Végre valami, amiért csak szurkolni lehet! Ez a kezdeményezés magáért a táncért született!
A rendezvényszervezők örök igazsága, ha egy programra nézőket kívánsz toborozni, feltétlenül hívj egy népesebb tánccsoportot. Ha kicsikre voksolsz, még jobban jársz, hiszen csak számolni kell: minden gyermeket minimum egy szülő, néha kettő, jobb esetben testvér, nagynéni, keresztapa stb. is elkísér. Ha mindent összevetünk, az ötlet, hogy közel húsz helyi tánccsoport fellépésével táncfesztivált szervezünk, már önmagában fél siker.
Szombathely Fő tere április utolsó munkanapján szokatlanul élénk, nyüzsgő képet mutatott. Már kora délután elégedetten nyugtázhattuk, a táncos folyam meghozta a várt hatást, a város szíve ismét életre kelt. Haladtunk mi is az árral, ahol egy-egy csoportosulás támadt, biztosra vehettük, a közelben épp egy táncegyüttes portyázik. A tájékozódás elsődleges módja a szóbeli kérdezősködés volt, a színpadokon semmi nem hirdette, voltaképpen miért is gyűltünk mi most össze. Többen, akik csupán belebotlottak egy-egy produkcióba, az ott ácsorgóktól érdeklődtek, mit is látnak voltaképpen. Igaz, a színpadok műsorvezetői rendületlenül próbálták a közönséget minden programról értesíteni, ám aki épp akkor az egyik színpadtól a másik felé tartott...
Stílustól függetlenül mennyi értéket rejt még a város...
A szombathelyi néptáncosok, a verseny- és a modern táncok képviselői a Fő téren felállított nagyszínpadon, a tér közepén és a Savaria téri kisszínpadon délután egytől egészen estig vetésforgóban cserélték egymást. Közönség mindig szép számban akadt, még a Savaria téren a délutáni kis táncház is, bár szűkösen, ám rendkívül hangulatosan telt. Igaz, mivel számos produkció párhuzamosan futott, sokszor olyan érzésünk volt, mintha valamiről folyton lemaradtunk volna. Például egy néptáncegyüttes produkcióját háromszor is sikerült elcsípnünk, másokat meg hiába kerestünk. Búra nem hajlott ettől a fej, az esti gálán, igaz csak egy-két szám erejéig mindenki megmutatta magát.
A fesztivál körül semmi felhajtást nem láttunk, a táncokon és közönségükön túl, az ilyenkor szokásos kirakodóvásárnak és alkalmi étel-italelosztóknak is hűlt helyét találtuk. Itt valóban egyedül a táncé volt a főszerep. Az esti gála a délutáni, kezdeti sutaságok után valóban egy jól összeállított, színvonalas műsorral jelentkezett. Minden helyi csoport bemutatkozhatott, és bár a nagyszínpad - már csak mérete miatt is - nem mindig bizonyult ideális térnek, azért mindenki igényes, színes produkcióval rukkolt elő. (Csökkentette a dolog értékét, hogy a koreográfiákat és a táncosokat csak kevés helyről, még legelölről sem igazán lehetett igazán figyelemmel kísérni.) A gálaműsor összességében számos meglepetéssel szolgált, aki végignézte, valóban rácsodálkozhatott arra, hogy stílustól és műfajtól függetlenül mennyi értéket rejt még a város. A repertoárból csupán egyetlen, modern tánccal kísérletező csoportosulás műsora tűnt nem színpadra valónak.
Táncban Szombathely valóban nagyhatalom
Az esti utcabálon aztán a közönség is kipróbálhatta tudását. Idősebbek-fiatalok, úgy százan ropták a táncot, a többiek ácsorogtak tovább, vagy fagyizva, sörözve, fák tövében üldögélve élvezték a langyos tavaszi, Fő-tér adta estét.
Megállapíthattuk, ha másban nem is, táncban Szombathely valóban nagyhatalom. Van valamink, amiért szurkolni lehet! Egy olyan kezdeményezés, ami nem valami ellen, hanem tényleg valamiért, magáért a táncért született! Ahol kirekesztés nélkül, a stílusok és műfajok szabadon, egymást erősítve, színesítve mutatkozhattak be. Várjuk a folytatást!
| Fogadás a Tánc Világnapja alkalmából A Tánc Világnapja alkalmából reprezentatív fogadást rendeztek a helyi táncpedagógusok, táncosok és városi előjárók részére kedden a Művészetek Házában.
A fogadáson Dr. Ipkovich György polgármester a szerdai rendezvényre utalva elmondta: "Először csinálunk olyat a városban, amelyet már régen meg kellett volna tennünk: nagy ünnepet kerekítünk a Tánc Világnapján." A fogadáson jelen volt az összes helyi tánccsoport vezetője - a néptánctól kezdve a társastáncokon keresztül a modern táncokig -, rajtuk kívül egy rövid koreográfiával egy-egy táncospár is bemutatkozott a csoportok képviseletében. Itt került továbbá sor a szombathelyi Táncos regiszter című kiadvány bemutatására is, amelyben a városban működő négy néptánccsoport és tizenegy társas-, illetve modern tánccsoport vezetőit, a csoportok eredményeit, és a helyi táncpedagógusokat mutatják be a szerkesztők, Horváth János és Horváth Győző. Horváth János a kötettel kapcsolatban elmondta: "Ennek segítségével teljes képet lehet kapni a városban tevékenykedő csoportokról, szakemberekről." Az Alapfokú Néptánciskolában dolgozó szakember felvetette egy komplett szombathelyi tánckönyv létrehozásának gondolatát is, amely 1945-től mutatná be a "tánc fővárosának", Szombathelynek a rendkívül színes táncéletét. A fogadás utolsó részében a város Kulturális Bizottságának elnöke, Horváth György ismertette azt a hivatalos levelet, amelyben a Savaria Táncsport Egyesületet egy "rendkívül előkelő kitűntetésben", az EuroPas Magyar Táncdíjban részesítették. Az Európa-díjat első alkalommal ítélték oda versenytánccsoportnak, a rangos elismerést május elsején vehetik át a fővárosi Operaházban rendezett gálaünnepségen Horváthné Berta Ágota tanítványai.
- szb - |
További fotók
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
