A Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium Társalgó Galériájában, a Sketchbook kiállítás megnyitója 
Az animáció utolsó fázisai a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium falain March 03. 18:50 előtt beszélgettünk Rápli Róbert igazgatóval. Szóba került az állami fenntartás, a tankerületi rendszer, a minősítési kényszer, az igazgatók mozgástere – és az is, hogyan lehet mindezek mellett még tanítani, művészetet csinálni, iskolát működtetni.
Hogyan működik a központi irányítás az iskolátok életében? A szakgimnáziumok is a tankerületi központhoz tartoznak?
Közismert, hogy állami fenntartású intézmény vagyunk. A művészeti középiskolák más szakgimnáziumokkal és technikumokkal szemben a Belügyminisztériumhoz és a Klebelsberg Központhoz tartoznak. Így annak ellenére, hogy nálunk is szakgimnáziumi képzés folyik, a mi fenntartónk a tankerület.
Milyen szakok működnek jelenleg az iskolában?
A mostani kiállítás apropója a Mozgókép és Animációtervező szak munkáinak bemutatása, de ennél jóval szélesebb a paletta. Az iskola idén 50 éves: 1975-ben indult a zeneművészeti tagozat, ahol én is tanultam később. Ehhez csatlakozott a képzőművészeti tagozat, majd a mozgókép–animáció szak.
A képzőművészet és a mozgókép hol külön, hol egy ágazatban működik. Alkalmazkodva a lehetőséghez és az igényekhez jelenleg hat szakképzést kínálunk a tagozaton; divatstílus- és jelmeztervező (kifutóban textilműves), ötvös, festő, szobrász, grafika, mozgókép- és animációtervező. Az 50 év alatt voltak olyan szakok is, amiket központilag megszüntettek, ilyen volt például a képrestaurátor és a bútorműves képzés. A zenészeknél klasszikus hangszeres oktatás zajlik számos hangszeren, emellett magánének és zeneismeret szakra is lehet jelentkezni.
Hogyan érinti az iskolát és a pedagógusokat a minősítési rendszer és a teljesítményértékelés?
A minősítési rendszer 2014-15 óta van jelen. Miután 10 évig tanfelügyeleti- és pedagógusminősítési szakértőként is tevékenykedtem, saját tapasztalatból annyit elmondhatok, hogy vegyesek a benyomások a minősítési rendszerről, a pedagógusok inkább teherként élik meg, mindamellett túlnyomó többségük remekül helytáll.
A teljesítményértékelés viszont csak tavaly indult el. Célja a minőségi munka differenciálása, ami alapvetően jó gondolat. A teljesítményértékelés főleg az intézményvezetők számára okoz komoly nehézségeket. Rendkívül adminisztráció- és időigényes: minden főállású pedagógussal előzetesen egyeztetni kell az éves célkitűzéseket, órákat kell látogatni, majd értékelő beszélgetéseket kell folytatunk velük tanév végén szűkös határidőkkel és pontozni kell a teljesítményüket. Ez alkalmanként konfliktusokat szül. Volt olyan, hogy pedagógusok amiatt hagyták el a pályát, mert méltánytalannak érezték az értékelést. Az első év különösen megterhelő volt vezetőként, később talán bejáratódik a TÉR-rendszer.
Mennyire nehéz ma igazgatóként működtetni egy iskolát? Marad idő a tanításra?
Az igazgatók mozgástere erősen beszűkült. A 2013 óta működő tankerületi rendszerben a legfontosabb jogkörök kikerültek a kezünkből: nincs munkáltatói jogkörünk, nem mi alkalmazzuk a pedagógusokat, nincs gazdálkodási jogkörünk, sőt még házi pénztárunk sincs.
Így még egy csavarhúzót sem tudunk saját költségen megvenni, ha az iskolának éppen arra lenne szüksége, és ugyanez a helyzet, ha a kiállításmegnyitóinkra pogácsát szeretnénk. Mindent igénybejelentőkkel kérni kell hosszas eljárással. Nem ritka, hogy a munkatársaim és én is inkább kifizetünk néhány ezer forintot saját zsebből, mint hogy végigszenvedjük az engedélyeztetési tortúrát és a pénzhiány miatti gyakori elutasítást.
A pedagógiai munka irányításában nagyjából megmaradtak a korábbi jogosítványok, de az adminisztráció nemhogy csökkent volna, hanem sokszor kifejezetten nehézkessé vált.
Az igazgatói faladatok mellett mennyi az igazgatók kötelező óraszáma?
A mi diáklétszámunkkal heti 4 óra a kötelező óraszám, hogy a vezetői feladatokat is el lehessen látni. Időnként van lehetőség túlórára, és szívesen tanítanék magasabb óraszámban, de elsősorban arra kell figyelnem, hogy minden főállású pedagógusnak meglegyen az előírt óraszáma.
Milyen végzettségeid vannak, és hogyan használod ezeket a mindennapi munkád során?
Zenészként érettségiztem. Általános iskolai ének-zenetanár és történelemtanár, középiskolai történelemtanár (MA), ember- és társadalom műveltségterületi tanár (MA) diplomáim vannak, valamint közoktatási vezető és köznevelési mestervezető okleveleim. Idén februárban munkahelyi mentálhigiénés szakember képzettséget is szereztem. Ezen végzettségek mind beépülnek a napi munkámba.
Számomra mindig fontos volt a folyamatos önképzés: az államilag támogatott első diplomáim után a további végzettségeimet önerőből munkahely és család mellett szereztem meg.
Rápli Róbert "civilben" a Tisza Párt országgyűlési képviselő jelöltje, jelölt-jelöltként az alábbi videót készítettük vele:
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
