A tárca támogatását élvező új magyar film (Kanyaron túl) már látható a filmszínházakban. Az ismert színészeket felvonultató alkotást a közoktatási intézmények diákjainak külön levetítik. A történet nagyon is élő problémát boncolgat, de a film - a tizen- huszonéves célközönség szerint is - meglehetősen művészire sikerült.
Drogot talált a zsebében egy barátom az egyik szombathelyi diszkóban. Megdöbbent, amikor észrevette. Barátom nem hitt addig a mendemondáknak: azt hitte, Szombathely tiszta város. Valaki mégis megkínálta kábítószerrel, bár megköszönni nem tudta neki, mert a drog tulajdonosa ismeretlen. A fehér pirulát odavitte a diszkó poharazgató alkalmazottjához, aki - miután barátom kérdőre vonta - ráförmedt: hol élsz te?! A Marson?
Barátom nem a Marson él, hanem Magyarországon. Nem tudta eddig, hogy élnek itt drogos kiskirályok is. A diszkóban ébredt rá: alvilági figurák nemcsak a filmekben léteznek.
Nyílt titoknak számít a mulatóhelyek törzsvendégei előtt, hogy kitől, hogyan szerezhetnek drogot, ha akarnak. Szombathelyen is vannak bázisok. A tény nem vitatható, már csak azért sem, mert a helyi kábítószeres helyzetről a "fürkésző szemeknek" is pontos tudomásuk van. A (megszervezett) razziáknak ma már nem hisznek az emberek, és annak sem, hogy a rend őreinek ennyire rossz a szimatuk.
Szerteágazó fekete üzletág a drogkereskedelem. Rendkívül szövevényes a forgalmazók és a piacot kiszolgálók közötti kapcsolat. Igen ritkán találnak rá a hatóságok az összekötőkön túli szereplőkre, mert az ismert gyanúsítottak félnek a megtorlástól. Az ügyeknek halmozott perekben vetnek véget, a kiszabott büntetések nem azokat sújtják, akiket megilletne. Az egyik probléma ez.
A másik az, hogy a fogyasztókat is szankcionálja a magyar büntetőjog. Azokat az embereket tartja vétkesnek igazságszolgáltatásunk, akik vétlen "tagjai" a drogos maffiának. Áldozattá minősülnek, pedig segítségre szorulnának. Nem teremtenek számukra a gyógyuláshoz esélyt, hanem még jobban megbetegítik őket azzal, hogy bezárják őket az elvonókba. Így megmenekülnek a börtönbüntetéstől. De megmenekülnek-e az atrocitásoktól? Nem. Hiszen megbélyegzettként már nem térhetnek vissza az előző munkahelyükre, tanulmányaikat félbehagyják, családtagjaikat az ismerősök bántó viselkedése sújtja.
Prevenció. Szépen csengő fogalom. Sokat halljuk mostanában. Mit is jelent? Megelőzés. Az esetek döntő többségében nem gondolunk arra, hogy mit akarnak ezzel mondani a szakemberek.
- Vettem otthonra egy panaszkönyvet, tele van írva - mondta egy ismerősöm. Nekik legalább van panaszkönyvük. Sok családban nincs igény a beszélgetésre, a gyerek morális nevelésére nem marad idő. Van, hogy az estéket sem töltik otthon a kamaszok, mégsem kapnak a szülők a fejükhöz. Veréssel nevel az alkoholista apa, a túlterhelt anya. Ez a prevenciónak a problémás kérdése. A válasz még várat magára.
Eredményeket is lehetne persze említeni (utcai segítők, névtelenséget biztosító klubok, politikai szerepvállalás, kortársoktatók), de összességében nincs érzékelhető javulás a kábítószer terjedésének megfékezésében.
Van már a magyar filmek sorában olyan, amely az alkoholizmust, az öngyilkosságot, a prostitúció, a munkanélküliség problémájára világít rá jó fényszögből. A drogosok életéről még nem készült közönségfilm a Kanyaron túl előtt. Tovább fokozódik az otthoni bajok hangsúlyos volta, mivel az alkotók erre nem fordítottak kellő figyelmet. Minden másra jutott idő - szerelem, naplemente, mirtuszkoszorú -, csak a lényegre nem. Pedig megérte volna a fáradság. Annál is inkább, mivel az a szándék hívta életre, hogy rávilágítson egy fontos tényre: a kábítószer függőség kialakulásához vezető úton nem végigkísérni kell az érintetteket, az útkereszteződés előtt kéne jó irányba terelni őket.
A film
Szilvi (Dér Denissa) drogos. Nyugtatókkal telenyomva hever a kórházi ágyon, a plafont bámulja napestig. Mágocs (Bubik István) a drogosokért él. Összegyűjti, gyámolítja őket. Egy drogmentes telepet hoz létre vidéken. Tamás (Gyuriska János) művésznek tartja magát, de droggal él, a drogból él. Szilvi beleszeret Mágocsba. De ő Tamás nője, ráadásul Mágocs katolikus pap. Különös küzdelem kezdődik. A tét Szilvi élete.
Rendezte: Dér András
