Az intézmény a jubileum alkalmából kétnapos felnőttképzési konferenciát rendezett a Hotel Claudiusban.
A konferencia tegnap kezdődött, és a délutáni program főbb pontjai között a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek képzése és társadalmi beilleszkedésük elősegítése szerepelt. Ma délelőtt folytatódtak az előadások a felnőttképzés magyarországi helyzetéről, tendenciáiról, valamint a magyar munkaerő jellemzőiről. A Regionális Képző Központ átlagosan évente öt-hatezer emberrel kerül kapcsolatba, és bár nagyrészüket csak vizsgáztatják, több mint ezren a képzéseiken is részt vesznek.
A sajtó számára megrendezett mai kérdezőfórumon a rendezvény nagynevű előadói megpróbálták néhány percbe belesűríteni az elmúlt két nap történéseit, vagyis az aktuális magyarországi felnőttképzési helyzetről, az intézmény tízéves tevékenységéről, valamint a cégek, intézmények és a ReMeK együttműködéséről. Bebizonyosodott, hogy ha az alacsonyan képzett, fogyatékkal élő vagy halmozottan hátrányos helyzetű emberek megfelelő segítséget, vagyis mentori és anyagi támogatással egybekötött személyre szóló képzési programot kapnak, számukra is van esély a szakképzettség megszerzésére és a munkához jutásra.
Kétszázhetven remek képzési program
Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal Felnőttképzési Igazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, a ReMeK kétszázhetven különféle képzési programmal rendelkezik, amiből száznegyven állami végzettséget is ad, négyet pedig az EU-ban is elismernek (ECDL vizsga, ami számítógép-használói végzettséget ad; ECL nyelvvizsga; EWF minőségi hegesztő vizsga; EBCL vizsga, ami egy európai gazdasági oklevél).
Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási Hivatal Felnőttképzési Igazgatóság főigazgató-helyettese kiemelte, hogy bár a ReMeK a regionális fejlesztési központ legfiatalabb tagja, már így is tízéves. A jó eredmények egyértelműen a biztos, stabil lábakon álló, színvonalas és szervezett képzéseknek, a jól felszerelt tantermeknek és a felnőttek képzésében jártas oktatóknak tudhatók be. Ő is hangsúlyozta a képzések magas számát, sokszínűségét, és annak a fontosságát, hogy szem előtt tartják, mire van szüksége a munkaerőpiacnak, és ennek alapján tervezik meg a képzéseket.
A felnőttképzés új szerepe a munkaerőpiacon
Zachár László, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet igazgatója is elmondta, mennyire fontos a jó minőségű tananyag és újfajta oktatási módszerek összehangolása, melyekkel igyekeznek országos szinten is az élen járni, hogy a gyengébb képességű emberek is sajátos, egyéni tanítási utakat bejárva felzárkózhassanak a szakképzettek táborához.
Összehasonlította a tizenöt évvel ezelőtti valamint a jelenlegi felnőttképzési tendenciákat, így kiderült, hogy míg a 90-es évek elején a felnőttképzés még a tömeges munkanélküliség levezetését szolgálta, és egyfajta pótló-átképző funkciót töltött be, addig ma az életfogytig tartó tanulás elvére alapozva, az európai uniós elvárásoknak megfelelően szélesítik ki tevékenységrendszerüket.
Kiss Sándor, a ReMeK képzési igazgatóhelyettese konkrét adatokkal is szolgált. A Vas Zala Győr-Moson-Sopron vonzáskörzetből kétszázhuszonhét főt akartak bevonni legutóbbi programjukba, és a cél az volt, hogy legalább 50 százalékuk roma legyen, a további 50 százalék pedig a fogyatékos illetve hátrányos helyzetűek közül kerüljön ki. Azonban az élet már a kezdetekkor változtatott az eredeti terveken, mert kiderült, hogy a célcsoportként behatárolt embereket nem lehetett olyan hosszú képzésre becsalogatni, mint azt szerették volna, így a toborzás az elején nem járt sikerrel.
A feltételek módosításával viszont a program a tervezett kétszázhuszonhét fő helyett háromszáztízzel indult, amiből csak 5 százalék morzsolódott le a tanfolyam során. A teljes létszám 59 százaléka roma, vagyis száznyolcvanhárom fő. Eddig 11 százalékuk tudott elhelyezkedni, de ezt az arányt év végére remélhetőleg meghaladja a 20 százalékot.
Képzett szakembergárdával a sikerességért
Magazinunk kérdésére, miszerint milyen szakembergárdával végzik a felnőttek képzését, főként pedagógusból átképzettekkel, vagy inkább képzett andragógusokkal, azt a választ kaptuk, hogy főként tanárokat képeznek át erre a pályára a hétévente kötelező pedagógusi továbbképzések keretében. Felkészítik őket a módosított tananyagra, a tanácsadói szerepre, és kanadai-ír módszerekkel belső képzéseken segítik elő a minél magasabb színvonal elérését. A kísérleti program után 2008-tól már főiskolai keretek között is megvalósulhat a tanárok továbbképzése erre a területre.
