Jelzem, vér nem lesz, csak zivatar. Azért könyörgöm, maradjanak, ha nem is tartja izgalomban Önöket a hírem: csütörtök este Szombathelyen Mácsai Pál Örkény-estje hatalmas sikerrel futott.
A dicséret is meglesz, a jutalom sem maradt el, háborgásra sem lesz semmi ok, a kritikus vonalak is teljességgel hiányoznak majd. Mindenki elégedett lesz vele, a lehető legunalmasabb és senkit sem érintő tényeket fogok közölni, például ezt: nem túl nagy katarzissal, ám kellemeset szórakoztam.
Bordáim közt idegen a könyök
Személyközi állapot I. Na itt a katasztrófa, a negatív gondolat: Bordáim közt idegen a könyök, a Művészetek Háza óvóhelyén, mint a sózott heringek, egymáshoz lapulva párolgunk a parfümök és az izzadság bódító olajában. Mindenki látni kíván, akad, aki elcsípi a mester profilját, mások a vállig is eljutnak, akadnak késők, hátulra rekedtek, akik a hanggal, és az előttük ülők hajzatával kell hogy beérjék. Nyolcszázat így is megér, könyvelik a tényt, jobb ez így, mintha fordítva esne meg, a néma tévé rosszabb, mint a képtelen rádióadás.
Mácsai jó beszélő
Ködösített környezetrajz: nyugatos elegancia akasztófán. Pistihez, a gyógyszerész fiából lett íróhoz kopottas bársonynadrág, vöröses garbó és két napos borosta dukál. Mácsai Pál egyszemélyes színháza most Örkényül mesél: születtem, szerettem, írtam és meghaltam ekkor és ekkor. Pisti nyelvén, személyében és humorán Palisan hömpölyög az anekdotákkal, ironikus széljegyzetekkel megtűzdelt curriculum vitae. Él a szem, úgy ahogy azt a neves filmes kolléga, Koltay Gábor is szereti, itt azonban a felmondás, a visszadarálás, és a pózolás kizárt, a mese valóban lélegzik. Mácsai jó beszélő, néha túl hosszan hallgat, de egy-egy üresjárat a másfél órában elfér.
Pistit Pali szállította
Személyközi állapot II: míg Pali és Pisti regél, a hátamba fúródó falécek is egyre mélyebbre hatolnak. Megjegyzem, ennyire kényelmetlen székek tervezéséért már különdíj járna. A vérzivatar belül sem marad el, mennél beljebb barangolunk Pistibe, én annál kisebbre zsugorodom. Mellkasom térfogata csökken, a lég a fejbe száll, megvilágosodom: én nem ismerem Pistit. Különben is engem egykor rútul átvágtak egy jelessel. A történet az érettségin esett, ahol hajdanán épp Örkényből és drámáiból dicsőültem. Volt ott vérzivatar, Tóték, Macskajáték, Pisti hiányát azonban senki sem kérte tőlem számon. Ki hallott munkaszolgálatról, második magyar hadseregről, orosz fogságról, Rákosi érában elszenvedett dicsőségről, betiltásról, gyógyszergyári használati utasítások gépeléséről? Én biztosan nem, Örkény nálunk kimaradt, egy volt a szabadon választható, életrajzi adatok nélkül önmagában is létező modernek közt. A boldog tudatlanságának ezzel vége, Pistit, ha megkésve is, most Pali szállította.
Aki mindhárom akadályon túljutva elért idáig, most hatalmas nyereményjátékban vehet részt. Nem kell mást tenni, csak emilezni, és Öné lehet legkedvesebb verseimből, tanulmányaimból és az én életem eseményeiből - az én életem ugyanis egy kész regény - összeállított háromezer-hétszáz oldalas, saját kezemmel dedikált kötetem. Na?
pasi
