"Alex, Brúnó gyertek ide!"
Egy zsúfolt játszótéren áthaladva akarva-akaratlanul is megüti fülünket, ha egy anyuka így szól kislányához: "Dzsenifer azonnal add vissza a labdát!" vagy "Vedd fel a sapkádat Eszmeralda!" Zavarba ejtő, amikor nem tudjuk biztosan, hogy a homokozóban térdelő ikreket vagy épp a mellettük bóklászó kiskutyákat szólítja-e az ellentmondást nem tűrő hang: "Alex, Brúnó gyertek ide!"
Szombathelyi névdivat
Szűkebb környezetünk névadási divatjáról Dienesné Horváth Andrea anyakönyvvezetőt faggattuk, s persze belepillantottunk abba a bizonyos nagy könyvbe, amiben - ha az emberi sorsok nem is, de - a közelmúltban született gyermekek nevei szép sorjában leirattatnak.
Általánosítani nehéz lenne, hiszen a TV-sorozatok ihlette nevek épp úgy előfordulnak a szombathelyi anyakönyvben, mint a hagyományosak.
Az erősebb nem
Az örökifjú férfinevek közé a László, a Zoltán, az Attila, a Péter és a Krisztián tartozik. A szülők ma is szívesen keresztelik el így csemetéiket itt a nyugati végeken. Ha az apa e nevek egyikét viseli, még nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek is megkapja első vagy második keresztnévként.
Férfinevekben is sorolhatjuk az újdonságokat és a leporolt régiségeket. Az anyakönyvi híreket rendszeresen bogarászók hétről hétre joggal számíthatnak újabb, a világra kívánkozott Márkra, Alexre, Bencére, Erikre, Kristófra és Bálintra. A szülők egyre nagyobb előszeretettel adják kisbabájuknak a Dominik és a Kevin neveket, miközben a magyar helyesírás-ellenőrző programok egyre-másra nem létező szóként értelmezik őket. Előrelátó anyák és apák szívesen választják a Patrik és a Dániel neveket is, hiszen a több nyelven beszélő diplomatának készülő csemetéjüknek célszerű olyan nevet adni, amelyet a világ minden fejlett országában értenek és használnak.
Már nem István a király
Az egykor jól bevált István és József nevek ma már cseppet sem vonzóak, helyettük az ősmagyar nevek nyomulnak előre. Gyakori, hogy egy hagyományosabb és egy ritkább utónevet is választanak a szülők gyermeküknek.
A ritkábban választott, de feltörőben lévő nevek közé a Csongor, az Olivér, a Simon, és a Mór tartozik, az egyediségért folytatott versengésben pedig Szombathelyen a Gordon viszi el a pálmát. Azok számára, akiket ez utóbbi név becézett változata (ld. Gordonka) egy vonós hangszerre enged asszociálni, megjegyzem, hogy a szó nem a csellók világával, hanem egy skót családnévvel áll rokonságban.
Akad még Szombathelyen felnövőben lévő Mátyás, Ármin, Jácint, Zalán, Nándor, Kolos és egyre több Donát, Soma és Bendegúz. A kettős névadás gyöngyszemei pedig kétségkívül Károly Nátán és Jordán Milán.
A gyengébbik nem
A női nevek közül a Zsófia és az Anna újra fénykorát éli, s a valaha a top 10-be tartozó Éva, Mária és Janka is visszatérőben van. Szombathelyen egyre felkapottabb név a Fanni, a Hanna, a Lilla, a Kitti és a Petra. A korábban listavezető Erzsébet és Katalin ma Eliza és Kata formában van jelen a névdivat egén. A Dorottya mellett a Dorka és rövidebb Dóra név is nagyon népszerű, akárcsak a Luca és a Lúcia.
Újabb keletű nevek a Karina, a Zoé és a Kíra, de az anyakönyvet lapozgatva találkozhatunk egy-egy Tesszával, Kiarával, Aidával, Mirellával, Imeldával, Majával és Bíborkával is. Figyelmet érdemel az Elizabet Filoména névre keresztelt kislány is, hiszen az ő esetében már az anyuka is a különleges Filoména névre hallgat.
Jennifer vagy Dzsenifer
A szülők legnagyobb bánata, hogy az egyre népszerűbb Dzsenifer nevet csak a magyar írásmóddal fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, így aztán sok Jennifernek megálmodott kislány viseli ma a leírva kissé furcsának tűnő Dzsenifer nevet.
A különleges, Magyarországon még soha nem használt névre áhítozó szülők kérései a Belügyminisztérium Anyakönyvi Főosztályára futnak be. Itt szűrik ki, hogy melyik név engedélyeztetési eljárása nem indult még el. A végső szó mindig a Nyelvtudományi Intézeté. Szombathelyről évente 1-2 ilyen kérés indul el. Legutóbb egy Maitra nevű kislány szülei vártak engedélyre, nem hiába.
A névadás határai
Kevésbé volt szerencsés az a pár, aki egy nagyszülő után Alice-nak szerette volna keresztelni kislányát. Nagy volt a döbbenet, amikor kiderült, hogy amíg az Üdvöske, a Zengő vagy a Gyopárka név ellen senkinek sincs semmiféle kifogása, addig ők a családi hagyományként élő Alice név helyett meg kellett, hogy elégedjenek az Aliz változattal.
Az ok: külföldi hangzású nevet, illetve írásmódot csak abban az esetben anyakönyvezhetnek, ha az egyik szülő nem magyar származású, vagy ha a kérvényező bebizonyítja, hogy valamely etnikai kisebbséghez tartozik.
Csak józanul!
A több mint harminc éve készült, Ladó János nevével fémjelzett Magyar Utónévkönyv idővel közel ezer tétellel bővült, s a kötet gyarapodása megállíthatatlan. Bármilyen színes is a nevek divatja, a szülők többsége mégis olyan névre vágyik, amely csak és kizárólag az ő gyermeküket jelöli. Szerencsére azért a józanész - no és a nyelvészek - határt szabnak a fantáziálásnak. Ennek köszönhető csupán, hogy nem - vagy legalábbis ritkán - kerül sor olyan névadóra, keresztelőre, ahol Erdei Pintyőke, Karácsonyi Ajándék, Vég Béla, Földi Eperke vagy Winch Eszter nevű gyermek játssza a főszerepet.