A Budapesti Fegyház és Börtön egyik rabja, Bartus Róbert alig több mint fél év alatt 47 millió forintot csalt ki 32 áldozattól, miközben büntetését töltötte – derült ki a Blikk nyomán az index.hu.
A többszörösen visszaeső csaló telefonos nyereményjátéknak álcázott megtévesztéssel jutott a pénzhez. A zárkájába becsempészett mobilokon véletlenszerűen hívott fel előfizetőket, és magát hol hivatalos személynek, hol a Magyar Telekom munkatársának adta ki. A hívottakat arról tájékoztatta, hogy nyertek 150 ezer forintot vagy értékes mobilkészüléket – csupán be kell lépniük a netbankjukba és begépelni néhány „kódot”.
A „kódok” természetesen valódi pénzutalásokat jelentettek. A pénz előre előkészített bankszámlákra érkezett, amelyekhez külső segítők azonnal hozzáfértek, és leemelték az összeget. Bartus a cellatársát is bevonta az akcióba, a hatóságok szerint nyolc különböző telefont használtak a műveletekhez – és feltűnően sokat telefonáltak a börtönből.
Az egyik károsult elmondta, hogy még 2022-ben kapott hívást „Magyarország kormánya” nevében. A hívó arról érdeklődött, be van-e oltva Covid ellen, és ha igen, akkor egy kormányzati nyereményjáték nyertese lett. A férfi több mint 570 ezer forintot utalt át ennek hatására.
A károsult később megpróbálta megtudni, kinek a számlájára ment a pénz, de a bankja csak nevet közölt, elérhetőséget nem. Ezért panaszt tett az MNB-nél, amely 300 ezer forintra meg is bírságolta a pénzintézetet – de addigra a pénze már rég eltűnt.
A nyomozás évekig húzódott, míg végül 2024 nyarán emeltek vádat. A sértettek országszerte tűntek fel, összesen harmincketten. Az elsőrendű vádlott ellen újabb ítélet született, ám vagyona, jövedelme továbbra sincs, vagyis a pénz nem hajtható be rajta. Most az a kérdés, hogy a másodrendű vádlottakat, vagy akár a Büntetés-végrehajtást lehet-e perelni.
A károsultak szerint ugyanis meglepő, hogy a börtönőröknek nem tűnt fel semmi, annak ellenére, hogy a két rab naponta több órát telefonált – nyolc készülékkel. A kárvallott többször is kereste a Nyíregyházi Járásbíróságot, hogy megtudja, mik a lehetőségei kártérítésre – két hónap alatt sem kapott választ.
A történet újabb bizonyítéka annak, hogy a digitális bűnözéshez ma már nem kell hackerzseninek lenni – elég hozzá egy jó sztori, egy mobil és némi börtönromantika.
