Immár 70. alkalommal rendezik meg az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyet közel 200 millió néző követ figyelemmel. Idén ismét Bécs ad otthont az eseménynek. Az 1956-os kezdettől - 2020 kivételével - minden évben megrendezték a sokszor kritizált dalok versenyét. A 70 év történetében Magyarország csak egy viszonylag kis szeletben vett részt a versenyen, több-kevesebb sikerrel. Önként döntöttünk úgy, hogy kimaradunk egy összeurópai, kulturális eseményből, melyet ma is millióan néznek élőben.
A fesztivált az Európai Műsorszolgáltatók Uniója, azaz az EBU szervezi a kezdetek óta. Az ötlet alapvetően a II. Világháború után merült fel, azzal a céllal, hogy legyen egy összeurópai kulturális program. Nem mellékes szempont volt, hogy a technika fejlődésének köszönhetően az élő műsorközvetítés akkor kezdett el terjedni. Mondhatni sci-finek számított ez akkoriban. Ma már több száz millióan nézik egyszerre ugyanazt a műsort Európa és világszerte, hiszen Ausztrália is képviselteti magát.
Az első fesztiválnak Svájc adott otthont, amelyen összesen 7 ország vett részt: Svájc, Olaszország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg.
Az Euróvízión az EBU országai vehetnek részt, és maguk választják ki a produkciót, amelyet a versenyre neveznek. A döntőt pedig az az ország rendezheti, amely az előző évben megnyerte a versenyt. Ezzel is segítve az országot, mert a kitűntetett figyelem, ami döntőt kiséri, nagyban hozzájárulhat az ország gazdaságához, turizmusához is.
Bár az évek alatt több kritika is érte az Euróvíziót többek között politikai befolyásoltság, vélemény nyilvánítás miatt, vagy éppen amiatt, mert sokszor az országok, térségek mintha összefogva egymást segítve magasabb pontszámokat adnak vagy éppen lepontoznak egyes országokat. Főleg megfigyelhető volt ez például a skandináv országok vagy éppen a Baltikum esetében. De talán ehhez hozzá tesz az is, hogy kulturálisan közelebb állnak egymáshoz ezek az országok. Az Euróvízió pedig egy dalverseny, nem pedig énekverseny. Így könnyen lehet, hogy nem csak egymás segítése, hanem a kulturális közelség is közrejátszik ebben.
Ikonikus győztesekA 70 év alatt természetesen rengeteg népszerű dalt kapott a világ az Eurovíziós dalversenytől. Igaz, a legtöbb sikere alig tartott hosszabban az Eurovíziót körülvevő pár hónapos figyelemnél. Mégis vannak nevek, akiknek sikerült és nemzetközi sztárokká váltak a versenynek köszönhetően.
Talán kevesen emlékeznek rá, de a mai napig ikonikus svéd együttes az ABBA is itt tűnt fel először. 1974-ben a Waterloo című dallal vettek részt a versenyen, melyet természetesen meg is nyertek. Több mint 100 dalt adtak ki, 400 millió eladott lemez lett ebből a győzelemből.
1988-ig kellett várni a következő világsztár feltűnéséig az Eurovízió színpadján. Celine Dion Svájcot képviselte a dalversenyen, és vált ezt követően világsztárrá.
2014-ben valami olyan történt, amire talán nem számított a világ. Ekkor nyert Ausztriát képviselve Conchita Wurst, aki drag előadóként állt színpadra, és képviselt mindenkit, aki az átlagtól eltérő. Nyugat-Európa ujjongott, míg máshol hatalmas felháborodást keltett a győzelme. Igaz, nem ő volt az első, aki a nemi identitásában eltérő volt, és nyert is. Kicsit régebben történt, még az internet előtt, amikor 1998-ban Izrael színeiben egy transznő Dana International nyert Diva című dalával.
Az Eurovízió hivatalosan politika mentes. De ez talán annyira igaz, mint az, hogy mindig a legjobb dal nyeri meg ezt a versenyt. Mindenesetre megkérdőjelezhető. Az évek alatt több politikához köthető esemény is borzolta a kedélyeket. Nem véletlen például az sem, hogy évek óta alkalmazzák az élő közvetítéseknél azt a technikát, mely kiszűri az adásból a füttyarzenált, amelyet egy nem szimpatikus ország versenyzőjének színpadra lépésekor esteleg hallani lehet.
A közel múltban történt az egyik legnagyobb politikai döntés az EBU, azaz a szervezők részéről. 2022-ben hivatalosan is kizárták Oroszországot a versenyen való részvételből. Ugyanebben az évben Ukrajna meg is nyerte az Euróvíziót, melyben sokak szerint közre játszott a megtámadott országgal való együttérzés kimutatása.
Az idei év sem múlik el botrányok nélkül. Több ország is bojkottálja az idei eseményt és felszólították a szervező EBU-t, hogy Oroszország kizárása után, a jelenlegi gházai konfliktusra reagálva zárják ki Izraelt az idei versenyből. Több, mint 1100 híresség írt alá egy petíciót ennek érdekében. Mivel az EBU nem hozta meg ezt a döntést, több ország is jelezte távolmaradását az idei versenytől, többek között Hollandia, és Spanyolország is. Így idén mindösszesen 35 ország képviselteti magát a megmérettetésen, amely az eddigi legkisebb számú részvétel az Eurovízió 70 éves története során.
Magyarország története az EurovízióbanHazánk 1994-ben vett először részt a dalversenyen. A dalverseny résztvevői közül mi mindig a visszafogottabb országok közé tartoztunk a produkcióinkkal. Bayer Friderika Kinek mondjam el vétkeimet című dala is egy igazán lírai vonalat képviselt a többi résztvevőhöz képest. Ez akkor a 4. helyre volt elég. Ez azóta is a legsikeresebb helyezésünk.
15 évig vettünk részt a versenyen, ez idő alatt 5-ször sikerült a legjobb 10-be bejutnunk. Rúzsa Magdi, Pápai Joci, ByeAlex, Kállay-Saunders András dala is bejutott a legjobb 10 közé.
2019-ben vettünk részt utoljára a dalversenyen. Indoklás, hogy miért döntöttünk így, igazából azóta sem volt. Hivatalosan legalábbis. Persze hallani ezt, azt. Pénzügyi okok is felmerültek többek között, de mind közül a legvalószínűbb, hogy túl "meleg" lett az Eurovízió. Próbálják a megváltozott politikai és kulturális eltávolodással finomítani, vagy éppen kikerülni az egyértelmű választ ez ügyben a döntéshozók.
Az biztos, hogy az Eurovízió ma is hatalmas nézettséggel fut. Az elmúlt években is 150-200 millió ember nézte a ma már 3 napos rendezvény élő közvetítését. Nyilván nem két fillér egy ilyen eseményen részt venni, hiszen minden téren az egyik legnagyobb úttörőnek számított a dalfesztivál, technikáját tekintve mindenképp. De ennek ellenére, miért gondoljuk, hogy nem éri meg egy ekkora figyelemre költeni, amit ilyenkor egy-egy részt vevő és az őt nevező ország kap. Mert túl multikulturális? Túl sokszínű? Vagy túl nyitott?
Magyar Péternek a tavalyi országjárásnak egyik állomásán az egyik kérdező feltette a kérdést, hogy szerinte rendben van-e az, hogy megfosztják a magyar előadókat és szerzőket attól, hogy közel 200 millió ember előtt mutatkozhassanak be. Magyar Péter válaszában elmondta, hogy nem tudja kormányzati döntés-e az Eurovízión való részvétel, de ha igen, akkor Magyarország újra részt fog venni az eseményen. Így talán jövőre újra megnyílhat ez a lehetőség a magyar könnyűzenei világ előtt, ha a rengeteg, sokkal égetőbb teendő között, ami az új kormányra vár addig, erről is döntés születik.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
