A kormány által meghirdetett, ám egyelőre csak az áremelkedésekben tapasztalható, változások alól nem menekülhetnek az egyházak, a nemzetiségek, valamint a civilek sem. A legfőbb tervekről Szászfalvi László a három, fent említett területért felelős államtitkár Harangozó Bertalan kormánymegbízott társaságában beszélt szombathelyi látogatásán.
Egyházi törvény: előrelépés vagy gyásznap?
A kormány már korábban elfogadta az egyházakról szóló, új sarkalatos törvényt. Miközben a Fidesz és a KDNP a jogszabály kapcsán a megújulásról és a fejlődésről beszélt, addig az MSZP egyháztörténeti gyásznapként emlegette a törvény elfogadásának dátumát. A baloldal szerint nem ülnek istenek a parlamentben, hogy megmondhassák, mi a vallás. A törvény ugyanis ezt is definiálja.
Az egyházak állam előtti egyenlősége viszont biztosan megszűnik azzal, hogy a döntéshozók 14-et kiemeltek a többi közül. Másrészt az is igaz, hogy az átlagemberek többsége irtózik az ajtajukon kopogtató, szerződést kínáló felekezetektől.
Szászfalvi szerint mindenesetre fontos, hogy az egyházakra nemcsak intézményfenntartóként tekintenek, hanem a közösségszervező erejükre is számítanak. Ezt nyomatékosítandó, az idei évtől már az egyházak szellemi-kulturális tevékenségét is támogatják. Ennek első, de reményeink szerint nem utolsó lépése, hogy az állam 150 millió forintot ad a jáki templom rekonstrukciójára.Az üzleti alapon szerveződő közösségek kezét a kormány a továbbiakban már nem szorongatja. Cserébe viszont további programokat is indít, ezekből az államtitkár ígérete szerint több tíz milliós nagyságrendű összeget kaphat a vasi katolikus, református és evangélikus egyház.
A nehéz ellenfél neve: etnobiznisz
A nemzetiségek, merthogy a kisebbségek szó már kikopott a kormányzati kommunikációból, szigorra számíthatnak. Szászfalvi úgy látja, e területen az állam legnagyobb ellensége a hosszú évek óta működő etnobiznisz. Sorsfordító lehet az előttünk álló népszámlálás, hiszen a kormány ez alapján akar szelektálni a nemzetiségek állami támogatásában. Szászfalvi szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy egyes megyékben a földből hirtelen virágzó kisebbségi csoportok nőnek ki.
Hozzátennénk: ezek nagyban befolyásolhatják a választási eredményeket is. A parlament egyébként ősszel fogadhatja el a nemzetiségi jogokról szóló törvényt. A honatyáknak és a honanyáknak lesz dolguk bőven, hiszen a jogszabályt szerény véleményünk szerint a köznevelési, az önkormányzati és a választójogi törvényhez is passzítani kellene.
Az Orbán-kormány a civil területen is rendcsinálást hirdet. Szászfalvi érdekességként megemlítette, hogy amíg a nálunk négyszer több lakost számláló Lengyelországban 7500 bejegyzett civil szervezet van, addig idehaza ugyanez a szám meghaladja a 65 ezret.
A terv lényegét tehát sarkítanánk: a csak papíron működő szervezetek az iratmegsemmisítőbe kerülnek. A civilek jogállásáról egyetlen kerettörvény rendelkezik majd. További változás lesz az is, hogy megszüntetik a Nemzeti Civil Alapot. A helyére Nemzeti Együttműködési Alapot hoznak létre.