Igen, ő a gyöngyhajú lány… Ha róla énekeltek a színpadon, ezrek, tízezrek ájuldoztak, csápoltak és lelkesedtek, mindegy volt, hogy az Omega, a Scorpions vagy mondjuk Aleš Brichta rajongóiról van szó.
A legendás magyar zenekar, az Omega 1962-ben alakult, és 1969-ben jelentette meg 10.000 lépés című lemezét, amelyről a Gyöngyhajú lány kis túlzással világsikert ért el. Az Omega nevéhez számos magyar rekord fűződik: 1968-as első albumuk (Trombitás Frédi és a rettenetes emberek) az első olyan kiadás volt az országban, amelyen egyetlen zenekar szerepelt csak. Az Omega kijutott Angliába, a Tízezer lépésé volt az első kinyitható lemezborító hazánkban.
Ez az album az Omega első korszakában keletkezett, amikor még ott játszott Presser és Laux, akik 1971-ben – Adamis Anna szövegíróval együtt – távoztak a zenekarból, és megalapították a magyar rocktörténet másik nagyágyúját, az LGT-t. Ezután az Omega irányt váltott, és változatlanul hatalmas sikereket ért el, de ez már egy „másik zenekar” volt, ahogyan azt sokan megállapítják. Mindenesetre tény, hogy a Gyöngyhajú lány zenéje Presser Gábor, szövege pedig Adamis Anna nevéhez fűződik.
Sajnálatos tény, hogy sem az Omega, sem pedig az LGT nem ért el valódi világhírt – ennek számos oka volt, és nem csupán a magyar nyelv. Az Omegát hívták lemezfelvételre Franciaországba, de a magyar állam nem járult hozzá, hogy annyi ideig „nyugaton” tartózkodjanak. Sor kerülhetett volna egy hosszabb angliai turnéra is, az „illetékes elvtársak” azonban inkább az Illés zenekart küldték.
Mindenesetre ha a zenekar nem is, de a Gyöngyhajú lány meghódította Európa számos országát: ebben az első és legfontosabb lépés alighanem a Scorpions zenekarnak köszönhető. A cseh változat érdekessége, hogy az ottani rajongótábor nagy része abban a hiszemben van mindmáig, hogy a dal eredetije a Scorpions szerzeménye.
De a Gyöngyhajú lány kapós még 40 felett is, és nem csak Európában: legutóbb egy amerikai énekes, Kanye West tette ugyanis magáévá, anélkül, hogy szólt volna erről az érintetteknek: az Omega végül jelentős összeghez jutott ezért az apró kis „figyelmetlenségért”. Hiába, egy igazi nőnek nagy ára van…
Kevés lányba voltak annyian szerelmesek, mint a gyöngyhajúba… Bár Presser – immár az LGT-vel – tett egy kísérletet, hogy egy másik hölgyben is felidézze az egykori csodát, ezúttal a gyöngyhajú helyett az álomarcú volt a bűvös szó (és a szövegíró ezúttal is Adamis Anna)… Nem tudom, ki hogy van vele, nekem mindketten nagyon tetszenek…
