A Gladiátor rendezőjének legújabb dobása

Szorozd meg a Ryan közlegény partraszállás-jeleneteit ezerrel, és megkapod a Sólyom végveszélybent!

Az élet írta a forgatókönyvet
A Sólyom végveszélyben sztorija megtörtént eseményeken alapul: 1993 októberében amerikai kommandósokat vetettek be az anarchia felé sodródó Szomáliában, hogy két olyan fotisztet hurcoljanak el Mogadishu belvárosából, akik a rettegett hadúr, Mohamed Farrah Aididnak a közvetlen környezetéhez tartoztak. A precízen kidolgozott katonai stratégiába azonban hiba csúszott, így az amiknak az egy órásra tervezett akció helyett több mint fél napig kellett irtani a bősz szomáliai betyárokat, hogy aztán menekülősre vegyék a figurát. A balul sikerült megmozdulásban tizenkilenc jenki és közel ezer (!) betyár vesztette életét; mi ez, ha nem egy kitűnő hollywoodi filmforgatókönyv-alapanyag?

Végeláthatatlan lövöldözések
Spielberg hitelességre törekvő és hihetetlenül életszagú Ryan közlegény megmentése (filmbuziknak alapmű!) új ösvényt jelölt ki a háborús filmgyártás csatamezőjén, ezen az ösvényen a Gladiátor rendezője, Ridley Scott -Bruszilov után szabadon- ütős kis offenzívába kezdett, hogy aztán közel két és fél óra tömény akcióval, megállás és pöcsölés nélküli látványos filmmel sokkolja a békeaktivisták derékhadát. Ridley filmje szerencsére nem nyomja izomból az "USA, a világ csődöre majd rendet rak" flasht, hanem inkább az amerikai hadsereg egyik legcikibb fejezetét járja körbe, megdöbbentő hiteleséggel és őszinteséggel, bár ne csodálkozz azon, hogy a szeptember tizenegyediki tekintélyrombolás után a hazafiasságra kiéhezett amerikaiak csillagsávos izompólókban rohanták meg a mozikat. A korántsem diadalmas ’93-as eseményeket kevés pátosszal, de az elmaradhatatlan amerikai összetartozás-élménnyel fűszerezve már-már dokumentarista igénnyel vitték filmre, ráadásul a háborús rémálom celluloid változata hemzseg a zseniális filmes húzásoktól: a kézi kamerás felvételek, a kapkodó, sortűzszerű vágások, a sebesülések kendőzetlen ábrázolásai teszik hátborzongatóan életszerűvé, mondhatni naturalistává a filmet.

Példátlan mennyiségű katonai felszerelés a forgatáson
A közel húsz perces bevezető után felpörögnek az események a vásznon, hogy aztán a stáblistáig mást se lehessen látni és hallani, csak robbanásokat és a fegyverropogás monoton hangját. Nem fukarkodtak az alkotók a pirotechnikai eszközökkel: a palesztin terroristák örömtáncot járnának a Sziklamecsetnél, ha legalább annyi robbanóanyaggal és munícióval garázdálkodhatnának, mint a filmkészítők a Marokkói forgatások alatt (az akciófilmeknél szokásos lőszer-mennyiség több tízszeresét használták a filmesek). Szomália napjainkban is háborús övezet, így a filmet nem Kelet-Afrikában, hanem hosszas huzavona után -az USA Védelmi Minisztériumának közbenjárásával- a nagyrészt muszlimok által lakott Marokkóban forgatták, közel száz amerikai ranger, négy Sólyom és négy Kismadár típusú helikopter, két C-5-ös szállítógép, valamint az oket támogató egységek támogatásával, akik az Atlanti-óceánt átrepülve vonulnak be Marokkóba, hogy hatékonyan segítsenek a film minél élethűbb elkészítésében.

Profin megcsinált háborús film
A film főbb szerepeiben Josh Hartnett (legutóbb a Pearl Harborban akciózott) Tom Sizemoore (ő a háborús filmek specialistája, lásd: Ryan közlegény megmentése) és a kilencvenes évek-közepi angol cult-filmek üdvöskéje, Ewan McGregor, de a nagy kavarodásban van olyan, hogy szinte senkit nem lehet felismerni a vásznon. A forgatás kedvéért az igazi Delta Force bázisokon gyorstalpaló kommandós-kiképzést kapott színészeknek komoly esélyük van arra, hogy filmbéli domborításaikért NE kapjanak legjobb alakítás Oscart, mivel a mozi igazi erénye a rendezés: Ridley Scott és csapata tökéletes összmunkát produkálva hozta össze a látványos, feszített tempójú filmet. Még ha nincs is sok intellektuális mondanivalójuk, azt mégis el kell ismernünk: technikailag az amcsik továbbra is lenyomják a világ filmgyártását, erre ez a mozi is jó példa: csak kapkodja a néző a fejét a profi kameramunka, a tökéletes vágások, az elképesztően hiteles helyszínek láttán. Szóval ismét egy olyan hollywoodi háborús film került a mozikba, melynek megtekintése után (paradox módon) tovább erősödhet bennünk a "minden háború értelmetlen"-érzés. Milyen kár, hogy mindezt olyan eszközökkel sulykolja beléd, hogy legszívesebben állig felfegyverkezve nekirontanál egy csapat óvodásnak...
A moziból kifelé hirtelenszőke, agyonbronzizott maca szólt oda IQ-betyár barátjának: Na, mondtam, hogy fasza lesz! Teccett? A tag csak ennyit válaszolt: Ja, tuti vót, csak kevés vót benn (!) a szex...

A filmet szerdáig játssza a szombathelyi Savaria mozi

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Kultúra