre tél?
- Az előrejelzések még néhány nappal ezelőtt is azt mutatták, hogy január 20. után hidegebb hőhullámok érkeznek térségünkbe. Úgy tűnik azonban, ez a folyamat eltolódott, majd csak 24-25-étől alakulhatnak ki olyan ciklonok Európában, amelyek hátoldalán le tud jönni a hideg levegő.
Azonban egy-két napja a Skandináv félszigetet már elárasztotta a hideg, lehet látni a csökkenő a hőmérsékleti értékekből, hogy ott igazi tél van. Viszont a 60. szélességi körtől délre, még a Germán-lengyel alföldön is enyhe az idő. Január végétől azonban esélyt látok arra, hogy változékonyabbra fordul időjárásunk. A lehűléssel pedig valószínűleg az esőt havas eső, és hó válthatja fel. Erre azonban február elejéig várni kell.
- Többen attól félnek, hogy a tavalyi télhez hasonlóan majd a február lesz a legkeményebb, és még márciusban is fagyokra lehet számítani.
- Az többször is előfordul, hogy március első felében még télies viszonyok uralkodnak. Ha a sokéves átlagot nézzük, akkor ebben az időszakban gyakorta előfordulhat még éjszakánként akár a mínusz 10-15 fokos hideg is, illetve a hótakaró, igaz csak 3-4 napra. Március közepétől azonban jellemzően már elkezdődik a tavaszi felmelegedés.
- Mennyire számít ez a mostani január extrémen melegnek?
- Nem is a napi maximális hőmérsékleti értékekkel van igazán gond, ezek a 11-12 fokos maximumok nem is annyira kirívóak, inkább az számít extrémnek, hogy az elmúlt hetekben nagyon kicsi volt a hőingás, és éjszaka sincsenek igazán erős fagyok. Ez együtt adja, hogy az átlaghőmérséklet a sokéves átlaghoz képest magasabb.
Ez a mostani időjárás december 20. óta tart. Addig egy normál, átlagos decembert mértünk, ködöset, fagyosat, ónos szitálásokkal. Akkor indult el az a nyugati zonális áramlás, aminek hatására inkább az óceán felől érkeznek a légtömegek, amik télen fűtik a kontinens belső területeit. Az Atlanti-óceán partvidékére jellemző ez a hőmérséklet, amit most térségünkben érzékelhetünk.
A kilencvenes évek közepén, ’93-94-95-ben, hasonlóan meleg januárban lehetett részünk, akkor azonban száraz, enyhe levegő jött fölénk, sok napsütéssel, így nem volt ritka a plusz 13-15 fok sem. Most sok a köd, a pára és a nyirkosság, inkább novemberinek mondható ez a mostani az időjárás, nem kora tavaszinak. Egyébként a napsütéses órák számában most januárban 31 óránál járunk, ami ebben az időszakban teljesen átlagosnak mondható.
- Viszont csapadék is kevés hullt.
- Az ősz csapadékos volt, különösen a november tett rá egy lapáttal. Itt az állomáson csak novemberben 125 mm csapadékot mértünk, ez az érték több mint kétszerese volt a sokéves átlagnak. Decemberben már csak az átlagos mennyiség 39%-a hullott le. Most januárban, a tegnap esti és ma reggeli esővel együtt, 7 mm-nél járunk, amikor 25-30 mm közötti az átlag. Ez még azonban emelkedni fog a hónap végéig.
- Ez a januári meleg okozhat gondokat a mezőgazdaságban?
- Azt mondják a szakemberek, tartósan plusz 5 fok fölötti átlaghőmérsékleteknél indul be a korán fakadó növények vegetációja. Ennek már szemtanúi lehetünk, azonban például a gyümölcsfák nedvkeringésének beindulásához hosszabb ideig tartó 5 fok feletti átlaghőmérséklet kell, amire azért nem lehet számítani. Tegyük hozzá, nem is lenne jó – szinte száz százalék, hogy a tél további részében és kora tavasszal érkező fagyok elpusztítanák a virágjaikat. A szántóföldeken gazdálkodók azonban nem örülnek ennek a jó időnek, mert például a repcében az áttelelő kártevők okoznak majd később gondot, a gabonafélékben pedig a mínuszok elmaradása, a nedves nyirkos idő a gombás megbetegedéseknek kedvez.
- Az interneten ismét terjed egy rémhír, miszerint leállt a Golf-áramlat. Több portálon pánikhangulat tört ki. Európában tavaszi a meleg van, Észak-Amerikában a sarkvidéki a hideg, miközben Ausztráliában a nagy hőségtől tömegével pusztulnak a denevérek. Van ezek között valami összefüggés?
- Az időjárás maga egy globális folyamat, több ezer kilométernyi térségek viszonyai függhetnek össze. Általában elmondható, hogy az amerikai kontinens időjárása annyiban kapcsolódik Európához, hogyha ott zord az időjárás, akkor nálunk gyakorta megfigyelhető enyhébb időszak, és fordítva. Az, hogy Ausztráliában most hőség van szintén nem meglepő, ilyentájt gyakoriak a bozóttüzek is arra felé, hisz a nyár közepén járnak.
A Golf-áramlat most biztos nem állt le, mert annak nagyobb szakmai visszhangja lenne, és sokkal súlyosabb következményekkel járna. Az áramlatot sokan kutatják, állandóan mérik pl. a tengervíz hőmérsékletét, az áramlás sebességét, a sótartalmat, nagy kutatási területe ez a Föld meteorológiájának és éghajlatkutatásának, sőt tengerbiológiai szempontból sem mellékes. Ha leállna, arról biztosan nem a facebookon értesülnénk csupán.