Mint mondta, a már negyedszer megrendezett konferencia célja az volt, hogy a határon túli magyarokat, illetve az országunkban élő kisebbségeket összehozza. A konferencián részt vettek a Magyarországon élő osztrák, szlovén, horvát kisebbségek képviselői.
Elsősorban az uniós forrásokhoz való hozzáférés módját, lehetőségeit osztották meg a hallgatósággal. A szakértő előadók nemcsak az elméleti kérdésekről szóltak, hanem gyakorlati tanácsokat is adtak a megjelenteknek, például arra vonatkozóan, hogy milyen támogatásokat lehet igényelni az EU-tól. Ismertették a pályázatbeadás jogi hátterét, és azt, hogyan kell majd a nyertes pénzekkel elszámolni.
Komlós Attila hangsúlyozta, hogy mindennek azért van nagy lehetősége, mert ahhoz, hogy a kisebbségek meg tudják őrizni kultúrájukat, önazonosságukat, egy biztos egzisztenciális háttérre van szükségük. Ehhez nyújtanak segítséget az EU határon átnyúló pályázati lehetőségei.
Arra a kérdésre, hogy az EU-csatlakozás óta a külföldön élő magyar kisebbségek helyzete hogyan változott, Komlós Attila a következőt válaszolta: az EU-tagországokban élő magyarok helyzete javult, hiszen sokkal szabadabbá vált az életük. Szabad az utazás, az iskola- és munkahelyválasztás az EU-n belül. Horvátország és Románia a csatlakozás kapujában áll, itt is már több kedvezményt élveznek a magyarok, de például Ukrajnában és Szerbiában rosszabb a kisebbségek helyzete. Mivel ők nem EU-tagországok, ezért a kötelmek rájuk is vonatkoznak: gondoljunk csak a már érvényben lévő vízumkényszerre.
