Egy olvasónk keresett meg minket történetével, amely, mint később kiderült, nem egyedülálló eset volt. Kezdjük a végén: keresetéből a bíróság 25 ezer forintot vont le egy 2004-ben történt parkolási bírságra hivatkozva. Ráadásul úgy, hogy neki fogalma se volt arról, hogy állítólag nem fizetett be évekkel ezelőtt egy 2500 forintos pótdíjat. Ez az összeg emelkedett aztán mára 25 ezerre.
Állítólag később már egy sima levelet küldtek az ügyről a címére ő ezzel sem találkozott. Ám azzal a levéllel már igen, amit egy végrehajtó iroda küldött, hogy fizet, vagy lefoglalnak tőle 25 ezer forintot. Jó 2 hét múlva már ott is volt munkahelyén a béréből való letiltás.
Mint kiderült, az elmúlt hónapokban nagyon sok esetben követelt a parkolási felügyelet több évvel ezelőtt kivetett pótdíjakat, persze, jelentős mondjuk így - felárral.
Öt évre visszamenőleg intézkedhetnek egyelőre
Persze, a dolognak, mint minden egyébnek, komoly háttere van, aminek igyekeztünk utánanézni. Kezdjük a parkolási bírságok behajtásának jelenlegi szabályzásával, amely már régóta érvényben van. Most még, akár öt évre visszamenőleg is be lehet hajtani a parkolási bírságot, ami, persze, több kérdést is felvet.
Először is azt, hogy miért is várnak éveket a behajtással? Gonoszkodó módon mondhatjuk, hogy így nagyobb lesz a parkolást működtető cég bevétele, de ne intézzük el ennyivel a dolgot.
Másik kérdés, hogyan bizonyítják az évekkel ezelőtti szabálysértés megtörténtét? Bizonyára többen is találkoztak olyan történetekkel, hogy a fővárosban azokra az autókra is kivetették utólag a bírságot, amelyek az adott időpontban nem is voltak a városban. Persze, senki sem őrzi meg parkolójegyét évekig, valljuk be, általában mi is azonnal eldobjuk, ha kihajtunk a fizető parkolóból. Sőt, még az esetleges bérletünk sem vészel át több évet, tehát nagyon nehéz lenne igazunkat bizonyítani.
Módosították a törvényt
Az ügyhöz hozzátartozik egy tavaly decemberben hozott törvénymódosítás. Ennek értelmében január 1-től a pótdíjfizetési felszólítást 60 napon belül meg kell küldeni, ennek letelte után nem követelhető a pótdíj.
A fizetési kötelezettség pedig ezentúl egy év alatt évül el, tehát annál régebben kirótt pótdíjak nem hajthatók be. A jogszabály azonban nem visszamenőleges hatályú, a régebben történt szabálysértések díjai még követelhetőek.Van még egy fontos változás. Ezentúl a parkolási társaságoknak kell bizonyítaniuk, hogy az autós díjfizetés nélkül parkolt.
Szóval, jogosnak tűnik a feltételezés, hogy az évekkel korábban történt szabálysértések behajtása az elmúlt hónapokban azért gyorsult fel, mert rövidesen eltűnik ez a lehetőség, és így bevételektől esnek el a parkolási társaságok.
Eljárási ok?
Mint egy korábbi cikkünkben írtunk róla, a szombathelyi rendszer működését önkormányzati rendelet szabályozza, amely a jegy vagy bérlet nélkül várakozó autósokról annyit ír, hogy azokat meg kell bírságolni. A pótdíj mértékét is meghatározzák, munkanapon belüli fizetés esetén az egy órai alapdíj tízszeresét, 8 munkanapon túl húszszorosát kell kifizetni, ha azonban a fizetést csak 20 munkanapon túl ejtjük meg, az egy órai díj harmincszorosát kell fizetnünk.
Varga Zoltán, a SZOVA Zrt. parkolási részlegének vezetője azt mondja, hogy a több éves elmaradásoknak eljárási okuk van. Ami köznyelven azt jelenti, hogy a cég csak akkor kezdeményezi a végrehajtást, amikor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és az adós nem fizet.
A folyamat a következő: a parkolóőr ott hagyja az autón a mikuláscsomagot, aztán várják a pótdíj befizetését, amely a fentebb említett módon az idő előrehaladtával növekszik. Ha a határidőig nem teljesíti a fizetési kötelezettségét az autós, akkor kérelmet nyújtanak be a bírósághoz, hogy küldjön ki fizetési meghagyást. (Vagyis, ha valaki lenyúlja a Mikulás csomagodat, a tudtod nélkül rögtön a bíróságon találhatod magad.)
Ha erre sem történik meg a teljesítés, végrehajtást kérnek, ennek lehet az eredménye az említett letiltás a fizetésből. Persze, minden lépés előtt van 15-20 nap, amíg az előző intézkedés jogerőre emelkedik, de ez nem indokolja a hosszú eljárási időt.
A végrehajtások csúsznak
Arra, hogy ez a folyamat miért csúszik akár éveket, csak következtetni tudunk. A részlegvezető célzott rá, hogy a jövőben a bíróság is alkalmazkodik a felgyorsult eseményekhez, és gyorsabban jár el a hasonló ügyekben. Így vagy a cégnél, vagy a bíróságnál pihent az ügy akár éveket is.
Kezdjük az előbbivel. Azt tudjuk, hogy havonta mintegy 1 millió forintnyi bírságot szabnak ki. Varga Zoltán elmondta, a pótdíjak felét, kétharmadát az első 8 napon belül befizetik, a maradék felét, kétharmadát pedig az első fizetési felszólításra rendezik. Az összes bírság maximum 5 százaléka jut el odáig, hogy kérni kelljen a bíróságtól a végrehajtást.
Talán jogos a feltételezés, annyi üggyel nem kell foglalkozniuk, amely indokolttá tenné a többéves elmaradásokat.
A bíróság csak kérelemre lép az ügyben, a részlegvezető kijelentette, a végrehajtásokban van elmaradás.
Peres és peren kívüli eljárás
A végrehajtási eljárás akkor kezdeményezhető, ha ezek után sem történik meg a bírság önkéntes megfizetése.
Ha az adós ellentmondást emel, akkor pedig jön a tárgyalás, majd az ügy az előbbiek szerint folytatódik.
Pozsonyi János hangsúlyozta, mindkét eljárási mód ugyanolyan súlyú, a peren kívül hozott fizetési meghagyás viszont kisebb költséggel jár, ami az adós számára is kedvezőbb.
Mintha kézbesítették volna
Fontos megemlíteni, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése is pontosan szabályozott. A bíróság ún. tértivényes levélben küldi azt ki, azaz, értesítést kap arról, ha a címzett átvette. Ha a postás a címzettnek, vagy más jogosult személynek nem tudja átadni a levelet, értesítést hagy a levélszekrényben, ezt követően a címzett öt napon belül a levelet átveheti a postán. Ha nem veszik át, öt nap múlva újra megkísérlik a kézbesítést, és újabb értesítést hagynak. A vonatkozó törvény értelmében a második értesítést követő öt nap múlva életbe lép az ún. kézbesítési vélelem. Ez azt jelenti pontosan, hogy a bíróság kézbesítettnek tekinti a levelet, és erről is már sima levélben értesíti, így nem lehet arra hivatkozni, hogy nem tudtunk a fizetési kötelezettségünkről.
A kézbesítési vélelem azonban megdönthető, ezt a címzettnek írásban kell kérnie az eljáró bíróságtól. Két olyan eset van, amikor sikerrel járhat a kérelem, az egyik, ha a kézbesítés során megsértették a vonatkozó jogszabályokat. A másik pedig, hogy az értesítést önhibáján kívüli okok miatt nem vette át a címzett. Ez utóbbit azonban nehéz bizonyítani, ráadásul, ha sikerrel is járunk, annyit érünk el vele, hogy a kézbesítést meg kell ismételni.
Magasak a költségek
Nos, ennyit a bíróságról, Varga Zoltán azt mondja, hogy a jövőben gyorsabban mennek az ügyek. A részlegvezető hangsúlyozta, hogy a cég saját maga intézi az elmaradások behajtását, nem bíz meg azzal más vállalkozást, amely egyébként eléggé elterjedt eljárás. Tehát, a pótdíjazást követő két héten belül kiküldik a második fizetési felszólítást, 1-2 hónapon belül pedig a bíróság közreműködésével a fizetési meghagyást. Amikor az jogerőre emelkedik, 15 napon belül kezdeményezik a végrehajtást.
De hogyan is lesz 25 ezer a 2500-ból? Úgy, hogy a rendelet értelmében a pótdíj 20 napos határidő után az eredeti parkolási díj 30-szorosára nő, de ez még 200 Ft esetében is csak 6 ezerre jön ki. Viszont minden lépésnek költsége van, így a fizetési meghagyásnak, a végrehajtásnak, sőt, ha odáig megy az ügy, a bírósági tárgyalásnak is, ezeket pedig az adóson hajtják be. Korábban még késedelmi kamatot is felszámoltak, ezt azonban az említett törvénymódosítás eltörölte.
Ledolgozzák a hátralékokat
Van viszont egy fontos, tisztázatlan kérdés. Hogyan igazolja a cég, hogy a megbírságolt autós tényleg parkolódíj fizetése nélkül várakozott, mondjuk 3-4 évvel ezelőtt?
A részlegvezető szerint egyszerűen, mégpedig a parkolóőrök által felvett jegyzőkönyvvel, és ha szükséges, a tanúvallomások alapján. A tanúk pedig nem mások, mint az akkor intézkedő parkolóőrök.
Az újabban a parkolóőrök által készített digitális fényképek nem kötelező jellegűek, azok csak megerősítik a jegyzőkönyvet. Tehát ha nincs is fotó, attól még az iratok érvényesek.
Csak egy bátortalan kérdés: van esély arra, hogy egy intézkedő parkolóőr tanúvallomásában saját maga ellen valljon? Erre nem várunk választ.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
