Tizennyolc nagyváros képviselője (polgármestere vagy alpolgármestere) érkezett pénteken városunkba, hogy a 2002 és 2006 közötti önkormányzati ciklusban itt tartsák meg utolsó közgyűlésüket. A kétnapos rendezvényre érkező neves vendégsereget a Savaria Legio katonái köszöntötték a Városházánál.
Az első nap egyik prominense Kiss Péter volt
Az első nap egyik legjelesebb vendége Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter volt, aki a második Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban felmerült kérdéseket taglalta. Elmondta, jelentős önkormányzati részvétel várható a fejlesztési pályázatokban a közeljövőben, hiszen a nagyvárosok már felismerték, hogy ha a Nemzeti Fejlesztési Tervhez igazítják elképzeléseiket, akkor könnyebben tudnak fejlesztési törekvéseikhez EU-s forrásból pénzt igényelni.
A miniszter úr szerint a kormány célja az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv ne a szakemberek magánügye legyen, ezért rövidesen újra társadalmi vitára bocsátják a programot, így nagyobb az esély rá, hogy az valóban nemzeti programmá válhasson. Végezetül a többcélú kistérségi társulások megszervezését sürgette, ami majd megadhatja az alapot a régiók kialakításához. A közgyűlés pénteki ülésén szó volt még az önkormányzatok egészséget támogató fejlesztéspolitikájáról, és bemutattak olyan osztrák pénzügyi modelleket is, amelyek alkalmasak lehetnek a magyarországi önkormányzati fejlesztések finanszírozására.
Települések helyett kistérség, megyék helyett régió
A tanácskozás szombat délelőttől folytatódott, ahol reggel kilenctől Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter tartott előadást a kormány tervezett közigazgatási reformjáról. Véleménye szerint a közigazgatási reform az államreform része, ezen belül pedig az önkormányzati és államigazgatási rendszer átalakítása, ami minden önkormányzatnak fontos kell, hogy legyen.
A miniszterasszony szerint 1990 óta a közigazgatás, az önkormányzati működés tapasztalatai azt mutatják, hogy szükséges a szerkezeti átalakítás. A jelenlegi legfontosabb cél pedig a feladatellátás következetes decentralizálása, a szolgáltatások minőségének növelése és a települési önkormányzatok helyett a kistérségi programokban való gondolkodás, valamint a térségek közötti újfajta munkamegosztás.
A kistérségek kialakítása azért fontos, mert a kormány szerint a közös feladatellátás motiválása lehet az egyedüli út, viszont az önkéntes társulásoktól új irányban szükséges továbblépni, mert akik egyes társulásokból eddig valamilyen okból kimaradtak, ott a lakosok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Elképzelésük szerint az új rendszerben az eddig kimaradt települések is behívhatók lennének társulásokba legalább egy-egy feladat erejéig. Mindezek megerősítésére pedig ún. kistérségi szolgáltató központok szolgálnak, hogy segítsék a szoláltatások minőségi megvalósítását.
Három gyenge megye együtt nem egy régió!
A kistérségi együttműködés fontosságának hangsúlyozása után Lamperth Mónika áttért a regionális önkormányzatok szükségességének taglalására. A választott regionális önkormányzat több, erősebb és más, és az államigazgatási feladatok regionális szintre telepített feladatainak színtere lenne. Az elképzelés szerint a régió több lenne, mint megyék és megyei jogú városok szövetsége, hiszen a választott régióelnök mandátuma az egész régió választópolgáraitól származna. Sokkal több ember bizalmát élvezné, és a látóköre szélesebbé válna egy megyényi területnél.
A régiók esetében a területfejlesztési irány az, amiben a legtöbb lehetőség látszik. A régiók kialakításakor fontosnak tartják, hogy azoknak saját operatív programjuk legyen. Nem lesz saját irányító hatóságuk, viszont a régióknak legyen én ezt kezdeményezem saját pénzügyi programjuk, keretük hangzott el Lamperth Mónikától. Ennek felhasználásában, és a programok lebonyolításában lenne a legnagyobb szerepe a régióknak.
Harmadik legfontosabb pillérként az önkormányzati és területfejlesztési miniszter beszédében a közjogi szerződés kidolgozásáról beszélt, ami az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik. Ez rendezné az államigazgatás által a régiók szintjére leadott feladatok megvalósítását, valamint a megszűnő megyék feladatainak átcsoportosítását a régiók, nagyvárosok és kistérségek szintjére. Éppen ezért ezt a jogintézményt úgy kell megalkotni, hogy ne csak erre az adott kérdéskörre lehessen alkalmazni, hanem beépülhessen a magyar jogrendbe.
A közgyűlés második napjának további programjai között szerepelt Benedek Fülöpnek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának a digitális közműnyilvántartás használatának nehézségeiről szóló beszéde, valamint Alternatív energiatermelés és -felhasználás a nagyvárosokban címmel dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő előadása.
Mindenben egyetértettek, kivétel, amiben nem
A kétnapos rendezvény záró akkordjaként szombat délután Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ-nek társelnöke az összefoglaló sajtótájékoztatón mielőbbi felépülést kívánt az elnöknek, a közelmúltban súlyos balesetet szenvedett Toller Lászlónak, és részvétét fejezte ki Pécs polgármesterének elhunyt sofőrje miatt, aki életét vesztette a balesetben. Ezután röviden összefoglalta a pénteki és szombati nap legfontosabb részleteit, ezek közül is két sarkalatos pontként említette Kiss Péter és Lamperth Mónika látogatását.
Kiemelte, a hatékony, emberközeli, jól működő közigazgatásban mindenki érdekelt, és örömét fejezte ki, hogy az Új Magyarország Program önkormányzatokat érintő részében, vagyis a közigazgatási reformban alapkérdésekben egyetértés született. A többség ugyanis egyetértett abban, hogy az alapfeladatokat ott kell ellátni, ahol az a leghatékonyabban elvégezhető, tehát bizonyos feladatokat kistérségi, másokat nagyvárosi vagy regionális szinten.
A közgyűlésen résztvevő polgármesterek a választott regionális önkormányzatok szükségességének kérdésében nem értettek egyet dr. Lamperth Mónikával, és elengedhetetlennek tartják, hogy a régiószinten ellátandó feladatok meghatározásához a kormány biztosítson megfelelő jogi hátteret. A másik kérdés, amiben nem szeretnének egyezkedni, az a közalkalmazotti létszámleépítés, mivel tarják magukat ahhoz, hogy a megyei jogú városok az ország legnagyobb foglalkoztatói, és közalkalmazottaik között egyáltalán nincsenek felesleges emberek.