Minden macska fekete. Igen, hisz ha csak a sziluettjét látjuk - messziről vagy félhomályban -, akkor sötétben minden macska fekete, bármilyen színű is legyen valójában.
Szendiszűcs István színes táblaképeit - melyek alapjai régi ablakkeretek, de ugyanez igaz a vászonképekre is - erős, figyelemfelkeltő színek jellemzik, melyeket tökéletes puhít, lágyít a fekete.
A fekete macska. Szinte alig tudja levenni az ember a tekintetét a mindig mindenhol felbukkanó bársonytalpúról, bármely perspektíváról is beszéljünk.
A művész táblaképeit nézve két nézőpont tárul elénk tökéletesen. Az egyik az, amit a macska lát, a másik az, amit mi látunk, ha ezeken a táblaképeken be- vagy kitekintünk. De vajon valóban mi vagyunk ezek? Vagy mi magunk leszünk a piros madár, mely egy-egy alkotáson feltűnik és az ő szemszögéből látjuk ősi ellenségét, a macskát?
Ezt mindenki döntse el maga, miután megtekintette a kiállítást, mely március 2-ig látható (ingyenesen) a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Az egyetlen vörös macskát ábrázoló alkotáson pedig törhetjük a fejünket tovább: miért is a vörös a sok fekete között. És ha rájöttünk, vajon mi vagyunk-e a piros madár?
