Animáék a születésnapi partira keresve sem találhattak volna izgalmasabb terepet. A szülőváros fölé magasodva, ráhajolva... Ahogy kúsztunk felfelé pazar látvány fogadott, a sötét égen, a vöröses fényekkel belőtt betonívek önálló életet éltek. A felszabadulás hurrá-élményében fogant relikvia a csillagos világban hajdan megálmodott erőt sugárzott. Animáéknak mázlijuk volt, a jó szellemek a legádázabb ellenséget, az esőzést és a csúszós-nyálkás világot is távol tartották. Az áldás csupán köd formájában érkezett. Az is, mintha odavezényelték volna, laposan kúszott a domboldalon egyre felfelé...
Szabadság, tér, bokrok között fű és szerelem
Itt minden és mindenki, mint a nagykönyvben, a helyén volt. Animáék ajándéka megkapóan jól sikerült, a felvonuló tízéves alakulat a városnak - tegyük hozzá, ingyenbe - nem mindennapi örömjátékkal kedveskedett. És hogy senki sem lehet saját hazájában próféta? Badarság, az Anima az élő cáfolat, most is rámozdult Szombathely, szeretjük, kor-függetlenül. Ráadásul a nézők is a helyükön voltak, pörögtek, rajongtak rendületlenül. Az alakuló-téren pedig majd ezer-ezerötszázan levegőztek, ez se semmi mutatvány, ennyi városlakót a zöldbe kicsalni... Szabadság, tér, a domb bokrai között szállt a fű és szerelem, kell ennél több?
Egyedül tán, legyünk kicsit ünneprontók, a sörsátor megközelítése bizonyult meredekebb mutatványnak, túl sok volt a szomjas torok és kevés a kiszolgáló kéz. A fröccsöntött poharakat taposva pedig eszünkbe villant, a jótékony sötétben mily jó lett volna egy-két kukát is megvillantani...
Anima misszió: ütős előzenekarokkal
Az Anima újabb missziót teljesített, a helyi ifjonc erők között jó ízléssel válogatott, a fiataloknak nem mindennapi megmutatkozási lehetőséget biztosított. Hajrá Szombathely, zeneileg jók vagyunk, van utánpótlás, és a Lordon túl is van élet... Az alakulatok nekünk, laikus, zeneileg lemaradozott füleknek is igazi meglepetéseket hoztak. Bár a Stopsonicról lecsúsztunk, a hardcore színtérről beugró Social Free Face-t és a hiphopos Beat Dist kitüntetett izgalommal figyeltük.
Mariguana cha-cha-cha és Hajnal
Aztán jött az Anima, jó formában, lendülettel, a számok peregtek, a küzdőtér együtt mozdult Jucival. Kevés volt az átkötés, a szövegelés, nosztalgiázás egy szál se, inkább zenélés folyt. Picinyt azért hiányoztak a régiek, jó lett volna látni őket is. Ugyan Jucus egy másodpercre, név nélkül köszöntötte őket, mégis... A számok jöttek, felesben az újak és a régiek, mindenki megkapta, amire várt, még egy-két régi közönség-kedvenc, évek óta nem játszott dal is előkerült. Hogy szóltak? Bízzuk ezt a vájtabb fülű zeneértő kollégákra, nekünk jól, bár egy idő után nem figyelünk másra, a fények, az emlékmű, és a hangulat sodort elfelé...
Jó volt ott lenni....Boldog Születésnapot Anima! És örülj Szombathely, mert tíz éve van valamid, egy több mint zenekarod, egy zenei műhelyed, és, ez jó, utánpótlásod...
