Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A sztrájk célja a régóta változatlan bérezési rendszer reformja.
A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi, 2008 óta változatlan 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra emeljék. Ez az összeg képezi a köztisztviselők bérének számítási alapját, amelyhez a végzettség és a szolgálati idő alapján szorzószámokat alkalmaznak. A szakszervezetek szerint a mostani bérek – gyakran nettó 230-280 ezer forint – nem tükrözik a munkavégzés felelősségét és a megélhetési költségek emelkedését.
A sztrájkolók követelései között szerepel emellett a köztisztviselői életpálya-modell visszaállítása, az illetményalap automatikus, inflációhoz vagy a nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodó emelése, valamint az önkormányzatok állami támogatása a megemelt bérek kifizetésére. Szorgalmazzák a jegyzői illetmények rendezését, új fizetési fokozatok bevezetését, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a munkáltatóval való rendszeres és érdemi bértárgyalásokat is.
Boros Péterné szerint az első eredmények már láthatók: a kormány bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településeken dolgozó önkormányzati köztisztviselők bére két lépcsőben, kétszer 15 százalékkal emelkedik. Ez a dolgozók 40 százalékát érinti, de a nagyobb települések esetében – ahol a köztisztviselők többsége dolgozik – nincs forrás a béremelésre, mivel az állam nem biztosít támogatást, és a szolidaritási adó komoly terhet ró a városokra.
A minisztérium szerint ugyanakkor a sztrájk jogszerűsége megkérdőjelezhető. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint a szakszervezet nem megfelelően szervezte meg az akciót, amit a bíróság is megállapított. Úgy vélik, a szakszervezet politikai célokat követ szakmai célok helyett.
