A rendszerváltás előtt szinte hermetikusan zárták az ország többi részétől az Őrséget. Túl közel feküdt a nyugati határhoz... Így sikerült megőrizni egyedülálló természeti, építészeti értékeit, de emiatt maradt el itt szinte minden fejlesztés is.
Egyes vélemények szerint ezek az értékek csak akkor maradhatnak meg, ha természetvédelmi területté válik az Őrség. De: lehet-e majd egy év múlva is gombászni az őrségi erdőkben, bemehet-e a gázolajat pufogtató traktor a földekre, mi lesz a parlagon hagyott területekkel, az elhagyott, összedőlés előtt álló házakkal? Az itt élők ugyanis megélhetési lehetőség hiányában sorban hagyták el a vidéket.) Egyáltalán: rezervátum vagy kiemelten védett terület a nemzeti park? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések aggasztják az Őrségben élőket. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter pedig minden egyes látogatásán - legutóbb a hétvégén - igyekszik megnyugtatni a kedélyeket.
Viták és tiltakozások
Az egymást sűrűn követő "kiszállások" persze nem előzmény nélküliek. Januárjában ugyanis a miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Őrség nem szerepel a ciklus végéig kialakítandó nemzeti parkok listáján. A hír többeket megdöbbentett, hiszen közel 25 éve van napirenden a kérdés, és két éve folynak az ezzel kapcsolatos kutatások is. Természetvédelmi szakemberek, szervezetek és több Vas megyei polgármester is elképedt a hír hallatán.
A helybéliek azonban örültek, hiszen mit sem tudván arról, hogy eszik vagy isszák a nemzeti parkot, maradnának úgy, ahogy voltak. A legtöbb itt élő előtt egy rezervátum képe lebeg, ahol az ember ki sem mehet a saját erdejébe gombászni, ahol megmondják, milyen gabonát termesszen, és mivel etesse a jószágot.
Szó szót követett eztán (levelek, megkeresések, tiltakozások), majd a szaktárca felülbírálva első döntését, gyorsan elindította a jelenlegi tájvédelmi körzet nemzeti parkká nyilvánítását. Utólag persze kiderült, hogy miért halogatták az őrségi átalakulását: túlköltekezte magát a minisztérium, és x helyett csak x-1 nemzeti parkra van pénz. Hogy miért esett a választás épen az Őrségre, azt csak találgatni lehet, de minisztériumi források szerint egészen egyszerű az ok: a többi jelölt terület országgyűlési képviselői jobban lobbiztak. (Már megint).
Ez csak egy öszvér megoldás
Pedig a terület nemzeti parkká alakítása már a 70-es években felvetődött a Hortobággyal és a Kiskunsággal együtt, de az akkori megyei vezetés inkább az elindított meliorációs programot támogatta, így jött létre kompromisszumként az ország legnagyobb, 38 ezer hektáros tájvédelmi körzete. Felügyelője a 120 kilométerről irányító, csak helyi képviselettel rendelkező Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága lett. (Hogy ők ebből a távolságból, hogyan tudják képviselni az őrségiek érdekeit, arról megvan a véleménye a helyieknek.)
Az itt élő és dolgozó szakemberek azonban nem mondtak le a nagy célról, és 1996-ban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az íveket közel négyezren írták alá, köztük pártok, közintézmények, tudományos-, és kutatóintézetek, civil szervezetek és magánszemélyek.
Nem rezervátum, hanem ökoturizmus?
Jelentősebb előrelépés ugyan nem történt az ügyben, 1998-ban azonban Vas megye Környezetvédelmi Programja is javaslatot tett az Őrség nemzeti parkká alakítására, egy évvel később pedig 6 millió forintos KAC- támogatásból elkezdődött a táj természeti kincseinek felmérése. A kutatást Dr. Bartha Dénes, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára vezette. A 800 oldalas dokumentum pár hónapja készült el. A professzor szerint az Őrség minden szempontból megérett arra, hogy nemzeti park legyen. Véleménye szerint a most még csak tájvédelmi körzetként szereplő terület egyetlen kitörési lehetősége a változás, hiszen adottságainál fogva elsősorban az ökoturizmusra lenne alkalmas, aminek fejlesztéséhez Phare-támogatásokat vehetne fel. Bartha Dénes úgy véli, megalapozatlanok a tájékozatlanságból fakadó félelmek, hiszen szó nincs arról, hogy a tájat "rezervátummá" alakítanák át: a nemzeti parkban is azok lesznek a fokozottan védett területek, amelyek a jelenlegi tájvédelmi körzetben : lápok, rétek, mocsarak, megműveletlen területek. Az itt élők szempontjából tehát nem lennének szigorítások, a támogatásokhoz azonban könnyebben hozzá lehetne jutni.
A helyeik félnek
A helyeik persze kétkednek és félnek: jó lenne odafigyelni a parlagon hagyott földekre és spontán erdőkre, de egy újabb felesleges hivatalból nem kérnek. Több településvezető is megfogalmazta félelmét: a forráshiányos önkormányzatoknak nem lesz pénze a kötelező feladatok ellátására, szabályozni fogják az építkezéseket, erdőhasználatot. A jórészében művelhetetlen terület jövője azonban egyértelműen csak a turisztika lenne, és ahogy egyikük mondta: " Itt már csak a csoda segít, és ha ezt a csodát úgy hívják, hogy nemzeti park, akkor legyen!
| Az Őrség-Vendvidék Nemzeti park
A legfrissebb adatok szerint az Őrség-Vendvidék Nemzeti park nevet viselő terület 42 ezer négyzetkilométeres lesz, és 44 települést foglal magába. |
A mostani állás szerint 2002. tavaszán nemzeti parkká válhat az Őrség. A tervek szerint a térségben egyedülálló módon valósítható meg a hőforrásokra alapozva egy olyan minőségű ökoturzmus, mely hosszú távon megélhetést biztosíthat a környéken élőknek. A turizmus adta lehetőségek mellett az őshonos magyar állatfajták tartását preferálná a tárca, melyhez kezdetben az 1 milliárd forintos agrárkörnyzetvédelmi alaphoz, az EU csatlakozás után pedig a Uniós forrásokhoz lehetne pályázni. Karsai
