Közös akarattal és egyhangúlag arra kérjük Ausztria kormányát és Burgenland tartomány vezetését, hogy ne támogassák a határ osztrák oldalán tervezett hulladékégető beruházást és hassanak erőteljesen a Rába és a Lapincs folyók szennyzését okozó kibocsátó források ellen.
A fenti idézet abból a nyilatkozatból származik, amelyet szerda délelőtt fogadtak el Szentgotthárdon a magyar, osztrák és szlovén környezetvédő szervezetek.
Még időben van a tiltakozás
Az osztrák Begas AG a határ közvetlen közelébe, Szentgotthárdtól alig 300 méterre egy nagyteljesítményű hulladékégető telepítését tervezi. A beruházás ellen már félpályás útlezárással is tiltakoztak a civilek, és aláírásgyűjtést is indítottak.
Bugán József alpolgármester szerint az ügyben a legnagyobb probléma, hogy az osztrákok senkit, sem a magyar környezetvédelmi minisztériumot, sem a környezetvédelmi felügyelőséget, sem a környék lakosságát, önkormányzatait nem tájékoztatták a beruházásról, pedig erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi őket.
A jó ideje zajló tiltakozásoknak eddig nem volt hatásuk, ezért hívták össze a magyar, osztrák, szlovén civileket és természetvédelmi szakembereket.
A tanácskozáson elhangzott, a tiltakozás még időben van, mert jelenleg folyik a létesítmény engedélyeztetési eljárása.
Önkormányzati stratégia
Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere kérdésünkre elmondta, tavaly, amikor az önkormányzat tudomást szerzett a beruházás terveiről, azonnal kidolgoztak egy stratégiát, amelynek célja, hogy elérjék, az égetőművet ne a magyar határ közelében építsék fel. Ha annyira biztosak a gazdaságosságában, és abban, hogy nincs hatása a környezetre, építsék fel máshol, de innen vigyék el jelentette ki.
A stratégia része, hogy a környezetvédelmi feladatokat alpolgármesteri szintre emelték, és része a tanácskozás is, mivel számítanak az osztrák és szlovén környezetvédők segítségére is. Akik egyébként, a megbeszélésen ki is jelentették támogatási szándékukat.
A polgármester megjegyezte azt is, szeretnék elérni, hogy az Európai Unió gondolja át a beruházáshoz ígért anyagi támogatását. Mert bármilyen furcsa, a hulladékégető, mint környezetbarát beruházás pályázati támogatást kap az Uniótól.
Károsak a környezetipari beruházások is?
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója szerint ma már olyan mértékű a lakossági hulladékképződés, hogy az olyan, alapvetően környezetbarát létesítmények, mint egy égetőmű is szennyezik a környezetet. Először a saját fogyasztási szokásainkon kellene változtatni, utána valószínűleg könnyebben menne a természetvédelem is. jelentette ki. Azért hozzátette, a WWF elítéli az égetőmű építését, és több pontból álló javaslatcsomagot dolgoztak ki.
Ebben például megfogalmazták, hogy korrekt tájékoztatást várnak el a létesítményről, és a várható környezeti hatásoktól. Véleményük szerint a hulladékégetőt más helyszínen kell felépíteni, a határ mellett ugyanis észak-nyugati az uralkodó szélirány, ami a levegőbe kerülő anyagokat Magyarországra viszi át. Burgenlandban egyébként is magas a levegő ún. finom por tartalma, a helyzetet nem szabad tovább rontani.
Túl nagynak tartják a hulladékégető kapacitását is, mivel az évi 200 ezer tonna szemét szállítása már önmagában is kritikus tényező.
Jók az esélyek
A Zengő ügyében elhíresült Védegylet képviseletében Vay Márton irodavezető kijelentette, úgy látja, jó esélye van a tiltakozás sikerének, mivel jogilag és erkölcsileg egyértelmű a helyzet. Tapasztalataik alapján a civilek és önkormányzatok összefogása kellő súllyal bír ahhoz, hogy egy ilyen ügyet kedvező irányba befolyásoljanak.
Mi lesz a Rábával és a Lapinccsal?
A tanácskozásnak természetesen témája volt a Rába és a Lapincs szennyezése. Labritz Béla, városi képviselő adott tájékoztatást a történtekről és a kezdeményezésekről. A Rába tisztasága érdekében végzett munkájáért egyébként Labritz Bélát a Vasi Év Embere díjra is jelölték.
Peter Gorthan, a heiligenkreuzi szennyvíztisztító igazgatója saját kálváriáját mesélte el, ugyanis a Lapincsot szennyező fürstenfeldi geotermikus erőmű engedélyét kriminálisnak találván, feljelentést tett a osztrák államügyésznél. A válaszból aztán kiderült, hogy a bizonyítási eljárások költségeit neki kellene vállalnia. Jelenleg a bíróság előtt van az államügyészség állásfoglalásának ügye.
Kinek az érdeke?
Egy osztrák környezetvédő szerint Burgenland elmaradottsága is okozója lehet a helyzetnek. A tartományban kevés a munkahely, az elvándorlás, ingázás és a kisparaszti gazdaságok jellemzőek. Ezért ha idejön egy cég, azt csinál, amit akar. A legjobb megoldásnak azt tartotta, ha hálózatos együttműködést alakítanak ki, ők támogatják a kezdeményezést.
Az osztrák politika is megjelent a megbeszélésen, a parlamenti képviselettel rendelkező Zöld párt is felajánlotta együttműködését.
Nyilatkozat
A szervezők már előre megfogalmazták azt a nyilatkozatot, amelyet reményeik szerint a résztvevők közösen fogadnak el. Így is történt, csupán a Fertő-Hanság, Őrség Nemzeti Park, a szlovéniai Goricko Nemzeti Park és az ausztriai Raab Naturpark képviselője nem írta alá azt, mindhárman kijelentették, nincs aláírási felhatalmazásuk.
És, lássuk a nyilatkozat szövegét:
| Szentgotthárdi nyilatkozat amelyet 2007. február 14-én a Hulladékégető vagy bioturizmus? konferencia résztvevői közösen fogadtak el. Alulírottak közös akarattal és egyhangúlag arr kérjük Ausztria kormányát és Burgenland tartomány vezetését, hogy ne támogassák a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari Park osztrák oldalán tervezett hulladékégető beruházást, mivel ez jelentősen és károsan befolyásolja Magyarország, Szlovénia, valamint Ausztria államhatárainak található természetvédelmi területeket, veszélyezteti az itt élőknak az érintetlen természetre, a gyógyfürdőkre alapozott jövőjét. |
